A magyarok 70 százaléka szerint a bankok nem működnek tisztességesen

A megkérdezettek 70 százaléka vélte úgy, hogy a bankok nem működnek tisztességesen a Deloitte most publikált kutatásában. A magyarok optimistábbak, de a válság vége még messze van.

Az elmúlt egy évben jelentősen nőtt a magyarok megtakarítási kedve és fogyasztási képességükkel kapcsolatos optimizmusa, jelentős részük azonban továbbra is tartózkodna a hitelfelvételtől és úgy látja, hogy még mindig messze a gazdasági kilábalás - derül ki a Deloitte-Scale elemzéséből, ami a hazai lakosság fogyasztással, hiitelfelvétellel és megtakarításokkal kapcsolatos véleményét vizsgálja.

Fülöp András, a Deloitte Magyarország pénzintézeti szektorának vezető partnere szerint összességében mindhárom szegmensben a másfél éves átlag feletti lakossági optimizmust érzékeltek 2013-ban, ennek ellenére továbbra sem tapasztalható áttörés a lakossági piacon.

Csökkent azoknak a száma, akik úgy látják, hogy egyáltalán nem tudnak többet költeni a mindennapokban, ez az arány azonban még mindig nagyon magas. A megtakarítási képesség erősödése és a javuló fogyasztási várakozások között szoros összefüggés tapasztalható, a két index mozgása egymást követve alakult 2013-ban.

Új kihívások

A jelenlegi alacsony kamatkörnyezet új kihívások elé állítja a lakosságot és az egész pénzügyi rendszert is. Az utóbbi számára fontos kérdés, hogyan tudnak alkalmazkodni szereplői ezekhez az adottságokhoz.

A hitelfelvétellel kapcsolatban változatlanul elutasítóak az emberek, hozzáállásuk csak kis mértékben javult az utóbbi egy évben. A lakosság ambivalensen viszonyul a bankpiaci szereplőkhöz, mert bár 70 százalékuk szerint a bankok nem működnek tisztességesen, közel kétharmadunk ennek ellenére fontosnak tartja a tevékenységüket. Nagyon hasonló trend figyelhető meg a biztosítótársaságoknál is.

A megfelelő hiteltermék kiválasztásakor továbbra is az ár és a kamatok alakulása a legfontosabb az emberek számára, a szolgáltatás széleskörűsége és minősége csak ezután következik.

Nincs ugyanakkor jelentős elmozdulás abban, hogy a magasabb jövedelmi kategóriába tartozók pozitívabbnak, az alacsonyabb keresetűek pedig negatívabbnak látják hitelfelvételi lehetőségeiket. Az alapvetően stabil helyzet egyben azt is jelenti, hogy nem figyelhető meg a társadalmi, vagyoni szegregáció bővülése az elmúlt évben, ami alapvetően jó hír - állapítja meg Szép Péter.