Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Szakemberek legújabb tanulmányuk során azt találták, hogy azok a madarak, amelyek a legtöbb önuralmat mutatták, magasabb pontszámot értek el a különféle kognitív teszteken. Ez viszont arra utal, hogy intelligensebbek. A kapcsolatot korábban már a csimpánzoknál és tintahalféléknél is megfigyelték a tudósok.
Első alkalommal mutatunk ki kapcsolatot az önuralom és az intelligencia között a madaraknál
– mondta Dr. Alex Schnell, a tanulmány első szerzője, a Cambridge-i Egyetem kutatója a The Guardian online portálnak. – Kutatásunk további bizonyítékokkal szolgál arra vonatkozóan, hogy az önuralom kulcsfontosságú összetevője annak, hogy mit is jelent az állatvilágban intelligensnek lenni.
A Philosophical Transactions of the Royal Society B folyóiratban publikált tanulmányban Schnell és munkatársai a következő kísérletet végezték: tíz európai szajkónak (Garrulus glandarius) egy sor fiókot mutattak be, amelyek elülső oldalát eltérő szimbólummal látták el.
Mindegyik egy-egy csemegét rejtett, amelyet a madár láthatott.
A kísérletek során a madarakat megtanították a fiókban lévő csemege elérhetőségére vonatkozó szimbólumokra: miközben az egyik fiók azonnal elérhető csemegét kínált, a másik fiók tartalma csak egyfajta késéssel volt hozzáférhető, a harmadik fiókban rejtőzők pedig továbbra is zárva maradtak. A madaraknak azt is megmutatták, hogy miután kiválasztottak egy csemegét, a többi lehetőség eltűnik.
Néhány madár csemegepreferenciáinak meghatározása után a csapat megvizsgálta, hogy a szajkók felkészültek-e arra, hogy megvárják a férget a „késleltető" fiókból, amikor azonnal elérhetővé vált egy kevésbé kedvelt nassolnivaló, legyen szó akár kenyérről, akár sajtról.
A kísérletek hasonlóak az úgynevezett „mályvacukor-teszthez" – a Stanford Egyetem kutatói által az 1960-as és 70-es években bemutatott híres kihívás a kisgyermekek számára, amelyben a gyerekek azonnal választhattak egy mályvacukrot vagy kettőt az édességek közül.
A másodikat csak akkor kapták meg, ha ellenálltak a késztetésnek, hogy az elsőt elfogadják. Az új tanulmány eredményei azt mutatják, hogy míg a madarak eltérően várakoztak, mindegyikük képes volt „halogatni" az azonnali harapnivalót valami jobb reményében.
Néhányan legfeljebb 20 másodpercet vártak, aztán elfogadták az azonnali táplálékot
– mutatott rá Schnell. – Ezzel szemben mások akár öt és fél percet is képesek voltak várakozni.
A csapat hozzátette, hogy a madarakon alig lehetett látni a reményteljes várakozást, amikor a finomabbnál finomabb csemegét a „nem elérhető" fiókban helyezték el. Ez a szakemberek szerint arra utal, hogy képesek késleltetni az étvágyukat, ha úgy tűnik, hogy megéri.
A tanulmány eredményei arra utalnak, hogy a tovább várakozó szajkók jobb általános intelligenciát mutattak, amint azt öt különböző kognitív teszt is meghatározta.
A kutatók úgy félik, újabb tanulmányokra van szükség ahhoz, hogy megértsék ennek a kapcsolatnak az evolúciós eredetét.
