Betegen is dolgoznak a munkavállalók

Évek óta csökken a táppénzesek száma, miközben jelentősen nem javul a munkavállalók egészségi állapota. Miért maradnak egyre kevesebben otthon betegszabadságon? Határidős munka, helyettesítés hiánya, félelem a munkahely elvesztésétől. Sok ok megfogalmazható. Mindenesetre egy betegen dolgozó kolléga több kárt okoz, mint hasznot hoz.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adataiból kiderül, évről évre egyre többen maradnak otthon betegszabadságon. Míg táppénzesek napi átlagos létszáma 2004-ben 107 ezer, 2005-ben 102 ezer, 2006-ban 100 ezer fő volt, addig tavaly egy munkanapot átlag 90 ezren töltöttek táppénzen.

Lojálisabb a magyar főnökéhez?

Mivel magyarázható a csökkenés? Ahány intézmény, annyi magyarázat, a valódi okokat nehéz kideríteni. Az egészségügyi tárca az áprilisban megszüntetett vizitdíjjal, az egészségbiztosító (OEP) szakemberei az enyhe téllel magyarázták a tavalyi csökkenést. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a több éves tendenciákat értékelve elmondta, szerinte nőtt a lojalitás a munkáltatók felé. "Régebben sokan visszaéltek a táppénz nyújtotta lehetőségekkel. Bár nem voltak betegek, mégis kiíratták magukat háziorvosukkal, aki megfelelő hálapénzért cserébe készségesen ki is adta az igazolást. Ez ma már egyáltalán nem jellemző, az alkalmazottak és az orvosok is leszoktak erről a gyakorlatról" - avatott be Dávid Ferenc főtitkár.

Másképp látja az okokat Jókay Mária üzemorvos. Szerinte az orvos-beteg találkozók csökkenése elsősorban a munkahely elvesztésétől való félelemmel magyarázható. "Nem mernek orvoshoz menni a betegek, mert úgy gondolják, kiírják őket és ezzel az állásukat kockáztatnák. Egyre jellemzőbb, hogy már csak akkor fordulnak szakemberhez, ha komolyabb a baj, ha súlyosak a tünetek" - avatott be a szakember. Jókay Mária hozzátette: tapasztalatai szerint a családias, kisebb cégek figyelnek inkább oda a problémára, a nagyobbak kevésbé

Dávid Ferenc szerint a munkaügyi kapcsolatok rendezettsége alapján lehet különbséget tenni a cégek között. "Ahol a munkaszerződések rendben vannak, ahol nincs gond a munkavédelmi előírásokkal, és az érdekvédelem is jól működik, ott nem dolgoztatják betegen az alkalmazottakat, hanem egyenesen hazaküldik őket" - állítja a főtitkár.

Többet árt, ha dolgozik

Betegen dolgozni és dolgoztatni nem csupán emberi felelőtlenség, hanem a cég működése is veszélybe kerülhet. "Vírusos megbetegedés esetén könnyen előfordulhat, hogy a beteg az egész irodát megfertőzi. Elég egy köhögés, tüsszentés, és máris továbbadta a betegséget, aminek következtében akár az egész csapat ágynak eshet" - állítja Dr. Jókay Mária üzemorvos.

Emellett saját egészsége érdekében is jobb, ha otthon lábadozik. Sokkal lassabban gyógyul meg, ha az irodában tevékenykedik, pontosabban tevékenykedni próbál. Ráadásul ha nem kezeli ki kellőképpen a betegséget, akkor szövődmények is kialakulhatnak: tüdőgyulladásba, középfülgyulladásba torkollhat a látszólag ártalmatlan nátha - avatott be a szakember.

Nemcsak az egészsége szempontjából jobb, ha otthon marad. A munkavégzés tekintetében is ez a legésszerűbb megoldás. Legyengült szervezete miatt ugyanis szinte biztos, hogy nem fogja tudni száz százalékosan elvégezni feladatait. Intenzitása és koncentrációja is lecsökken, hibázási esélyei viszont megnőnek.

Az otthoni munka is megoldás lehet

Persze ennek a gondolatmenetnek ritkán van foganatja nagy felelősségi körrel rendelkező munkahelyi vezetők vagy munkamániások körében, akiket még az ágyhoz sem lehet bilincselni. Képtelenek elszakadni a feladatoktól, a főnököket pedig nehéz helyettesíteni. Mi a megoldás? A szakértők szerint nekik ideális kipróbálni, mit jelent a gyakorlatban a távmunka. Vegyék magukhoz laptopjukat, mobiltelefonjukat, mobilinternetüket, és dolgozzanak otthonról. A fontos ügyeket intézzék el napközben, teát szürcsölgetve. Így megkímélik a kollégáikat, gyorsabban meggyógyulnak, és közérzetük is más lesz.

A fizetés 80 százaléka kapható

Mennyi pénz kapható a betegen töltött idő alatt? Magyarországon az első 15 napban a arányosan a kereset 80 százaléka jár a dolgozóknak. A 15. nap leteltével pedig a napi átlagkereset 60-70 százalékát (táppénz) kapják attól függően, hogy két vagy több éve biztosítottak.

Oroszi Babett