A szívelégtelenség nem csak a lábon okozhat ödémát
2021. június 25. 18:30
A felgyorsult szívverést nevezik tachycardiának, amikor 100-nál többet ver a szív egy perc alatt. Bradycardia esetén lelassul a szívverés, percenkénti 60 alá. Mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, ha kimaradó dobbanásokat, gyengeséget, szédülést, esetleg ájulást tapasztalunk, illetve ha a családban előfordult már szívritmuszavar vagy egyéb szívbetegég. A korai felismerés a tünetmentes esetekben is döntő jelentőségű az esetleges komoly következmények elkerülése végett.
Vágólapra másolva!
A szívelégtelenség egyik közismert tünete a lábon megjelenő duzzanat, ödéma. Ez a jelenség azonban nem korlátozódik kizárólag erre a testrészre, akár még a gyomrot is érintheti. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az ödéma okaira és a szívelégtelenség további tüneteire hívta fel a figyelmet.
Ödéma, vagyis szövetközti vizenyő akkor alakul ki, ha felbomlik a szövetközti folyadék termelődésének és elvezetődésének egyensúlya, és emiatt a szövetek közötti térben vizenyő szaporodik fel. Ezt a szívelégtelenségen kívül természetesen számos más állapot is indokolhatja, például terhesség, hosszú ülés, májcirrózis, vesebetegség. Amennyiben mégis szívelégtelenség okozza az ödémát, az azért történik, mert a szervezet adrenalin és noradrenalin hormont szabadít fel, amelyek növelik a pulzusszámot. Erre azért van szükség, mert az elégtelen teljesítmény miatt a szív egyszeri pumpálásával csak kevesebb vért tud a szervezetbe juttatni, ezért a szervezet kompenzál: megpróbálja növelni a szívverések számát. Ezen kívül a vesék is elkezdik visszatartani a sót és a vizet. Ez utóbbi növeli a keringő vér mennyiségét, vagyis némileg javítja a megromlott keringést, ezzel együtt azonban terhet is ró a szívre. A fokozott munka egyre romló szívelégtelenséghez vezet, ami miatt pedig a felesleges folyadék kilép a keringés rendszeréből és összegyűlik az egyes testrészekben. Először csak a bokák dagadnak be, később a lábszárak, súlyos esetben akár az egész láb. Ez tehát már egy nyilvánvaló jele annak, hogy a szívnek segítségre van szüksége, hiszen később ödéma alakulhat ki a tüdőben, a májban, a gyomor-és bélrendszerben is.
Mindenképpen orvosi ellenőrzést igényel, ha valaki az alábbi tüneteket tapasztalja:
• csökkenő terhelhetőség, egyre nehezebbé váló mindennapi fizikai feladatok, • megmagyarázhatatlan kimerültség, fáradtság, még jó alvás mellett is, • a gyomor felső részében, a bordák alatt jelentkező fájdalom, • ok nélküli súlygyarapodás, • erős szívdobogás érzés.
Ami az ödémát illeti, gyakori, hogy a szívelégtelenség miatt kialakuló ödémák hosszú ideig fennmaradnak, bár az is előfordul, hogy elmúlásuk után ki-kiújulnak. A láb akár hirtelen is felpuffadhat, bevizesedhet, fájhat, nehézkessé válhat a járás. Jellemző panasz, hogy a páciensnek délután, este már nem fér be a lába a korábban hordott cipőjébe, és az ödéma bármely más testrészen is megjelenhet.
Ha szívelégtelenséget diagnosztizálunk, elsősorban az alapproblémát kell kezelni, így az általa okozott tünetek is enyhülnek. Pangásos szívelégtelenségben többnyire vízhajtókat adunk az ödéma csökkentésére és a magas vérnyomás kezelésére is. A betegség későbbi, súlyosabb fázisában előfordulhat, hogy szükség lesz beültethető eszközökre, bypass műtétre, végső soron szívátültetésre, de már a kezelés kezdetétől elengedhetetlen bevezetni bizonyos életmódbeli változásokat – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Elsősorban csökkenteni kell a sófogyasztást és biztonságos módon növelni a fizikai aktivitást. E tekintetben mindenképpen követni kell a kardiológus útmutatását, hiszen bár a rendszeres mozgás hozzájárul a szív megfelelő működéséhez, a túlzásba vitt edzés veszélyes lehet. Ezen kívül érdemes megismerkedni a stresszkezelés módszereivel és szívelégtelenség esetén a rendszeres orvosi kontrollnak is döntő szerepe van – nem csak új vagy fokozódó tünetek esetén, hanem az állapot követése miatt is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
