Csodálatos állati elmék: delfinek, akik bajba jutott élőlényeket mentenek

A delfinek kulturális viselkedése a vártnál jobban hasonlít az emberfélékére

Már ókori források is említenek olyan eseteket, amikor delfinek siettek a tengeren bajba jutott hajótöröttek segítségére. A domesztikált állatfajokon, főleg a kutyákon és a macskákon kívül a palackorrú delfinek tekinthetők az egyetlen olyan vadon élő állatfajnak, akik tudatosan keresik az emberrel való kapcsolatot. Az emberek iránt tanúsított - sajnos, gyakran indokolatlan - delfini bizalom egyik egyedülálló eseménye volt például az a közelmúltban történt eset, amikor egy leszakadt damilba akadt palackorrú delfin úszott oda a búvárokhoz, hogy a segítségüket kérje. Ezek az intelligens tengeri emlősök viszont gyakran kérés nélkül is a bajba jutott emberek, vagy akár háziállatok segítségére sietnek.

„A finoman érzékelő radarhoz és a fejlett társas élethez nagyon fejlett agy szükséges, és az ember után a delfinek agya a legbonyolultabb biológiai szerkezet a Földön."
(Csányi Vilmos etológus)

Azok a döbbenetes állati elmék

Azt, hogy a palackorrú delfinek (Tursiops spp.) mennyire kifinomult intelligenciával rendelkeznek, már régóta ismerik az etológusok. Ám e döbbenetesen fejlett intelligenciának mindig újabb és újabb szeletei válnak ismertté.

Amikor a világhírű Goncourt-díjas francia író, Robert Merle az 1967-ben megjelent Állati elmék című regényében arról írt, hogy művének két delfin főszereplőjét megtanították az emberi beszédre és annak értelmezésére, ezt a lehetőséget akkoriban még a sci-fi világába tartozó fikciónak tekintették.

Robert Merle, a világhírű francia író az 1967-ben megjelent "Állati elmék" című regényében sok olyan feltevést fogalmazott meg a delfinekkel kapcsolatban, amiket már bebizonyított a tudomány Forrás: Wkimedia Commons /Robert Merle

Napjainkra azonban kiderült, hogy Merle feltevése egyáltalán nem volt túlzó; a viselkedésbiológiai kutatások bebizonyították, hogy a delfinek megértik bizonyos szavak jelentéstartalmát, sőt az a képességük is megvan, hogy elsajátítsanak és visszaadjanak emberi kifejezéseket. A delfinek agyát és viselkedését vizsgáló kutatások megállapították,

hogy ezek a tengeri emlősök jóval intelligensebbek a csimpánzoknál,

és az emberekhez nagyon hasonló módon kommunikálnak egymással. Szilárd önképpel rendelkeznek, így többek között felismerik magukat a tükörben, megvan a képességük új viselkedésformákat elsajátítani és azt továbbadni a fajtársaiknak, és ami egyedülálló az állatvilágban, hogy az emberhez hasonlóan jövőképpel rendelkeznek.

A delfinek kulturális viselkedése a vártnál jobban hasonlít az emberfélékére Forrás: Flip Nicklin / Minden Pictures/Flip Nicklin / Minden Pictures

Az etológiai kutatások azt is feltárták, hogy a delfinek saját, rendkívül fejlett és füttyök sorozatából, valamint ezek különböző variánsaiból álló „nyelvvel" rendelkeznek.

Ez a felfedezés pedig megint csak a valósághoz közelíti Robert Merle regénybeli fikcióját

az ember és a delfin közötti beszéd lehetőségéről. A delfinek e rendkívül fejlett intelligenciájára vezethető vissza a családokon (rajokon) belül tapasztalható igen szoros és bonyolult szociális kapcsolatrendszer is.

Palackorrú delfin (Tursiops truncatus) Forrás: Wikimedia Commons

A delfinraj családtagjai azonban nemcsak egymást védik és támogatják, hanem a tengeren bajba jutott embernek és adott esetben más élőlénynek is segítséget nyújtanak.

Várandós kismamát mentettek meg a haláltól

Az egyik érdekes eset még 2004-ben Új-Zélandon történt. Négy vízi mentő úszott be mélyen az óceánba, és amikor a parttól eltávolodtak, arra figyeltek fel, hogy hirtelen egy népesebb, palackorrú delfinekből álló raj közelíti meg őket. A delfinek szoros gyűrűt fontak a négy férfi köré, mintha csak valamitől meg akarták volna óvni őket.

A delfineknek kimagaslóan magas az intelligenciája Forrás: robertharding via AFP/Michael Nolan/Michael Nolan

Mivel az óceán nyugodt volt és nem láttak semmit sem az őket körülvevő delfineken kívül, ezért egyikük, aki búvármaszkot viselt, mély lélegzetet véve alámerült, hogy szétnézzen odalent. A férfi csak ekkor fedezte fel döbbenten,

hogy nem sokkal alattuk egy megtermett nagy fehér cápa cirkál,

amely módszeresen egyre közelebb próbál kerülni hozzájuk.

A nagy fehér (Carcharodon carcharias) a legtermetesebb recens húsevő cápafaj Forrás: Elter Tamás

Ekkor több delfin vált ki a rajból, és nagy sebességgel nekirontott a cápának. Mint a kilőtt torpedó, úgy ütköztek a ragadozó oldalának, palackszerűen kinyúló kemény állkapcsukkal erős ütést mérve a cápára.

A váratlan támadástól megzavarodott nagy fehér nem várta meg a delfinek újabb rohamát, hanem rémülten eliszkolt.

