Alkotmányvita helyett hazamentek a képviselők
2011. április 01. 08:53
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Alkotmányvita helyett hazamentek a képviselők
Felszólalók hiányában bőven az este fél nyolcas határidő előtt lezárult az új alaptörvény tervezetéhez benyújtott módosító indítványokról szóló részletes vita pénteken. Az ülést áprilisi tréfák foglalták keretbe: az elején Ujhelyi István, a parlament szocialista alelnöke nagy megdöbbenésre azt mondta: őszre halasztják az alkotmányozást, a végén pedig a jobbikos Novák Előd emlegette Csurka István MIÉP-elnök 2005-ös hamis lemondását. A képviselők előtt száz módosító indítvány fekszik, ezekről vitáztak volna estig, de az ülés már négy óra előtt véget ért.
Cikkünk folyamatosan frissül42 bejegyzés
Áprilisi tréfával nyitott a levezető elnök
"A Fidesz-frakció kezdeményezte a következő napirend elhalasztását az őszi ülésszakra" - ezekkel a szavakkal keltett megdöbbentést péntek reggel a parlamentben Ujhelyi István, az országgyűlés szocialista alelnöke. A bejelentés április 1-i tréfa volt, hiszen azt jelentette volna, hogy a kormánypártok elhalasztják az új alaptörvény elfogadását. Ujhelyi elnézést kért, majd folytatódott az ülés.
Az informatikai fejlesztéseket is az alaptörvénybe írnák
Az infokommunikáció fontosságáról beszélt Nyitrai Zsolt államtitkár, aki arra emlékezett, hogy 2002-ben, amikor képviselő lett, még alig volt felnyitott laptop az ülésteremben. Az államtitkár azt a módosító indítványt ajánlotta a képviselők figyelmébe, amely az alaptörvényben rögzítené, hogy az állam, működésének hatékonysága érdekében törekszik az új műszaki megoldások alkalmazására.
Eltörölné a mentelmi jogot a Jobbik
A képviselők mentelmi jogának eltörlése, illetve visszahívhatósága mellett érvelt a jobbikos Bana Tibor, aki sajnálta, hogy az alkotmányügyi bizottságban a kormánytöbbség lesöpörte indítványaikat. A Jobbik az alaptörvényben rögzítené azt is, hogy parlamenti képviselő nem lehet sem polgármester, sem önkormányzati képviselő. Bana kifogásolta azt is, hogy a kormánypárti tervezet szűkre szabja a népszavazás lehetőségét, és az alaptörvényt sem bocsátják népszavazásra. A képviselő emlékeztetett, hogy ellenzékiként még a Fidesz is támogatta a népszavazás intézményét.
Már készül az új egyházügyi törvény
A lelkiismereti- és vallásszabadságról beszélt a KDNP-s Szászfalvi László, aki szerint az alaptörvény-tervezet erénye, hogy megemlékezik a kereszténységről, együttműködést ajánl az egyházaknak, de biztosítja a szabad vallásgyakorlást. Az egyházügyi államtitkárként is dolgozó képviselő jelezte, hogy már készül az új egyházügyi törvény, amely megakadályozza majd, hogy "bizniszcsoportok" éljenek vissza a vallásszabadsággal.
Új kisebbségi önkormányzati törvény is lesz
A kormány olyan kisebbségi önkormányzati választási rendszert dolgoz ki, amely tényleges közösségi támogatással rendelkező intézményeket hoz létre - mondta Szászfalvi, utalva azokra a csoportokra, akik esetenként négyévente más-más nemzetiség nevében indilnak a választásokon. Szerinte nincs igaza a tervezetet bíráló Kállai Ernőnek, a kisebbségi jogok biztosának, az alaptörvény megfelelő szinten védi a kisebbségek jogait. Az államtitkár külön kiemelte, hogy a korábbi kisebbség és népcsoport kifejezések helyett egységesen a nemzetiség szót használja.
Szili Katalin kihagyja a vitát
Szili Katalin független képviselő következne felszólalásra felszólalásra, de nincs a teremben.
A Jobbik nem akar független jegybankot
A Jobbik az alaptövényben rögzítené, hogy a Magyar Nemzeti Bank az országgyűlés eszköze, és a jegybank támogatja a kormány gazdaságpolitikáját. Hegedűs Tamás képviselő szerint le kell számolni a jegybanki függetlenség hamis mítoszával, hiszen ez kivonja a pénzkibocsátás jogát a legitim törvényhozói és végrehajtói hatalom kezéből.
