Fantázia szüleménye a fáraó átka

A fáraó átkát 180 évvel ezelőtt találta ki Jane Loudon Webb angol írónő - az ókori egyiptomiak nem tudtak róla.

A fáraó átka, amely állítólag a Tutankhamon sírkamráját felfedező Howard Carter számos társának és az ásatás mecénásának, Lord Carnavonnak a halálát okozta volna, egyszerűen nem létezik, pusztán a fantázia szüleménye. E tény alátámasztásának sokévi munkát szentelt Domenic Montserrat brit egyiptológus.

A British Museum 35. vitrinében pihenő, 22 542-es számú kiállítási darabot illetően a teremőrök sokáig tanácsolták a látogatóknak, hogy ne időzzenek az Amon-Ra templom papnőjének szarkofágja előtt, mert azt átok sújtja, ami 1880 óta már 13 embernek az életébe került.

Montserrat megnyugtatja az aggódókat: a múmia átkáról az egyiptomiak mit sem tudtak, azt ugyanis 180 évvel ezelőtt találta ki egy angol írónő. Jane Loudon Webb 1821-ben Londonban tanúja volt annak, hogy múmiákat csavartak ki a gyolcsból. Ez az akkor 25 esztendős hölgyet tudományos-fantasztikus regény írására serkentette, amelyben egy dühös múmia új életre kelve megfojtott egy régészt. A bosszúálló múmia motívuma 1912-re már annyira népszerűvé vált, hogy akadt, aki még a Titanic katasztrófáját is annak tulajdonította, hogy a hajó egy egyiptomi hercegnő szarkofágját fuvarozta.

Tíz évvel később, amikor Howard Carter feltárta az i.e. 14. században élt Tutankhamon fáraó sírkamráját, az állítólagos átok a sajtó címoldalaira került. Marie Corelli írónő ugyanis előre figyelmeztetett: a sírkamrába hatolókat utoléri majd a legszörnyűbb büntetés. Jóslata teljesülni látszott, amikor az ásatások mecénása, Lord Carnavon meghalt, s sok szakértő csak hetekkel-hónapokkal élte túl a kamra meglátogatását. A lapok tudni vélték, hogy a kamra falában elhelyezett veszélyes anyagoknak estek áldozatul. Csakhogy a fáraók korában mit sem tudtak a mikroorganizmusok és fertőzések összefüggéseiről, ezt csak a 19. században fedezték fel.

Népszava

A múmiák átka (részletek korábbi cikkünkből)

Howard Carter 1922-ben tárta fel Tutenkámen sírját az ún. Királyok völgyében. A feltárás során a régész kanáriját felfalta egy kobra. Ez a baljós jel nem riasztotta el Cartert és csoportját, a sírkamrát "kifosztották", elvittek minden aranytárgyat, ékszert, sőt még Tutenkámen múmiáját is. 7 évvel később Carter 11 munkatársa meghalt. A kutatást támogató Lord Carnarvon pedig néhány hónappal a felfedezés után vérmérgezés áldozata lett.

A lord halálakor állítólag egész Kairót sötétség borította. Habár a király sírján nem találtak átokról szóló feliratokat, az újságok és a helybéli lakosok a múmia átkának tulajdonították a szerencsétlen esemény bekövetkezését.

Vannak azonban olyanok, akik reális magyarázatot próbálnak adni a történtekre. Szerintük nem meglepő, hogy a csoport tagjai meghaltak, hiszen olyan idősek voltak már, hogy nem bírták a megterhelést. A kihunyt fényekre pedig azért nem kell különösebb figyelmet fordítani, mert ez akkoriban igen gyakran megtörtént Kairóban.
Egy német mikrobiológus szerint a múmia átka néhány spórának köszönhető. A tudós 40 múmiát analizált, és számos penészgombaspórát talált rajtuk, a sírból származó pormintákon pedig szintén ezeket a spórákat fedezték fel.

A sír felnyitásakor a légáramlat hatására a por és a gombaspóra felkavarodik, s a levegőbe kerül. A spórák az orron, szájon és nyálkahártyán keresztül bekerülnek az emberi szervezetbe, ahol szervi problémákat vagy halált okozhatnak. Ez különösen a gyenge immunrendszerű emberek esetében valószínű. A mumifikált test mellé helyezett ételek kitűnő táptalajul szolgáltak a penészgombák fejlődésének.

A dermatológiai vizsgálatok is megerősítették ezt az elméletet. A sírból vett por- és kőminták analizálása során háromfajta penészgombát azonosítottak: az Aspergillus flavust, az Aspergillus terreust és a Cephalosporiumot. Mindhárom típus jellemzője, hogy veszélyes az emberi szervezetre. A penészgombák egyébként szinte mindenhol megtalálhatók, és legtöbbjük ártalmas. Némelyiknek azonban jótékony hatása is van, mint például annak, amit a rokfort sajt és a penicillin előállításához használnak.

A penészgombákat egy kemény, vízálló kitinfal védi, amely lehetővé teszi, hogy évezredeken keresztül kedvezőtlen körülmények között is életben maradjanak. A zárt helyeken hosszú ideig eléldegélő mérgező hatású gomba komoly egészségügyi problémákat okozhat. Irritálhatja a szemet, a bőrt, a tüdőt, a nyálkahártyát, a légutakat, a gyomrot és a beleket.

Az ókori egyiptomiak nem tudhattak a penészgombák mérgező hatásáról, amikor hírhedt fenyegetéseiket a sírok falára írták, az ókori emberek ugyanis nem tudtak a baktériumok és penészgombák létezéséről. Hittek abban, hogy a leírt és hangosan kimondott szavak, illetve lerajzolt dolgok valóra válhatnak.

Az átkok segítségével távol tartották a sírrablókat és az elhunyt ellenségeit, akik mindenáron szerették volna megakadályozni, hogy a halott az "akh-ba", a dicsőséges és mennyei állapotba jusson.

Ajánlat:

• Mummies of Ancient Egypt
  Mik a múmiák? Hogyan készültek? Kik lettek mumifikálva? A halál utáni élet. Színes összefoglaló, amit mindenkinek ajánlunk megtekintésre!
• Mummified!
  Egy interaktív játék a Discovery oldalain. Hét múmia képére kell ráismerni a leírás alapján.
• The Mummy Tombs
  Egy kedves és színes oldal gyerekeknek, angol nyelven.
• Egyptian Mummies
  Rövid angol nyelvű összefoglaló az egyiptomi múmiáról és a mumifikálási folyamatról (Smithsonian Enciklopédia).
• British Museum Mummies
  A British Múzeum múmiái.
• Mummies on the Web!
  Minden, amit az egyiptomi múmiákról tudni akartál, csak nem merted megkérdezni! (Linkgyűjtemény)
• The Mummy
  A nagy sikerű filmek hivatalos honlapja.