Az Umm Jirsan lávacsőrendszer a Harrat Khaybar Lava Fieldben található, mintegy 130 kilométerre északra a Szaúd-Arábia-i Medinától. A fosszilis csontok felhalmozódásának tafonómiai vizsgálatait végző kutatók több százezer csontfelhalmozást találtak az Arab-félszigeten, az emberek és állatok vándorlásának nyomon követésére irányuló „Palaeodeserts Project" keretében.
A csontok elemzése után több mint negyven, különböző fajt azonosítottak, beleértve köztük lovakat, szamarakat, szarvasmarhákat, tevéket, rágcsálókat, kecskéket, sőt embereket is.
A tafonómiai vizsgálatok során a szakemberek arra törekedtek, hogy minél behatóbb ismereteket szerezzenek egy adott fosszília „sorsáról" az állat vagy növény elpusztulása és a maradvány megtalálása közötti időszakból.
Bár a lávacsövet még a 2000-es évek közepén fedezték fel, a tudósok csak a közelmúltban merészkedtek mélyebbre a csőrendszerben, ahol a felhalmozott csontokat találták
– idézi a HeritageDaily online tudományos portál.
Szakértők úgy vélik, hogy a csontokat a hiénák halmozták fel, amelyek a lávarendszert odúként használták, ahová a tetemeket és a tetemrészeket hétezer évig behurcolták, majd feltehetően itt fogyasztották el.
A hiéna csontvázmaradványok és a megkövesedett bélsár jelenléte arra utal, hogy az „összeállítást" elsősorban a csíkos hiénák (Hyaena hyaena) halmozták fel.
A kutatók szerint a leletek hétezer évesek, ami kiemeli a lávacső kivételes állapotban való megőrződését. Ez utóbbi viszont kitágítja az Umm Jirsan és más, közeli lávajáratok jövőbeni kutatási lehetőségeit.
Ezek az eredmények rávilágítanak a folyamatos neo-tafonómiai vizsgálatok szükségességére a ragadozó csontfelhalmozó és módosító viselkedés teljes variációjának rögzítéséhez.
Az ilyen helyszínek ráadásul tájékoztatást nyújthatnak egy ehhez hasonló, alulvizsgált régió paleoökológiájáról és előtörténetéről.