Balsai nem írná bele a második köztársaságot az alaptörvénybe
Nem támogatja az 1946. évi első törvény, illetve a rövid életű második köztársaság alaptörvénybe emelését a fideszes Balsai István, aki szerint ez ellentétben áll azzal, hogy 1944-től megszállás alatt állt. Példaként azt mondta, hogy az 1944-es debreceni ideiglenes nemzetgyűlésben Vorosilov marsallnak külön karosszéke volt, hogy onnan figyelje az eseményeket (a módosító indítványt auz alkotmányügyi bizottságban leszavazták).
A slendrián kodifikációt kifogásolja Balczó Zoltán
Az 50-es számú, kormánypárti módosító indítványt kifogásolta a jobbikos Balczó Zoltán, mivel az 63 ponton tartalmaz nyelvtani és kodifikációs javításokat. Ez Balczó szerint a slendrán kodifikáció és a kapkodás eredménye, ami azt jelzi, hogy a kormánypártoknak fontosabb, hogy április 25-én, választási győzelmük évfordulóján alaptörvény legyen, mint az, hogy megfelelő minőségű legyen a szöveg.
Mi lesz az Alkotmánybíróság határozataival?
Az alaptörvény-tervezet eredetileg azt írta,. hogy nem ismerjük el az 1949-es alkotmány jogfolytonosságát - mondta Balczó, aki kifogásolta azt a kormánypárti módosító indítványt, amely kivenné a jogfolytonosság kifejezést, vagyis csak az 1949-es alkotmányt nem ismerné el az alaptörvény. Ennek Balczó szerint az Alkotmánybíróság elmúlt 22 évben keletkezett határozatai miatt van jelentősége, hiszen azokat az 1949-es évszámot viselő alkotmány alapján hozták.
A mentelmi jogot védi Rubovszky György
Nem az alaptörvényben van helye a képviselői összeférhetetlenségi szabályoknak - reagált a jobbikos javaslatra a KDNP-s Rubovszky György, aki szerint ugyanakkor ott kell rögzíteni a mentelmi jogot. A mentelmi bizottság elnökeként dolgozó képviselő érthetetlennek nevezte, hogy pont a mentelmi jog eltörlését szorgalmazó jobbikos képviselők tettek a legtöbbször panaszt a hatóságok eljárása miatt, mentelmi joguk megsértésére hivatkozva.
Novák szerint mentelmi jog mögé bújnak a képviselők
Novák Előd képviselő méltatlannak nevezte, hogy Rubovszky felrótta a jobbikosoknak, hogy bejelentik mentelmi joguk megsértését. Szerinte ez kötelezettségük, hiszen a hatályos jogszabály ezt előírja. Novák szerint ők annak szeretnének véget vetni, hogy képviselők a mentelmi joguk mögé bújnak.
Budaházy kopogtatócéduláit emlegeti Répássy
Répássy Róbert államtitkár szerint nem lehet komolyan venni a Jobbik javaslatát a mentelmi jogról, hiszen ők gyűjtöttek ajánlószelvényt a terrorizmussal vádolt Budaházy Györgynek, hogy a mentelmi jog segítségével szabadlábra kerüljön.
Novák szerint nem ők gyűjtöttek Budaházynak
Újabb kétperces felszólalásra jelentkezett Novák Előd, aki szeront nem igaz, hogy a Jobbik gyűjtött volna kopogtatócédulát Budaházynak. Szerinte az elmúlt időszakban előfordult, hogy a kormánypártok közvádas ügyben sem adtak ki képviselőt, miközben ők azt szeretnék, hogy adott esetben a szavazata miatt is felelősségre lehessen vonni képviselőket.
Ujhelyi figyelmeztette a tárgytól eltérő képviselőket
Az alaptörvény helyett a mentelmi jogról és Budaházy Györgyről kezdtek el beszélni kétperces felszólalásokban a képviselők. Az elnöklő Ujhelyi István figyelmeztetett mindenkit, hogy ne térjenek el a tárgytól, beszéljenek az alaptörvényhez benyújtott módosító indítványokról.
