Az ember számlájára írható a barlangi medve kihalása is

Cro-magnoni emberek barlangi medvére támadnak a késői pleisztocén korban. A pattintott kőből illetve csontból készített íjak és dárdák használata 60 ezer éves múltra tekinthet vissza

A modern ember őseinek 40 ezer évvel ezelőtti Európába érkezése egybeesett a barlangi medvék számának gyors csökkenésével - állapították meg svájci tudósok.

A modern ember Európába érkezése után drámaian megfogyatkoztak

A faj sorsának megpecsételődésében más okok is közrejátszottak, köztük az utolsó jégkorszak kezdete és az élelem csökkenése - idézte a Scientific Reports című tudományos lapot a BBC hírportálja.

Cro-magnoni emberek barlangi medvére támadnak a késői pleisztocén korban Forrás: Zdenek Burian

"A faj egyedszámában 40 ezer évvel ezelőttől kezdve drámai hanyatlást látunk, ami egybeesik az anatómiai szempontból modern ember Európába érkezésével.

A barlangi medve nagyobb volt ma is élő kortársainál Forrás: Pinterest

Ez az eddigi legegyértelműbb bizonyíték arra, hogy az embernek nagy szerepe lehetett a barlangi medve kihalásában

- mondta Verena Schuenemann, a kutatás vezetője, a Zürichi Egyetem professzora.

Barlangi medve fosszilis koponyája Forrás: Wikimedia Commons

A mai barna medve és a hajdani barlangi medve (Ursus spelaeus) közös őstől származik, az utóbbi Ázsiában és Európában élt.

Barlangi medve csontváza a kiskohi Medve-barlangban Forrás: Wikimedia Commons/ Ifj. Zátonyi Sándor

A barlangi medve nagyobb részt növényekkel táplálkozott.

Kövületeit általában barlangokban fedezték fel, ami arra utal, hogy sokat időzhetett ezekben, és nem csak kizárólag a téli álmát aludta a barlang védelmében.

Két nagyobb hideg periódust is túléltek

A kutatók elemezték a svájci, lengyel, francia, spanyol, német, olasz és szerb lelőhelyekről származó barlangimedve-maradványok mitokondirális DNS-ét.

Barlangi medve és barlangi oroszlán párharca Forrás: Pinterest

Feltérképezték, merre élt,

és genetikailag mennyire volt sokszínű akkoriban,

amikor a késő pleisztocén korban óriási testű emlősök lakták a Földet.

Barlangi oroszlán egy másik pleisztocén időszaki óriásra, a gyapjas orrszarvúra támad Forrás: Wikimedia Commons

Az eredmények azt mutatták, hogy a barlangi medve populációi korábban az eddig véltnél sokszínűbbek és viszonylag stabilak voltak, nagyjából 40 ezer évvel ezelőttig. A barlangi medvék túléltek két hideg időszakot és számos lehűlési periódust is.

Vitatott, hogy a klímaváltozás vagy az ember játszott-e nagyobb szerepet a kihalásban

Az eredmények azt az elképzelést támasztják alá, mely szerint az emberi tevékenység jelentős szerepet játszott abban, hogy a Würm-glaciális végére a faj a kihalás szélére sodródott.

Az ember komoly szerepet játszott a barlangi medve kihalásában Forrás: Zdenek Burian

A barlangi medve kihalásának okait jelenleg is vitatják,

egyes magyarázatok szerint az emberi beavatkozás mellett a környezet változásai,

mások szerint a kettő együttes hatása vezetett a faj pusztulásához.

A Föld 18 000 éve, a Würm-glaciális idején. Az arktikus jégmező egészen a Kárpátok láncáig nyúlt le Európában Forrás: Wikimedia Commons

A legutolsó nagy pleisztocén eljegesedési periódus, a Würm-glaciális nagyjából 12 ezer éve ért véget.

A Würm-glaciális végét követő gyors felmelegedés hatására eltűnt a pleisztocén eljegesedési periódusokat jellemző tundra a Kárpát-medencéből Forrás: Origo

Az ezt követő viszonylag gyors és intenzív felmelegedés során haltak ki a „jégkorszak" olyan emblematikus óriás emlősei is, mint amilyen a gyapjas mamut ( Elephans primigenius), a gyapjas orrszarvú (Coelodonta antiquitatis), az óriás gím (Cervus megaceros) vagy a barlangi oroszlán (Panthera spelaea) voltak.