Túl sokba kerülne az olimpia - Csillag István a Társalgóban

Meghaladná Magyarország gazdasági teherbíró képességét a 2012-es olimpia budapesti megrendezése - derül ki Csillag István gazdasági miniszter olvasóink kérdéseire adott válaszaiból. Az [origo] Társalgójának vendégeként a tárca vezetője elmondta: 19 kereskedelmi bank a tervezett 40 milliárd forint helyett összesen majdnem 300 milliárd forintnyi hitelt ajánlott beruházás-ösztönzésre az Európa-terv keretében.

- Önök választási kampányukban adócsökkentést ígértek, és azt, hogy az állam nem támogatja majd közvetlenül a vállalkozásokat. Ehhez képest az adóterhek alig csökkentek, és elindul az Európa-terv. Nem lát ellentmondást a két dolog között? (karolybacsi)ű
- Az adócsökkentés 2003. január elsejével megkezdődött, amikortól a vállalkozások az adómentes fejlesztési tartalék bevezetése miatt a munkahelyteremtést szolgáló beruházásokra adómentesen használhatnak fel jövedelmeket, a gépberuházásaikat két év alatt leírhatják adóalapjukból (gyorsított amortizáció), a tételes egészségügyi hozzájárulás havi 1050 forinttal csökkent, és a személyi jövedelemadó átlagos 22 százalékos terhelését pedig az adósávok emelésével csökkentettük. Az intézkedések egyúttal segítik a munkahelyteremtő beruházásokat. Az Európa-tervnek is ez a fő célja: kis- és középvállalatok is hozzájuthatnak végre hosszú lejáratú, 4-15 éves kölcsönökhöz. Ugyanennek a koncepciónak a része a Széchenyi-kártya hitellimitjének 1-ről 5 millió forintra emelése. Mint tudjuk, a hiteleket nem a költségvetés, hanem a bankok adják, így lehet egyidejűleg segíteni a kis-középvállalatok beruházásait adócsökkentéssel és fejlesztési hitelekkel anélkül, hogy a költségvetési hiány nőne.

- Ön szerint valóban jó megoldás az Európa-terv, vagy csak a Széchenyi-terv feljavítása? (beeela)

- A Széchenyi-terv lényegében propagandaeszköz volt a különböző tárcáknál meglévő pályázati pénzek egységes elnevezésével. Ezek közül a kifejezetten kisvállalatokra elköltött pályázati pénzek mindössze 5600 vállalkozót segítettek a hazánkban működő közel egymillió közül. Az Európa-terv, éppen azért, mert nem csupán az adófizetők pénzének felhasználására épül, és nemcsak a szerencsés kisebbség megjutalmazását célozza, nem feljavítása a korábbi Széchenyi-tervnek, hanem az uniós felzárkózást szolgáló átfogó program.

- Mi a különbség az Európa-terv vállalkozásokat támogató pontja és más, a tárca által meghirdetett közvetlen támogatási formák között? (karolybacsi)
- Az Európa-terv elsősorban a banki finanszírozás elérhetőségét, mint korábban nem alkalmazott formát hangsúlyozza, amihez két további, vállalkozásokat segítő eszköz társul: az egyik az adócsökkentés, a másik a fejlesztéseket szolgáló beruházások vagy szakértői tevékenység vásárlását "olcsóbbító" pályázatos formában igénybe vehető támogatás.

- Mely kereskedelmi bankok vesznek részt az Európa-tervben? (karolybacsi)
- A kereskedelmi bankok közül eddig 19 bank jelezte, hogy részben társfinanszírozóként, részben saját hálózatával készen áll a hosszú lejáratú kölcsönprogramba történő bekapcsolódásra. A bankok összesen majdnem 300 milliárd forint összegű kölcsön kihelyezésére készek ezért kedden egyeztetünk velük arról, hogyan lenne célszerű "felosztani" (hitellimiteket megállapítva) az elérhető forrásokat a pénzintézetek között. A részt vevő bankok között van többek között az OTP, a Magyar Külkereskedelmi Bank és az Erste Bank.