Értékes aranyérmék mesélnek az osztrák örökösödési háborúról

18. századi aranyérmékre bukkantak a régészek

A lengyelországi Wrocław városában ásatásokat végző régészek 18. századi aranyérmékre bukkantak. A felfedezés a középkori városközponttól nyugatra fekvő történelmi Przedmieście Mikołajskie kerületben történt. A 12. és 13. században a város ezen része Nabitin és Stapin falvak egykori helyszíne volt.

Az ásatásokat végző szakemberek szerint a területet a poroszok alakították ki 1768-1783 között a Ravelin-bástya erődítményeihez kapcsolva, ahol a régészek tömegsírokat találtak. Ezek kapcsolatban állhatnak azzal, amikor a települést a poroszok annektálták, elcsatolták az osztrák örökösödési háború során.

Ahogy arra a kutatók emlékeztetnek,

az osztrák örökösödési háború (németül Österreichischer Erbfolgekrieg) egy európai konfliktus volt, amely főként Közép-Európában, Ausztria-Hollandiában, Olaszországban, az Atlanti-óceánon és a Földközi-tengeren zajlott.

Mária Terézia császárnő 1742-ben a breslaui békeszerződésben engedte át a területek nagy részét Poroszországnak. A szerződés feltételei szerint az uralkodónő a sziléziai hercegségek többségét átadta Poroszországnak, kivéve a Tescheni hercegséget, az Opava folyótól délre fekvő Troppau és Krnov kerületeket, valamint a Nysa hercegség déli régióját, amelyeket az osztrák Szilézia tartományként jelöltek ki.

18. századi aranyérmékre bukkantak a régészek Forrás: Lower Silesian Voivodship Conservator of Monuments

A sírok feltárása során aranyérmék kerültek elő, többek között:

• az Egyesült Holland Tartományok Köztársaságának 1748-as aranydukátja,
• I. Lotaringiai István Ferenc 1750-es aranydukátja, valamint felesége,
• Habsburg Mária Terézia 1750-es félarany szuverénje.

Mindhárom érme a wrocławi Városi Múzeumba került, hogy a nagyközönség is megtekinthesse egy kiállításon, írja a HeritageDaily online tudományos portál.