A palackorrú delfinek akkor sem távolodtak el a négy férfi közeléből, miután elűzték cápát, hanem egészen a partig kísérték őket, és csak azt követően fordultak vissza a nyílt tengernek, miután meggyőződtek róla, hogy a védenceik már biztonságba kerültek.

Számos olyan eset ismert, amikor delfinek embereket mentettek Forrás: World Animal Protection

Olyan eset is ismert Ausztráliából, amikor egy várandós fürdőző kismamát elragadott az erősen áramló víz, és kifelé kezdte sodorni a parttól. A nő miközben az áramlattal küzdött, hirtelen azt érezte, hogy erős ütés éri a lábát, ami vérezni kezdett; egy cápa támadt rá. A halálra rémült nő segítségért kezdett kiabálni,

de az életmentő segítség nem a partról, hanem a vízből ért oda hozzá hamarabb.

Az új-zélandi esethez hasonlóan palackorrú delfinek fogták közre a bajba jutott asszonyt, majd miután megfutamították a cápát, a sokkos állapotba került kismamát óvatosan a part felé kezdték taszigálni.

Rendkívül erős szociális ösztöneikre vezethető vissza, hogy a bajba jutott ember segítségére sietnek Forrás: Dolphin Way

A nő alá úszva a testükkel tartották a felszínen a magatehetetlen asszonyt mindaddig, amíg a parti mentők csónakja befutott, és a fedélzetre emelték a delfineknek köszönhetően életben maradt kismamát.

Fellármázták a kikötőt a bajba jutott kutya miatt

A delfinek nemcsak az embereken, hanem a bajba jutott állatokon is segítenek, amit szintén több eset bizonyít. 2011-ben a floridai Marco Island egyik házából eltűnt egy kutya, amely a véletlenül nyitva hagyott kerti kapun szökött ki. Az állat gazdája kétségbeesetten keresni kezdte az elkóborolt kutyát, amely - mint utóbb kiderült - az egyik meredek parti védőmű betonfaláról a tengerbe csúszott.

Az áramlás elsodorta a kutyát, amely nem tudott visszakapaszkodni a partra.

Már csaknem 15 óra telt el a kutya eltűnése óta, amikor az eb tulajdonosát arról értesítették, hogy megtalálták az állatot.

Palackorrú delfinek a Vörös-tenger egyiptomi partszakaszán Forrás: Elter Tamás

Mint kiderült, egy csapat palackorrú delfin talált rá a pórul járt, teljesen átfagyott és halálra rémült kutyára. Miközben néhány delfin a felszínen tartotta a végletekig kimerült kutyát, a társaik kiúsztak a parthoz,

és éktelen lármát csapva igyekeztek felhívni magukra a parton sétáló emberek figyelmét.

A delfinek e szokatlan viselkedésén meglepődött járókelők ekkor fedezték fel a tengeri emlősök által a parthoz taszigált ebet, amit kihúztak a vízből, és visszajuttatták a gazdájának. Ezek az esetek mind azt bizonyítják, hogy a delfineknek (és más cetféléknek) az állatvilágon belül egyedülállóan fejlett a szociális viselkedésük.

Volt olyan eset is, amikor a delfinek bajba jutott kutyát mentettek ki a vízből Forrás: YouTube

De ismert olyan eset is, amikor bajba került delfin fordult az emberhez segítségért. 2013 januárjában a Hawaii-szigeteki Kona közelében légzőkészülékes búvárok egy csoportja az ördögráják viselkedését tanulmányozta, éjszakai körülmények között.

A búvárok erőteljes füttyjelekre lettek figyelmesek, majd észrevették, hogy egy magányos palackorrú delfin tart feléjük. Amikor a közvetlen közelükbe ért, akkor fedezték fel, hogy leszakadt horgászzsinór tekeredett az állat törzsére, és a damil egy része mélyen a delfin jobb mellúszójába vágódott.

A delfin nyugodtan tűrte, hogy a merülésvezető megszabadítsa a ráakadt damiltól Forrás: The Dodo

A bajba jutott delfin nem tágított a búvárok mellől, szemmel láthatóan a segítségüket kérte.

A merülésvezető óvatosan nekilátott, hogy a búvárkésével levágja a delfinre akadt damilt. Az állat nyugodtan tűrte a beavatkozást, megértve, hogy segítenek rajta. Ez volt az első olyan dokumentált eset, amikor egy delfin embertől kért segítséget.

Megérdemlik, hogy rászolgáljunk a bizalmukra

Sajnos, ezek a hihetetlenül érzékeny és intelligens állatok komoly védelemre szorulnak. Az etológiai vizsgálatok bebizonyították, hogy a látszat ellenére a delfinek rendkívül rosszul tűrik a fogságot, és a delfináriumok olyanok számukra, mint az embernek a börtön.

A delfinárium valódi börtön ezeknek az intelligens és érzékeny állatoknak Forrás: Kun-Szabó Mariann

A delfinek viselkedésbiológiáját kutató etológusok szerint rendkívül magas intelligenciájuk miatt az emberhez hasonlóan kellene kezelni ezeket az állatokat.

Nem véletlenül indult el még a 2010-es évek elején erőteljes nemzetközi kampány a delfinek fogva tartása ellen.

Elsőként négy állam - és legyünk rá büszkék, hogy köztük Magyarország - hozott törvényt a delfinek fogva tartásának tilalmáról, amihez egyre több ország csatlakozik.

A delfinek rászorulnak a védelmünkre Forrás: AFP/Handout

A természetvédők és a világközvélemény egyre erőteljesebb nyomás alá helyezi Japánt a Taji-öbölbeli éves rituális delfinmészárlások betiltásáért. A palackorrú delfinek a kutyához hasonlóan feltétlen bizalommal viseltetnek az ember iránt, és megérdemlik, hogy rá is szolgáljunk a bizalmukra.