A világűr Budapestre érkezett

Magyarországra érkezett a Kalandos világűr című utazó kiállítás, amely 2003 óta járja Németország nagyvárosait. A népszerű tárlat tematikus súlypontja az űrutazás története és jövője, az élet a világűrben és a Hold meghódítása.

1962-ben, csupán néhány évvel az első műhold, a szovjet Szputnyik-1 felbocsátását követően már műholdas televíziós adás zajlott Európa és az Egyesült Államok között a Telstar-1 műhold közvetítésével. Az alkalmazás sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az azóta eltelt négy évtizedben több száz telekommunikációs műholdat állítottak Föld körüli pályára.

Napjainkban a navigációs műholdhálózatok töltenek be egyre fontosabb szerepet. Lehetővé teszik ugyanis, hogy pusztán egy műholdvevő segítségével centiméteres pontossággal meghatározható legyen helyzetünk a bolygó bármely pontján. Ugyanez a technológia a hétköznapi emberek számára a közlekedésben nyit új korszakot. A hazánkban is egyre gyakoribbá váló GPS-vevővel felszerelt autók digitális térképek alapján interaktív útvonal tervezést tesznek lehetővé és megbízható segítséget nyújtanak a tájékozódásban.

Várhatóan az évtized végére épül majd ki az európai GALILEO navigációs rendszer, amely mintegy 30 műholdból álló hálózatával új alkalmazási területeket is megnyit, például a városi- és a tömegközlekedésben. Több helyen folynak kutatások arra vonatkozóan, hogy a városi közlekedést dinamikusabbá téve a jelzőlámpák működését a forgalom intenzitásától, valamint a tömegközlekedési eszközök helyzetétől függően vezérelnék.

A navigációs műholdak másik nélkülözhetetlen alkalmazási területe a pontos idő szolgáltatása. A műholdak atomóráinak időjele rendkívül pontos időbeli összehangolást tesz lehetővé, amely a banki tranzakciók elengedhetetlen feltétele.

A Föld-megfigyelést végző műholdhálózat nélkülözhetetlen szerepére a 2004. december 26-án bekövetkezett dél-ázsiai szökőár az egyik legutóbbi példa. Mivel ezek a műholdak nyomon követik bolygónk minden mozzanatát, a térségről készített űrfelvételek gyors és hasznos segítséget nyújtottak, lehetővé tették a leginkább sújtott területek azonosítását és a pusztítás mértékének felmérését.

Bolygónk számos pontján nehézséget jelent a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz előteremtése. Jelenleg a Föld népességének mintegy harmada él ilyen területeken, 2015-re azonban ez a szám elérheti a 40 %-ot is. A távérzékelés segítségével azonban feltérképezhetők a szárazsággal sújtott területek, és felkutathatók a rejtett vízkészletek.

Az aktív körfolyamatok monitorozása, egyes légköri összetevők, például az ózon és szén-dioxid koncentrációjának megfigyelése, a növénytakaró változásának nyomon követése és a felszíni hőmérséklet folyamatos vizsgálata nagy segítséget nyújt a szakemberek számára bolygónk globális folyamatainak megértésében és elemzésében. Az adatok alapján megbízhatóbbá válik az időjárás-előrejelzés és bizonyos természeti katasztrófák, például áradások, vulkánkitörések is előre jelezhetők. A mezőgazdasági folyamatok megfigyelésében, valamint a termőföldek azonosításában is nélkülözhetetlen szerepet tölt be a távérzékelés. A műholdak adatai alapján megbecsülhető a termés mennyisége és beérésének ideje, valamint a nagy területeket sújtó növénybetegségek is felismerhetők.

Az űrkutatásban kifejlesztett technológiák földi alkalmazásának egy másik fontos területe az új anyagok és eszközök használata. Az űrkutatási célokra kifejlesztett teflon, szénszálas anyagok és kerámiák a földi eszközökben is jól hasznosíthatók. Ugyanakkor az újonnan kifejlesztett technológiákat is számos helyen alkalmazzák, ennek legfontosabb példája a gyógyászat. A rákos sejtek elkülönítésére olyan technológiát használnak, amelyet eredetileg a szupernóvák és fekete lyukak közeléből származó röntgensugárzás detektálására fejlesztettek ki.