Megérkezett minden idők legdrágább űrszondája

A Cassini-Huygens-űrszondapáros május 18-án belépett a Szaturnusz rendszerébe. Ezzel végéhez közeledik egy hat és fél éves utazás, s rövidesen megkezdődik az űrkutatás egyik legizgalmasabb fejezete.

A Cassini 6,8 méter magas és 4 méter átmérőjű. 5650 kg-os induló tömegéből az oldalára szerelt Huygens-űrszonda csaknem 300 kg-ot, a tudományos berendezések 2160 kg-ot tesznek ki - a fennmaradó rész főleg üzemanyag. A Szaturnusz távolságában már nem lehet napelemekből elegendő energiát nyerni, ezért három ún. radioizotópos termoelektromos generátorral (RTG) szerelték fel az űrszondát, amelyek radioaktív plutónium bomlásakor felszabaduló hőből állítanak elő elektromos áramot. (Az így termelt energia hosszú évekig elegendő lenne egy átlagos háztartás fenntartására.)

Az űrszonda két műszerének, a mágneses tér tulajdonságait vizsgáló magnetométernek és a nagyenergiájú töltött részecskéket tanulmányozó plazma-detektornak földi ellenőrző berendezését a hazai Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) munkatársai fejlesztették ki. A magyar szakemberek a műszerek tesztelésében és kalibrálásában is részt vettek.

A Cassinin 1032 darab elektromos csatlakozó, 16 km elektromos vezeték és 44 számítógép működik. Az űreszköz iránya olyan pontosan stabilizálható, hogy imbolygása lassabb, mint az óra kismutatója sebességének egyszázada. Körülbelül 2 trillió bitnyi megfigyelési adatot várnak a műszerektől, ez 416 CD-n férne el. Az űrszonda rádióadója mindössze 20 wattos, azaz gyengébb, mint egy villanykörte teljesítménye. Ennek jelét kell fognia a NASA földi követőrendszere, a Deep Space Network (DSN) óriás rádióteleszkópjainak. A Cassini fedélzetén elhelyeztek egy aláírásokkal teli CD-t, amelyre egy nemzetközi kampány keretében az egész világból lehetett jelentkezni.

A Cassini elsődleges küldetésének befejezését 2008-ra tervezik, de remélhetőleg - a Jupiter rendszerében működött Galileóhoz hasonlóan - még ezután is évekig működőképes lesz.

Orbán Ádám - Simon Tamás