Mindenki másképp csinálja

Mondd meg milyen zenét hallgatsz - megmondom hogy indulsz házibuliba. A drumandbass-es csaja szoknyát nadrágra halmoz, a rokker nagyon hangos, és néha vécének nézi a lépcsőházat, a diszkós már délután öltözni kezd, a technóst viszont lehetetlen lebeszélni róla, hogy sztárdidzséket intézzen a panelházibuliba.

A fiatal, ha drámenbézes, biztos, hogy bő gatyában jár. Rózsa Sándor ükunokái sosem spórolnak a mérettel, nyáron jól is teszik: a bő nadrág bőven szellőzik a negyven fokban is. A drámendbézes felveszi kedvenc alien figurával díszített pólóját, a simléderes napellenzőt fejébehúzza, magáhozveszi a nagyfatertől évekkel ezelőtt elcsaklizott melegítőfelsőt is (hisz hosszúra nyúlhat az este) és kilép az ajtón. A sarki boltba még betér némi szíverősítőért, és azért, hogy ne érkezzen üres kézzel.

Tekintélyt parancsoló fémláncon lógó pénztárcájából fizet a sörökért, majd gondolván a közelgő randira, a pénztárnál még kosarába dob egy színes gyümölcsös nyalókát is. Néhány perc múlva összefut a csajjal, aki már egy ideje várja, kicsit nyűgös is (ma különösen sokáig tartott a sminkelés és valahogy még mindig nem elégedett vele) de reménytkeltő mosolyt csal az arcára az ajándékba kapott nyalóka, úgyhogy kisimítja nadrágjára felvett szoknyája ráncait, megigazítja két copfját, és lekapcsolja a discmant is: minden rendben, a párocska békében sétál kéz a kézben a helyszín felé.