Elkezdődött az állami ünnepség a Nemzeti Múzeumnál
2017. március 15. 10:22
Az Origo tudósítója szerint a hármas metró nem áll meg a Kálvin téren.
Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzeti Múzeumnál tart ünnepi beszédet az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából. A kormányfő a fél 11-kor kezdődő állami díszünnepségen - Tarlós István főpolgármester köszöntője után - szólal fel.
Budapesten a zászlófelvonással megkezdődött az állami ünnepségsorozat az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján. Bővebben>>>
Az Origo információi szerint Juhász Pétert hiába várták reggel a Teve utcában a rendőrök, nem ment el az egyeztetésre. Azért keresték meg, mert a politikus sípokkal akarja megzavarni a nemzeti ünnepet a Múzeum körúton. Tulajdonképpen a nemzeti ünnepet akarja kifütyülni. Bővebben>>>
Az Astoriát minden irányból körbezárta a rendőrség - jelentette tudósítónk. Az ELTE BTK előtt kordonok vannak, ahol biztonsági emberek engedik be az embereket. Juhász Péter bejutott, de tudósítónk szerint csak a sajtó veszi körül. Nagyjából tíz ember szájában van síp.
Juhászékkal van Sándor Mária - jelentette tudósítónk, aki szerint kicsit feszült a helyzet. A fütyülők veszekednek az ünnepségre érkezőkkel. Sándor arra figyelmeztetett, hogy csak a beszédeket fütyüljék. Szórványosan veszekednek, egy férfi eltaposott egy együttös sípot - jelentette tudósítónk.
Egy idős urat lökdösnek el a fütyülők - jelentette a tudósítónk. "150 éves vagy, menjél fel a színpadra a főnököd mellé" - mondták neki.
A Nemzeti Múzeum előtt nyugodtabb a helyzet. A tömeg a Bródy Sándor utcáig áll, látni lengyel zászlókat is - jelentette tudósítónk.
Debicki klub - ez olvasható az egyik lengyel csoport transzparensén. Tudósítónk a Himnusz alatt nem hallott fütyülést.
Március 15. hivatalos ünneppé nyilvánításáról terjesztett törvénytervezetet szerdán a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a román parlament elé, a javaslat elfogadása esetén az országban élő magyar közösség tagjai munkaszüneti napot igényelhetnének munkaadójuktól az ünnepen. "Március 15. a romániai magyar közösség számára örök értékű üzenettel bír. Ez a mi kisebbségi jogainkért és szabadságunkért vívott örökös küzdelmünk szimbóluma. Éppen ezért azt akarjuk, hogy az állam hivatalosan is ismerje el nemzeti ünnepünket. Legyen március 15. hivatalosan is minden magyar ünnepe!" - idézte Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét a szövetség hírlevele. A szövetség képviselőházi és szenátusi frakciója által aláírt törvénytervezetet szerda reggel iktatták a bukaresti parlamentben.
Már zajlik az állami ünnepség a Múzeumkertben.
Nagy a nyugalom a Múzeumkertben, az ünnepi műsort figyelik a résztvevők - jelentette tudósítónk.
Az Astoria felől a Múzeumkerthez eljutni gyakorlatilag lehetetlen, a tömeg nagy része a Bródy Sándor utca környékén van, nagyon halkan elszórva hallani egy-egy "diktátor!"-t.
Tarlós István főpolgármester beszédének az elején mintha elszállt volna a hangosítás. A főpolgármester megköszönte a lengyelek érkezését.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc emblematikus helyszínén gyűltünk össze - mondta Tarlós. A főpolgármester felidézte a márciusi ifjak cselekedeteit.
Körülbelül 50-100 ember fütyülhet, a környékükön komoly indulatok vannak. Az ott állók söpredéknek nevezik őket, ezt leszámítva béke van - jelentette tudósítónk.
Tarlós István szerint az 1848-as forradalmat követő szabadságharc a katonai túlerő miatt elbukott, de a forradalom ennek ellenére győzött. A forradalom összenemzeti élménnyé vált - tette hozzá. Ma is szükségünk van össznemzeti élményekre, és össze kell fogniuk azoknak, akik érzik a nemzeti identitást. Jó volna az összefogás légkörében élni - tette hozzá.
Tarlós szerint 1848 után megszületett a modern nemzet, és Budapest létrehozásának a gondolata is a reformkorban született meg.
Valami furcsa szirénahang hallatszik most már percek óta. Nem hangosabb, mint Tarlós, de hallatszik - jelentette tudósítónk. Senki sem tudja, honnan jön a hang.
Tarlós István szerint az 1848-as forradalom és szabadságharc az egyik legfontosabb esemény volt a magyar történelemben. Adj magyarságot a magyarnak! - tette hozzá. Hangosodik a fütty is, főleg, amikor Tarlós az örök nihilistákról beszélt, a fütyülők mintha megszólítva érezték volna magukat - jelentette tudósítónk.
Véget ért Tarlós István beszéde.
A tömeg amúgy nagyon vegyes, többnyire középkorúak vannak, de szép számmal vannak fiatalok és idősek is - jelentette tudósítónk.
Most éppen egy zenés műsor megy, és egy népdalt énekelnek.
A sziréna továbbra is szól, nem egyértelmű, hogy Juhászék trükkje-e.
Néhányan táncolnak a tömegben a zenére.
