A szívelégtelenség egyik közismert tünete a lábon megjelenő duzzanat, ödéma. Ez a jelenség azonban nem korlátozódik kizárólag erre a testrészre, akár még a gyomrot is érintheti. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az ödéma okaira és a szívelégtelenség további tüneteire hívta fel a figyelmet.

Miért jelenik meg az ödéma?

Ödéma, vagyis szövetközti vizenyő akkor alakul ki, ha felbomlik a szövetközti folyadék termelődésének és elvezetődésének egyensúlya, és emiatt a szövetek közötti térben vizenyő szaporodik fel. Ezt a szívelégtelenségen kívül természetesen számos más állapot is indokolhatja, például terhesség, hosszú ülés, májcirrózis, vesebetegség. Amennyiben mégis szívelégtelenség okozza az ödémát, az azért történik, mert a szervezet adrenalin és noradrenalin hormont szabadít fel, amelyek növelik a pulzusszámot. Erre azért van szükség, mert az elégtelen teljesítmény miatt a szív egyszeri pumpálásával csak kevesebb vért tud a szervezetbe juttatni, ezért a szervezet kompenzál: megpróbálja növelni a szívverések számát. Ezen kívül a vesék is elkezdik visszatartani a sót és a vizet. Ez utóbbi növeli a keringő vér mennyiségét, vagyis némileg javítja a megromlott keringést, ezzel együtt azonban terhet is ró a szívre. A fokozott munka egyre romló szívelégtelenséghez vezet, ami miatt pedig a felesleges folyadék kilép a keringés rendszeréből és összegyűlik az egyes testrészekben. Először csak a bokák dagadnak be, később a lábszárak, súlyos esetben akár az egész láb.
Ez tehát már egy nyilvánvaló jele annak, hogy a szívnek segítségre van szüksége, hiszen később ödéma alakulhat ki a tüdőben, a májban, a gyomor-és bélrendszerben is.

Forrás: https://www.kardiokozpont.hu/hireink/a-szivelegtelenseg-nem-csak-a-labon-okozhat-odemat

A szívelégtelenség további tünetei

Mindenképpen orvosi ellenőrzést igényel, ha valaki az alábbi tüneteket tapasztalja:

• csökkenő terhelhetőség, egyre nehezebbé váló mindennapi fizikai feladatok,
• megmagyarázhatatlan kimerültség, fáradtság, még jó alvás mellett is,
• a gyomor felső részében, a bordák alatt jelentkező fájdalom,
• ok nélküli súlygyarapodás,
• erős szívdobogás érzés.

Ami az ödémát illeti, gyakori, hogy a szívelégtelenség miatt kialakuló ödémák hosszú ideig fennmaradnak, bár az is előfordul, hogy elmúlásuk után ki-kiújulnak. A láb akár hirtelen is felpuffadhat, bevizesedhet, fájhat, nehézkessé válhat a járás. Jellemző panasz, hogy a páciensnek délután, este már nem fér be a lába a korábban hordott cipőjébe, és az ödéma bármely más testrészen is megjelenhet.

Forrás: https://www.kardiokozpont.hu/hireink/a-szivelegtelenseg-nem-csak-a-labon-okozhat-odemat

Hogyan kezelhető a szívelégtelenség?

Ha szívelégtelenséget diagnosztizálunk, elsősorban az alapproblémát kell kezelni, így az általa okozott tünetek is enyhülnek. Pangásos szívelégtelenségben többnyire vízhajtókat adunk az ödéma csökkentésére és a magas vérnyomás kezelésére is. A betegség későbbi, súlyosabb fázisában előfordulhat, hogy szükség lesz beültethető eszközökre, bypass műtétre, végső soron szívátültetésre, de már a kezelés kezdetétől elengedhetetlen bevezetni bizonyos életmódbeli változásokat – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Elsősorban csökkenteni kell a sófogyasztást és biztonságos módon növelni a fizikai aktivitást. E tekintetben mindenképpen követni kell a kardiológus útmutatását, hiszen bár a rendszeres mozgás hozzájárul a szív megfelelő működéséhez, a túlzásba vitt edzés veszélyes lehet. Ezen kívül érdemes megismerkedni a stresszkezelés módszereivel és szívelégtelenség esetén a rendszeres orvosi kontrollnak is döntő szerepe van – nem csak új vagy fokozódó tünetek esetén, hanem az állapot követése miatt is.

(Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu))