A német Zöldek ámokfutása szintet lép

Németország nem tanult Angela Merkel 16 évnyi kormányzásának energiapolitikai kudarcából. Az új német kormánykoalícióban a Zöldek szabad kezet kaptak ahhoz, hogy új szintre emeljék az eddigi, Energiewendének nevezett ámokfutást. Intő jel ez mindannyiunk számára, hiszen a német mintát követő hazai baloldali, liberális és zöldpolitikusok olyan energiapolitikát hirdetnek idehaza is, ami még a fizika törvényeit is semmibe veszi.

A német erdők, mezőgazdasági területek helyét az ellátásbiztonságot garantálni nem képes,agyontámogatott megújulók veszik át. Forrás: EnBW / SPM

A német kudarcnak Európa is kárvallottja lett

A korábbi években számtalan cikkben (például itt, itt, itt, itt, itt és itt) írtam az időjárásfüggő megújulókat favorizáló német energiapolitika zsákutcájáról. Az eddigi mérleg dióhéjban: sokkoló háztartási áramárak, elbukott klímavédelmi célok, falu- és templomrombolás, ellátásbiztonsági anomáliák, fogyasztói korlátozások, az ipar hanyatlása, növekvő áramimport, a földgázfüggőség növekedése és a napelemek miatt kitört német „aranyláz", a termőföldek tönkretétele. A sor még hosszan folytatható. Nem véletlenül kritizálta szokatlan élességgel a német Szövetségi Számvevőszék az Energiewende megvalósítását, aminek az energiakáosz közepette immár egész Európa issza a levét az elszabadult energiaárak eredményeként. Németország a koalíciós szerződés tanúbizonysága szerint nem vesz tudomást arról, hogy az ipari nagyhatalmak a jövőben növekvő mértékben kívánnak az atomenergiára támaszkodni a klímavédelmi célok elérése érdekében. Az eddigi német energetikai kísérletezgetés egész egyszerűen a fizika törvényeitől való teljes elrugaszkodásról szólt, és a jelek szerint nem lesz ez másként a jövőben sem.

Az eddigi kudarc köbre emelve

Az új német Verkehrsampel „közlekedési lámpa" koalíciót alkotó pártok mindegyike jóváhagyta a szociáldemokrata-liberális-zöld kormányzati együttműködés 177 oldalas szerződését, amely hitet tesz az atomenergia kivezetése és a megújuló energiaforrások további erőltetett ütemű rendszerbe állítása mellett. A koalíciós szerződésben a felek azt vállalják, hogy a németországi villamosenergia-termelés a jelenlegi évi 500 TWh értékről 2030-ig 680-750 TWh-ra növekszik. (Hova tűntek a jelentős fogyasztáscsökkenést „követelő" mélyzöld víziók?) Ez óriási növekmény, főleg akkor, ha a vállalás szerint ennek a mennyiségnek 80 százalékát, 544-600 TWh-t megújulókból kívánnak fedezni, miközben például tavaly ezek csak 240 TWh-t termeltek. A valóságtól elrugaszkodott célkitűzés érdekében az időjárásfüggő megújulók térhódítását drasztikusan felgyorsítanák, amelyet alapvetően az engedélyezési folyamatok optimalizálásával és például a szélerőművekre vonatkozó korlátozások eltörlésével érnének el. Még ennél is ambiciózusabb, hogy a szélerőművek jelenlegi 7,5 GW kapacitását 2045-ig tízszeresére, 75 (!) GW-ra emelnék. Miközben ezen erőművek elterjedését már eddig is a lakosság és a környezetvédők tiltakozásai nyomán született perek sokasága fékezte. Nem beszélve arról, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb a Dunkelflaute, azaz a felhős, szélcsendes időszak, ami miatt töredékére esik a megújulók termelése.

A németországi Isar Atomerőmű Forrás: E.ON Kernkraft GmbH

A naperőművek tekintetében is messzire rugaszkodtak a valóságtól a koalíciós partnerek, hiszen e kapacitások jelenlegi, mintegy 60 GW-os értékét 2030-ra 200 GW-ra kívánják feltornászni. A jövőben minden arra alkalmas tetőfelületet – legyen az kereskedelmi, vagy magánépület – kötelezően a napenergia hasznosítására akarják felhasználni. Nem nehéz megjósolni, hogy a nagy német nekibuzdulásnak hatalmas termőterületek is áldozatul esnek, ahogy már eddig is történt.

Csak logikát ne keressünk!

A koalíciós megállapodás alapján Németország egy kalap alá veszi a klímagyilkos szenes (alap)erőműveket a klímabarát, szintén alapterhelést biztosító atomerőművekkel. A szén németországi teljes kivezetésének eddigi 2038-as időpontját is előrehozták 2030-ra. Irdatlan, 44 000 (!) MW-alaperőművi, folyamatosan termelni képes kapacitást vesznek ki ezzel a rendszerből. A jelenleg még üzemelő 6 atomerőművi blokk 2022 végéig történő végleges bezárása 8000 MW, a paksi atomerőmű közel négyszeres kapacitásának megfelelő teljesítmény kiesését okozza. Ha mindez megvalósul, akkor az nemcsak a németországi villamosenergia-rendszert, hanem az egész európait garantáltan padlóra fogja küldeni.