A Kossuth-nótát sokan énekelték együtt.
Juhász azt hazudta a biztonsági embereknek, hogy nincs nála síp, de most is fütyül.
Van, aki fesztivált rendez, és van, aki partit ad, de a mi tavaszköszöntő ünnepünket körüllengi valami derűs mulatság - mondta Orbán. Ma is felparázslik a nemzet szabadságvágyából született szabadság fénye.
Amikor ünnepelünk, akkor nem feledkezünk el arról, hogy szabadságharcaink megszállásba torkollottak. Bennünket nem győztek le - mondta Orbán, de sok fontos csatát elvesztettünk. Mi magyarok nem egyetlen csatában és hadjáratban gondolkozunk. Minden vereség ellenére mi itt vagyunk - tette hozzá.
Akik csatát és hadjáratot nyertek ellenünk, azok elvesztették a háborút. Mind a tatárok, mind az oszmánok, mind a Habsburg-birodalom, mind a szovjetek összeomlottak - mondta Orbán. A tömeg ezalatt kineveti a fütyülőket. Orbán szerint 1848 fontossága nemcsak abban állt, hogy megtörtént, hanem hogy folyamatosan történik - tette hozzá.
Orbán Viktor szerint 1848 mércéje meghatározza mindnyájunk helyét a nemzetek sorában, és erre a bennünket megillető helyre büszkék lehetünk. 1848 nem áll magányos szigetként a történelemben, a szabadság zászlaját sem akkor emeltük föl - tette hozzá.
Többen skandálnak, de a tömegből egyre többen dühösek, tényleg zavaró a fütty.
Orbán szerint nem állhat szándékunkban, és nem is állhat módunkban megtervezni utódaink sorsát. Bizonnyal itt vannak közöttünk a jövő Széchenyijei is, de nekünk olyan országot kell átadni gyermekeinknek, hogy sorainkból elő tudjanak lépni azok, akik meg tudják vívni a nemzetre ezután várható forradalmakat - mondta Orbán. Biztosítani kell a nemzet folyamatosságát.
Verekedés volt a tömegben, kikísérték az egyik fütyülőt - jelentette tudósítónk.
Most is a lázadás állapotában vannak Európa népei - mondta Orbán. Nem lehet a történelem elébe menni, és nem lehet feltartóztatni sem. Úgyis jön, aminek jönnie kell, és mindennek rendelt ideje van. Fel kell készülnünk a változásokra - tette hozzá.
Száznál többen nem fütyülnek - jelentette tudósítónk.
A miniszterelnök szerint 2016-ban a nemzetek fellázadtak a brüsszeli bürokraták és a nemzetközi tőke álszent szövetsége ellen. Először az angolok és az amerikaiak, és idén jön a folytatás. Ma még lehetőségünk van arra, hogy a lázadás felszabaduló erőit alkotmányos keretek között tartsuk. Brüsszelben le kell dobni az álszentség maskaráit, és a jövő nyílt megvitatására van szükség - mondta Orbán.
A kormányfő arról is beszélt, hogy lehet még a magyarból valami, ha megértjük a 12 pont lényegét. Mit kezdjünk azokkal, akik nem békét, hanem megosztottságot akarnak? - tette föl a kérdést a miniszterelnök. Könnyű lenne tréfát űzni azokból, akik ma békétlenséget sugallnak. Nekünk nem a pártocskák lökdösődésében, hanem a nemzet építésének a horizontján kell helyt állnunk. Két út közül választhatunk: a gyűlölködés és a nagyság között - mondta Orbán.
Nekünk számít a magyar nemzet jövője, de lehet, hogy Brüsszelnek nem. Lehet, hogy Brüsszelnek vagy a nemzetközi pénzügyi köröknek nem számít, hogy megmaradunk-e magyarnak, de nekünk számít - mondta Orbán Viktor. Függetlenségünk és nemzeti önállóságunk érdekében meg kell védeni a határainkat, a betelepítést meg kell állítanunk. A rezsiszabályozást itthon kell tartanunk - tette hozzá. A nemzeti erők kezében kell tartanunk a kormányzást.
Többen úgy fütyülnek, hogy közben bedugják a fülüket - jelentette tudósítónk.
Minden nemzet fiai boldog életre vágynak, de minden nemzet csak úgy lehet boldog, ahogy a természete megszabja. Csak a szabadság és függetlenség révén lehetünk boldogok. A nemzet nemcsak közös nyelvet jelent, hanem azt a közösséget is, amikor a történelem folyamata egybekovácsolja ezt a közösséget. A kormányfő szerint ilyen tett volna a népszavazás vagy az alkotmányozás. A családokat megerősítettük, és átléptük politikai hitek határait, és valódi nemzeti egységet teremtettünk - mondta Orbán.
A korábbi eredményeket nekünk kell megvédenünk, és semmit sem adnak ingyen. A versenytársak nem adnak át semmit, és az egységet nekünk kell működtetnünk. A magyar nemzet emelkedik, és ki fogja érdemelni a megfelelő helyét. A magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez - zárta a beszédét Orbán Viktor.
Zúg a Viktor, Viktor a beszéd után.
Volt olyan tüntető, aki kólásüvegben rázott köveket - jelentette tudósítónk.
Tudósítónk jelentése szerint a sajtó jelentős része csak a fütyülőket vette.