Takács László: Ipari csirke nélkül nem lenne elég baromfihús

A baromfiágazat helyzetéről, a madárinfluenzáról faggatták Takács Lászlót, a Baromfi Terméktanács igazgatóját az olvasóink. A beszélgetésből kiderül, miért van szükség nagyüzemi csirketenyésztésre, és megtudhatják, mi kerül a májkrém konzervbe. Takács elmondta, hogyan érintette az ágazatot a madárinfluenza-pánik, amely járvány nélkül is jelentős veszteségeket okozott a gazdáknak.

A májkrém konzervek milyen minőségű húst tartalmaznak? Érdekes dolgokat hallottam efelől [toju87]

A baromfifeldolgozó-üzemekben készülő májkonzervek csak garantált minőségű bevizsgált alapanyagból származhatnak. Néhány cégünk van, amely ilyen tevékenységgel foglalkozik melyek közül a legrégebbi és legismertebb az Orosházi, Orsi márkanévvel.

Minden olyan termék, melyben hús van, egy futószalag-gyilkosság eredménye. Nem érzi emiatt rosszul magát a bőrében? [Mózsi bá]

Én szeretem a húst, annak ellenére, hogy elég sokat találkoztam élő állattal is, és ebből készült hússal eddigi életem során. Valóban, a mai igen magas húsfogyasztás jó része olyan hús, amely ipari rendszerű üzemekben állíttatik elő, és biztonsági garanciákkal kerül a fogyasztókhoz. Ha a háziasszony otthon, egyedenként vágja le a csirkét hagyományos módon, akkor is megöli az állatot annak érdekében, hogy élelmiszerhez jusson. Ezek az állatok végeredményben az egészséges élelmiszerellátást szolgálják, és 35 kg/ fő/ év hazai fajlagos fogyasztást nem lehetne megoldani a parlagi termeléssel. Nem tudom látott-e feldolgozóüzemben vágást, amely ugyan valóban nem esztétikus de kíméletes.

Az élő baromfit hol vásárolják meg és nevelik fel és annak érdekében, hogy aztán ipari üzemekben hússá alakítsák át? [Szőke dögös csaj]

A nagyüzemi termelés meghatározó elemei Amerikában alakultak ki, ezt aztán a világ többi részén is átvették. Ennek lényege, hogy az hogy a tenyésztojásokat keltetőgépekbe tartják 21 napig, nem a kotlós kelteti ki a kiscsirkét, majd a napos csirkéket rögtön kelés után elviszik a szinte légkondicionált nevelőtelepekre. Ezek az ólak 15-20, esetleg 50 ezer kiscsirke befogadására és felnevelésére alkalmasak. Itt ezek a kis állatok minden ellátást megkapnak a felnövésig, ennek időtartama körülbelül 40 nap. Ezután beszállítják őket a baromfivágóhidakra ahol kíméletes vágás után készül belőlük a közdkedvelt friss és egészséges hús. Természetes vannak más nevelési rendszerek is. Egészen röviden csak a legnagyobb méretű iparszerű folyamatot vázoltam. amennyiben további részletek érdeklik, szívesen adunk tájékoztatást megkeresés esetén. Munkahelyi telefonom: 269-2998 [e-mail]

Miért gondolják, hogy Laci bácsi nevetséges reklámjaival megnyerhetik a fogyasztókat? [drumsticks]

Ez ízlés dolga, kedves kérdező. Piackutató céggel felmérést készíttettünk, amelynek eredménye a vásárlók, a háziasszonyok körében egyértelműen pozitív volt. A marketingprogramot reklámszakemberek csinálták, mi több megoldás közül választottunk, és ezt a tartottuk elfogadhatónak. Gondolom a fiatalabb korosztályhoz tartozhat, így csak szülei mesélhetnek önnek esetleg a 70-es évek elején nagy sikert aratott, komoly piaci eredményeket hozó bontottcsirke reklámról.

Milyennek ítéli a jelenlegi kormánykoalíció gazdaságpolitikáját, milyen kilátásai vannak a hazai termelőknek? [A Férfi]

A korábbi kormányzat magára hagyta a baromfiágazatot, és ígéretek ellenére segítséget nem adott ebben a nehéz helyzetben. A kormányszóvivő február 21-én bejelentette, hogy 3 és fél milliárd forintnyi összeget kap a hazai baromfiágazat, de ez nem valósult meg. Talán a második félévben reménykedhetünk amennyiben az EU-s források eléréséhez szükség lesz az arányos magyar pénzügyi fedezet előteremtésére.

Köszönöm a számomra is agytornát jelentő kérdéseiket, amelyek igen jó tájékozottságról tettek tanúbizonyságot. Remélem, ha legközelebb is meghívnak a vendégszobába, már egy szárnyaló ágazatról beszélgethetünk. Jó étvágyat kívánok a biztonságos hazai baromfihúshoz! Minden jót a kedves Olvasóknak!