Az elemzői várakozásoknál sokkal nagyobb adózott eredményt ért el az OTP, bár ebben jelentős szerepet játszik a forint időszaki mozgása miatt a leánybanki befektetések átértékelésének pozitív adóhatása, illetve a sajátrészvénycsere ügyleteken elszámolt profit. Amennyiben ezeket is figyelembe vesszük, már sokkal inkább kapunk a várakozásokkal nagyvonalakban megfelelő, mint azokat lényegesen felülmúló számokat.
Elég csak a működési eredmény alakulására pillantani, ami "mindössze" 2,6 százalékkal lett magasabb a konszenzusnál. A meglepetés persze így is kellemes, nagysága azonban már közel sem akkora, mint amit a számok első ránézésre sugallnak.
Mi történt?
Az OTP a bevételi sor nagy növekedését a jutaléktípusú bevételeknek köszönheti, hiszen a nettó kamatbevételek csupán 2 százalékkal emelkedtek a bázisidőszakhoz képest. Nem szabad persze amellett sem elmenni, hogy a bevételek 6 százalékos növekedéséből jelentős részt hasítanak ki maguknak olyan, devizaárfolyam mozgásból, vagy az állampapírpiaci portfólió átértékeléséből származó tételek, melyek miatt nem lehet felhőtlen a bevételi dinamika miatti örömünk.
A működési költségek emelkedtek, így a bank költség/bevétel mutatója 48 százalékos magasságban tartózkodik. Ez a bázisidőszakinál kedvezőtlenebb képet fest, ráadásul az elmúlt négy évet vizsgálva is negatív tendenciát lehet felfedezni.
Vártnál több céltartalékot képzett a bank a második negyedévben úgy, hogy közben a három hónapon túli késedelemben levő hitelek céltartalékkal való fedezettsége csökkent. A magasabb költségekért a késedelmes hitelek arányának 20 százalék fölé emelkedése a felelős. Kedvezőtlen képet fest a portfólió romlásának üteme, ami az első negyedévhez képest is gyorsult valamelyest.
Az adózott eredmény 1 százalékkal csökkent, de fontos kiemelni, hogy a bank idén elszámolta a tranzakciós illeték pótlólagos befizetési kötelezettségét, ami elvitt 13 milliárd forintot. A korrekciós tételektől tisztítva az adózott eredmény 41 százalékkal emelkedett, bár ebben az adózási soron a leánybanki befektetések átértékelése és a sajátrészvénycsere ügyletek egyszeri pozitív hatása is segédkezett (közel 7 milliárd forint értékben).
Eltűnt az orosz profit
A leánybankok közül egyedül a bolgár tudott érdemben hozzájárulni a csoportszintű profithoz, így a külföld súlya 2011. eleji mélységekbe süllyedt a bank eredményeiben. A bolgár leánybank viszont stabilan erős teljesítményt hozott, az értékesítési kampány hatására megugrott a fogyasztási hitelek folyósítása. A hitelminőség romlása viszont az elmúlt több mint egy év leggyorsabb ütemét mutatta, vagyis a kockázati költségek csak úgy csökkenhettek, hogy közben a késedelmes hitelek céltartalékkal való fedezettsége csökkent.
Az eddig masszívan nyereséges orosz leánybank profitja eltűnt, a mostanihoz hasonló 3 milliárd forint alatti profitot utoljára 2010 elején produkált a bank, az orosz fogyasztási hitelsztori felfutása előtt. A gyenge orosz teljesítményt a hitelportfólió minőségének romlása és a kockázati költségek 64 százalékos éves emelkedése magyarázza, hiszen működési eredmény szintjén a tavalyi értékeket hozta a bank. A késedelmes hitelek aránya 18,7 százalékról a negyedév végére 20,6 százalékra emelkedett, céltartalékkal való fedezettségük pedig továbbra is igen magas, 96 százalékos szinten maradt. Az oroszországi kilátásokat beárnyékolhatja, hogy az orosz jegybank a fogyasztási hitelezés lassítására vonatkozó javaslatokat készít elő, miközben a verseny is fokozódik a szegmensben.
Összességében semleges képet fest az OTP második negyedéves gyorsjelentése (bár az eredmény jobb a vártnál, sok az egyszeri tétel, miközben a portfólióminőség romlásának üteme gyorsult), így a kidolgozás alatt levő devizahiteles mentőcsomag fokozott kockázatai miatt egyelőre az óvatosság lehet ajánlott a bankrészvények piacán.
Az OTP árfolyama (Ft)