A helyzet paradox voltát jelzi, hogy a német szénerőművek eddig is csúcsra járnak, hiszen csak az idei év első 9 hónapjában – a szélerőművek gyatra termelése miatt – a szénerőművek termelése 20-25 százalékkal, a gázerőműveké pedig mintegy 10 százalékkal növekedett az előző év hasonló időszakához képest. Mondani sem kell, hogy emiatt Németország szén-dioxid-kibocsátása drasztikusan megnőtt. Németország a szén- és atomerőművek végleges bezárásával, valamint a nap- és szélerőművek kapacitásainak nagyarányú fejlesztésével azt kívánja a világnak bizonyítani, hogy egy egész országot el lehet látni nap- és szélenergiával. Wir schaffen es! – Megcsináljuk! – vált szállóigévé Merkel kancellár mondása a migránsok befogadásáról. Körülbelül ez várható az energiapolitikában is – hasonló sikerrel. Ugye logikus, hogy először a karbonmentes termelőt, az atomerőműveket kapcsolják le a hálózatról?!

Nos, az új német koalíció kudarca az energiapolitikát illetően már most borítékolható. A fizikai és műszaki korlátokat a politikának még soha, sehol nem sikerült felülírnia. Ez alól Németország sem kivétel.

Hiába a hatalmas német szélerőművi kapacitás, ha nem fúj a szél, akkor helyüket döntően szénerőművekveszik át. Forrás: EPA-EFE/MAURITZ ANTIN

A német koalíciós megállapodás további paradoxona, hogy a jövőben valamennyi előkészített törvényjavaslat kapcsán meg kell majd vizsgálni, hogy azok összhangban vannak-e a klímavédelmi célokkal. Nos, az energiapolitikai direktívák eleve nincsenek köszönő viszonyban a klímapolitikai célkitűzésekkel, hiszen a rengeteg megújuló miatt minimum nagyságrenddel több földgázt kell majd elégetni a jövőben. Nem kevésbé elbizakodott a megállapodás azon mondata, amely szerint: „Egyetlen iparosodott nemzet sem tesz nagyobb erőfeszítéseket az éghajlat védelmében". Ha ezt valóban komolyan vennék a németek, akkor azonnal felülvizsgálnák az atomerőművek bezárását, hiszen az
atomenergia zöldebb, mint a nap- és szélerőművek, azaz klímavédelmi szempontból – az ellátásbiztonság és a versenyképesség mellett – nem bezárni kellene a német atomerőműveket, hanem meghosszabbítani az üzemidejüket és/vagy új blokkokat építeni... A koalíciós partnerek nemzetközi és európai szinten elkötelezettek amellett, hogy az atomenergia által okozott károkat azok fizessék meg, akik azt okozták. Főként annak szellemében, hogy az atomerőművek - külön pénzügyi alapba gyűjtve - kitermelték volna a leszerelésük költségeit, csak bőven a tervezett üzemidejük előtt bezárásra ítélte a blokkokat a politika.

„Átmeneti időszak" – útban a katasztrófa felé

A gázerőművek már eddig is fontos szerepet töltöttek be a német áramtermelésben, folyamatosan növekszik az általuk termelt villamos energia és a kibocsátott szén-dioxid mennyisége. A széntüzelésű blokkok, illetve az atomerőművek leállításával megkerülhetetlen lesz a szerepük. Ezért a koalíciós szerződés egyértelműen kiáll a földgáz mellett és úgy fogalmaz, hogy „a földgáz az átmeneti időszakban nélkülözhetetlen lesz". Hogy ez az átmeneti időszak vajon meddig tarthat, az persze kérdés, mint ahogy az is, hogy honnan is lesz gáz az erőművek üzemeltetéséhez. Az Északi Áramlat 2 földgázvezeték-rendszer már elkészült, de politikai okokból mindmáig nem üzemel.

Forrás: Nord Stream 2 / Nikolai Ryutin

Különösen pikáns politikai helyzeteket teremt, hogy a Zöldek kapják meg a kormányban a Gazdasági és Klímavédelmi, valamint a Környezetvédelmi, Természetmegőrzési, Építési és Atombiztonsági Minisztériumot is, azaz az energiapolitika szabályozását. Ehhez feltétlenül szükség van az Északi Áramlat 2 földgázvezeték-rendszer beüzemelésére és az orosz gázra. A Zöldek fogják vezetni Külügyminisztériumot is, ami azért lesz érdekes mutatvány, mert az Oroszország irányában túlzott barátságot nem mutató, korábbi botrányairól elhíresült Annalena Baerbock áll a tárca élén...

A német energiapolitikának már eddig is súlyos, az ország határain messze túlmutató következményei voltak. Sajnos, a németek magukkal ránthatják az európai villamosenergia-rendszert is, hacsak a józan ész – vagy a kormányzati felelősség - megálljt nem parancsol a zöld ámokfutásnak. A jövőbeli következményekből már most ízelítőt kaphatnak a német fogyasztók, ha kemény lesz a tél.

Hárfás Zsolt
atomenergetikai szakértő
az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője