Csak jövő tavasszal kerül a kereskedésekbe, de valószínűleg már a jövő heti Sanghaji Autószalonon bemutatkozik hivatalosan az új, negyedik generációs Mini. Annál is inkább, mert
a tisztán elektromos hajtású változatát Kínában fogják gyártani egy új platformra,
amelyet a BMW és a Great Wall vegyesvállalata, a Spotlight Automotive fejlesztett ki a kisautó számára.
Érdekesség, hogy a két hónappal később, 2024 nyarán érkező benzines változatok továbbra is Angliában, Oxfordban készülnek majd, de még a régi padlólemezre, viszont a külső dizájn nagyjából megegyezik majd az elektromos és a nem elektromos modelleken.
A benzines Mini modellváltása inkább egy erős ráncfelvarrásnak tekinthető,
maga a platform és az 1,5, valamint 2,0 literes turbómotorjai is az elődben szolgált egységek továbbfejlesztései.
Szemből nézve alig változott a forma az előző Minikhez képest,
a nagy újdonság a hátsó lámpa legyező-trapéz formája,
ami elég megosztóra sikerült. Alaposabban megnézve még számos apró különbségre derül fény, például rövidebbek lettek a túlnyúlások, eltűntek a fényezetlen műanyag betétek a kerékjáratokról, és a krómgyűrűk a fényszórók mellől, újak a kilincsek, és a motorháztető többé már nem kagyló formájú, mivel a hűtőmaszk nem a része. Szélesebbek a nyomtávok és hosszabb lett a tengelytáv, ami még jobb útfekvést ígér, mint az előd esetében.
Várhatóan a Cooper E jelzésű alap villanyváltozat 184 lóerős, 40 kWh-s akkuval szerelt elektromos hajtásláncot kap majd, lesz azonban egy erősebb Cooper SE verzió is kb. 220 lóerős, és egy John Cooper Works E verzió is kb. 250 lóerős teljesítménnyel, utóbbiak nagyobb kapacitású, 54 kWh-s akkut kapnak, amivel a hatótávjuk bőven 400 km feletti lesz.