Az ugrást eredetileg kora reggelre tervezték az új-mexikói Roswellben (ez magyar idő szerint kora délutánt jelent), de a szeles idő miatt öt órát csúszott az indítás. A kapszulát magasba emelő hatalmas ballon ugyanis nagyon érzékeny a légmozgásokra, és bár a felszínen szélcsend volt, 200 méteres magasságban már erős szelek uralkodtak.
A Baumgartnert szállító kapszula
Amikor a szelek elcsendesedtek, technikai problémák léptek fel, elromlott a kapszula egyik rádiója. A pilótának, Felix Baumgartnernek a rádió az egyetlen kommunikációs csatornája az irányítóteremmel, ezért újabb csúszás következett, amíg a rádiót megjavították.
Magyar idő szerint este fél 8-ra úgy tűnt, hogy sor kerülhet az indításra, Baumgartner beszállt a kapszulába, és megkezdték a ballon feltöltését héliummal. Az utolsó fázisban azonban ismét feltámadtak a szelek, szinte rádöntötték a ballont a kifutópályára, így lefújták az ugrást.
Várhatóan holnap ismételten megpróbálkoznak az ugrással, bár egyelőre bizonytalannak tűnik az időjárás. A felszín feletti 200 méteres zónában azért lényeges a szélcsend, mert a ballon körülbelül eddig ér fel, és ha egy hevesebb széllökés felszállás közben megdönti, akkor a kapszula könnyen a kifutópályának csapódhat.
Átlépheti a hangsebességet
A tervek szerint Baumgartner 36 576 méteres magasságból fog kiugrani a kapszulából egy nyomás- és hőálló szkafanderben. Nemcsak a magasságrekordot döntheti meg, de ő lehet az első, aki szabadesésben átlépi a hangsebességet (ez hőmérséklettől függ, de ahol ő ugrani fog, ott nagyjából 1100 kilométer/óra). Továbbá ez lesz a leghosszabb szabadesés (körülbelül 5 perc 35 másodperc) és a legmagasabb emberes ballonos repülés is.
Az osztrák pilótát nagyjából tízszer akkora ballonnal emelik fel, mint 1960-ban a jelenlegi csúcstartót, Joseph Kittingert. Az Egyesült Államok légierejének ezredese akkor 31 300 méter magasból ugrott ki egy hőlégballonból, amelynek a térfogata 85 ezer m3 volt. Ehhez képest a mostani ballon térfogata 834 ezer m3 lesz. (Egy átlagos hőlégballon térfogata 3000 m3.)
Térfogat | Magasság | Repülési magasság | |
1. Hagyományos hőlégballon | 2973 m3 (levegő) | 23 méter | 610 méter |
2. Red Bull Stratos - 1. tesztugrás | 34 546 m3 (hélium) | 39 méter | 21 818 méter |
3. Kittinger ballonja | 84 950 m3 (hélium) | 56 méter | 31 333 méter |
4. Red Bull Stratos - 2. tesztugrás | 150 079 m3 (hélium) | 64 méter | 29 610 méter |
5. Red Bull Stratos - végső ballon | 834 497 m3 (hélium) | 102,05 méter | 36 576 méter |
A ballont egy speciális, mindössze 0,02 milliméter vastag műanyagból készítik. A töltőanyag hélium, mert könnyebb a levegőnél, és nem lobbanékony, valamint nem mérgező. A gázzal töltött ballon a felszálláskor még keskeny és hosszúkás lesz, körülbelül 55 emelet magasra fog felnyúlni. Emelkedés során azonban a hélium tágulni fog, így a ballon elnyeri szinte tökéletes gömb alakját. A vékony anyag és a nagy térfogat miatt a ballonra az egyik legnagyobb veszélyt a szél jelenti, ami akár darabokra is szaggathatja, ezért fontos, hogy a start idején a földfelszínen minél kisebb legyen a légmozgás, maximum 3 kilométer/órás szél uralkodhat.
Az összes cikkünk a Red Bull Stratos programról elérhető itt.