Elhibázottnak tartja az ÁSZ jogkörét Nyikos László
Szakmailag elhibázottnak tartja az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló részt a jobbikos Nyikos László, az ÁSZ korábbi alelnöke. Szerinte túl szűkre szabták azt a megfogalmazást, hogy az ÁSZ az államháztartást ellenörzi, hiszen a közpénzek gyakran kikerülnek onnan. Túl tág ugyanakkor az a megfogalmazás, hogy az ÁSZ a a nemzeti vagyon felhasználását ellenőrzi, hiszen ez alapján magánzsebekbe is betekinthetne.
A vármegye nevet védi egy fideszes képviselő
Történelmi példák sorolásával vette védelmébe a vármegye kifejezés használatát a fideszes Varga István. Az eredeti tervezetben így hívták a területi egységeket, de ezt egy kormánypárti módosító javaslat megyére változtatta volna vissza. Ezt az indítványt azonban kormánypárti és jobbikos képviselők az alkotmányügyi bizottságban megfúrták.
"Ez a nemzeti nem-együttműködés rendszere"
Hegedűs Lórántné jobbikos képviselő azt kifogásolta, hogy szerinte több fontos elem is kimaradt az alaptörvény tervezetéből. Ilyennek tartja a járások definícióját. Hiányolja emellett a stratégiai vagyon fogalmát, vagyis azt, hogy milyen vagyontárgyak tartoznak az alapvető szolgáltatásokhoz. Azt mondta, fájlalja azt is, hogy nem szerepel a tervezetben a népi kezdeményezés. Szerinte érthetetlen, hogy a nemzeti együttműködés kormánya miért hagyta ki ezt. Ez inkább a nemzeti nem-együttműködés rendszerét jelenti, mondta a képviselő.
Önálló zöldombudsmant szeretne egy jobbikos képviselő
Rendkívül pozitív elmozdulásnak tartja a jobbikos Bödecs Barna, hogy a kormánypártok hajlandók beemelni az alaptörvénybe az egészséges környezethez való jogot, illetve a szennyező fizet elvét. Bödecs ugyanakkor fontosnak tartaná a részvételi jog beemelését az alkotmányba, mivel szerinte jelenleg csak korlátozottan lehet beleszólni a döntéshozatalokba. A képviselő azt is szeretné, ha önálló maradna a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, hiszen az általános biztos által képviselt jogok rövid távon gyakran ütközhetnek a környezetvédelem érdekeivel.
Tiszta levegőt biztosítana a fideszes Heintz Tamás
A tiszta levegő megőrzését is az alaptörvénybe foglalná a fideszes Heintz Tamás, aki szerint az egészséghez való jog tekintetében már sokat javult a tervezet. Heintz emlékeztetett arra, hogy néhány hét múlva elfogadják a dohányzást nyilvános, zárt helyeken betiltó törvényt.
Európai egészségügyi színvonalat szeretne Gyenes Géza
"Önök elvettek egy alapjogot, a legmagasabb szintű egészségügyi ellátáshoz való jogot" - mondta a jobbikos Gyenes Géza, az orvoskamara korábbi főtitkára, emlékeztetve, hogy az alaptörvény-tervezetben csak az egészség megőrzéséhez való jogot biztosították. Gyenes szerint a legmagasabb szint eddig is csak elméletben létezett, de a tervezet hibája, hogy nem köti semmihez az ellátás színvonalát. Példaként azt mondta: lehetne rögzíteni,. hogy európai színvonalon kell biztosítani az ellátást.
A kormány nincs jelen
Bár a házszabály előírja a kormány jelenlétét a vitákban, a bársonyszékekben jelenleg egyetlen miniszter vagy államtitkár sem foglal helyet.
Sporthoz való jogot szeretne Bánki Erik
A sport fontosságáról beszélt a fideszes Bánki Erik, aki szerint az élsportban ugyan jók a magyar eredmények, de a lakosság többsége mozgásszegény életmódot folytat. A képviselő szerint az alapjogok közt kellene szerepeltetni, hogy meg kell teremteni a sportolás lehetőségeit.
Nyilvánossá tenné az állambiztonsági iratokat a Jobbik
Az alaptörvényben rögzítené az 1990 előtti állambiztonsági szolgálatok dokumentumainak nyilvánosságát a Jobbik. Staudt Gábor képviselő kifogásolta, hogy az erről szóló módosító indítványukat a kormánypártok nem támogatták. Bejelentette, hogy kapcsolódó indítványként benyújtják azt is, hogy a közéletből ki kell zárni a pártállam vezetőit és az állambiztonság szt-tisztjeit.
Actio popularist szeretne a Jobbik
Az úgynevezett actio popularis mellett érvelt Staudt Gábor, vagyis azt szeretné, ha továbbra is minden állampolgárnak joga lenne az Alkotmánybírósághoz fordulni. Az alaptörvény tervezete szerint ez megszűnik, csak az fordulhatna a testülethez, akinek konkrét jogi érdeke fűződik egy jogszabály alkotmányellenességének megállapításához.
Hamis ígéret lenne a legmagasabb szintű egészség
Az egyre idősödő lakosság, illetve a tudomány fejlődése olyan költségrobbanást okoz az egészségügyben, ami még a legfejlettebb államoknak is komoly gondokat okoz - mondta a fideszes Zombor Gábor, aki szerint nem visszalépés, hogy nem szerepel az alaptörvényben a lehető legmagasabb színvonalú egészséghez való jog. A képviselő szerint az ellátás színvonala az állam teljesítőképességétől függ, hamis ígéret lenne a legmagasabb színvonalat az alaptörvénybe írni.
A gyerekeket védené Selmeczi Gabriella
A nők, az idősek és a fogyatékosok mellett a gyermekeket is a különösen védendő személyek közé sorolná a fideszes Selmeczi Gabriella, aki azt kérte a képviselőktől, támogassák az erről szóló módosító indítványt.
Elfogytak a jobbikos jelentkezők
Elfogytak a jobbikos jelentkezők, egymás után fideszes képviselők szólalnak fel (a házszabály szerint felválva kell kormánypárti és ellenzéki képviselőknek szót adni).
Örül az önkormányzati hitelkorlátnak egy fideszes képviselő
A fideszes Polics József örül, hogy az alaptörvény lehetővé teszi az önkormányzatok hitelfelvételének korlátozását, példaként a képviselő saját városát, a súlyosan eladósodott Komlót hozza fel.
Még nem érett a parlament a gyermekek szavazati jogára
"Sok kritika ért bennünket a gyermekek után járó szavazati jog miatt" - mondta a négygyermekes Polics, aki szerint meghallgatták az emberek szavát, megértették, hogy erre még nem érett a magyar társadalom.
A kötelező társulásokat védi Tasó László
Tasó László, Nyíradony polgármestere üdvözölte, hogy egy módosító indítvány szerint nem feltétlenül kormányhivatali engedélyhez kötnék az önkormányzatok hitelfelvételét, hanem objektív feltételekhez is kötheti azt a törvény. Tasó nem támogatja azt a jobbikos javaslatot, amely kivenné az alaptörvényből annak lehetőségét, hogy a törvény erejével kötelező önkormányzati társulásokat hozzanak létre, illetve azt sem, amely szerint az államnak száz százalékban meg kell térítenie a kötelezően előírt feladatok költségeit.
Vita az önkormányzatok adósságáról
Az önkormányzatok eladósodottsága miatt csaptak össze kétperces hozzászólásokban jobbikos és kormánypárti képviselők. Afideszesek szerint az előző, szocialista kormányok hibája a hatalmas adósság, a jobbikos Volner János ellenben azt mondta: arányaiban a Lázár János által vezetett Hódmezővásárhely, illetve a Rogán Antal által vezetett V. kerület van eladósodva. A fideszes Babák Mihály védelmébe vette az önkormányzatokat, szerinte a feladatokat el kellett látni, ehhez kellett hiteleket felvenni.
Szili aggódik a környezetért
Folytatjuk közvetítésünket. Szili Katalin egykori MSZP-s képviselő arról beszél, hogy a jövő nemzedék érdekeire jobban oda kell figyelni az alkotmányban. Mindent meg kell tenni azért, hogy a természeti környezet semmiképp ne romolhasson tovább.
Az Alkotmánybíróság lassúságáról beszél egy fideszes
Vas Imre fideszes képviselő többek között arról beszél, hogy növekedni fog az Alkotmánybíróság létszáma. Szerinte ennek oka részben az, hogy a testület nem volt képes megbirkózni a rá nehezedő teherrel, és előfordult, hogy 5-8 évig tartott, mire határozatot hoztak egy-egy ügyben.
Elfoglalt képviselőkről beszélt Dúró Dóra
A jobbikos Dúró Dóra a képviselői jogállásról szólalt fel. "Ez nem napi nyolcórás munka, egész életét kitölti végtelen lehetőségekkel és végtelen kötelességekkel" - mondta a képviselő, aki szerint ezért nem megengedhető, hogy a képviselők egyben polgármesterek is legyenek.
Külföldi lejárató kampány zajlik egy fideszes szerint
Szalay Péter fideszes képviselő azt mondta, a médiatörvényhez hasonlóan az alaptörvény miatt is lejárató kampány folyik Magyarország ellen. A képviselő sajnálatosnak nevezte, hogy a muníciót ehhez külföldön élő magyar írók, filozófusok adják.
Tíz percet átadott a KDNP időkeretéből a függetlenek részére
Tíz percet átadott a beszédidőkből a független képviselőknek a KDNP, az éppen felszólaló Ivády Gábor (független) meg is köszönte ezt, majd arra kérte a vitában nem részt vevő MSZP-t és LMP-t, hogy saját, fel nem használt időkeretüket automatikusan adják át nekik.
Ivády szerint nem jó, hogy a harcra büszke a hitvallás
Ivády Gábor a címeres zászló mellett érvelt, ugyanakkor a nemzeti hitvallással kapcsolatban azt javasolta, ne legyenek benne olyan kifejezések, mint az "ezer évvel ezelőtti államalapítás" vagy az "elmúlt évszázadok viharai", mert ötszáz év múlva, ha még meglesz az alkotmány, akkor ezek elavulnak. Szerinte a hitvallás minden magyar - a jövő nemzedékei is - hitvallása kell hogy legyen. Azt is mondta, ne legyen benne, hogy "harcokban védtük meg Európát", mert nem szabadna a harcra, a vérontásra büszkének lenni, inkább a célokra kellene utalni.
A bruttó visszamagyarítása
Nyikos László (Jobbik) a kevesebb alkotmánybíró mellett érvelt, majd többek között arról beszélt, hogy a bruttó hazai össztermék helyett teljes hazai össztermék kifejezést az alkotmányban szerepeltetni nem helyes, "ezzel átestek a ló túloldalára", így nem lesz mindenki számára közérthető a dolog.
Teleki Pált idéz Pánczél Károly
Pánczél Károly (Fidesz) szerint tanításnak nincs szabadsága, ezt úgy kellene átfogalmazni a vonatkozó részt, hogy a tanítás törvények által megengedett szabadsága. A tanításnak a teljes szabadsága nem létezik, ezt törvények, rendeletek szabályozzák - mondta. A képviselő szerint sok helyen szerepel az oktatás, de szükséges lenne, hogy a nevelés kifejezés is szerepeljen. "Az iskolában többet kellene nevelni, kevesebbet tanítani" - idézte Teleki Pál miniszterelnököt, aki pontosan 70 éve halt meg.
Vége az alkotmánytervezet pénteki vitájának
Elnapolják a részletes vitát a parlamentben, hétfőn folytatódik, mivel nincs több felszólalás. A házelnök közölte, nem lát több hozzászólásra jelentkezőt a monitorján. Napirend utáni felszólalásra Novák Előd (Fidesz) jelentkezett, aki áprilisi tréfákat kezdett sorolni: Csurka István 2005-ös MIÉP éléről történő lemondásáról, illetve a Fidesz egyik tavalyi, az álláshalmozás tiltására vonatkozó javaslatát említve.
Novák Előd Árpád fejedelmet hiányolja
Novák Előd több az alkotmánnyal kapcsolatos jobbikos javaslatot kért számon a kormányon, amelyeknek szerinte nyomuk veszett. Többek között a magzati élet védelmére vonatkozót kereste, illetve a hitvallásból azt a szövegrészt, hogy "Büszkék vagyunk Árpád fejedelmünkre, aki visszafoglalta Attila örökségét". Felszólalása után senki nem jelentkezett napirend utáni felszólalásra sem, így az ülést - amely eredetileg este fél nyolcig tartott volna - lezárták, és a képviselők hazamentek.