Drágulhatnak az euró és a forint alapú hitelek

Az euróhitelek költségei növekedhetnek, a svájci frank alapúaké viszont nem változnak az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki kamatemelése miatt - állítja Vojnits Tamás, az OTP Bank vezető elemzője. Hosszú távon azonban a forinthiteleket is drágábbá teheti az eurókamatok növekedése. Ráadásul a gyengülő forint árfolyam is növeli a törlesztőrészletek nagyságát.

Tavaly már 87 százalékot tett ki a devizában történt lakossági eladósodás aránya

A devizahitelekkel kapcsolatos változások jelentősségét mutatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint tavaly tovább nőtt a devizában történt lakossági eladósodás aránya, amely már 87 százalékot ért el, az előző évben is magas, 62 százalékhoz képest.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete több alaklommal is felhívta a figyelmet a devizahitelek kockázataira. Pénz- és devizapiaci események, valamint jegybanki döntések hatására ugyanis megváltozhat annak a valutának a kamata és árfolyama, amelyben az adósságot nyilvántartják. Az ilyen változások a törlesztőrészlet nagyságának hirtelen megváltozását okozhatják.. Míg a forintban nyilvántartott hitelek költségeit viszonylag jól jelzi a teljes hiteldíjmutató, addig az semmit nem árul el egy devizában nyilvántartott hitel árfolyam-kockázatáról.

A Magyar Bankszövetség a közlemúltban nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint nem kell túl jelentős árfolyam-kockázattól tartani a devizahitelek esetében. Számításaik szerint ugyanis a devizahitelek kamatai annyival alacsonyabbak, hogy az euró árfolyamának 275 forint közelébe kellene emelkednie, hogy azok törlesztőrészletei nagyobb összeget tegyenek ki, mint egy ugyanakkorra összegre szóló, forint alapú hiteléi. A szövetség álláspontja szerint az euró árfolyama, két éven belül várhatóan nem közelíti meg a 270-275 forintot, ahol a devizahitelek kamatelőnye megszűnik a forinthitelekéhez képest.

A Magyar abnksztövetség szerint nem kell félni a devizahitelektől

A tanulmány hangsúlyozza: mivel a devizahitelek túlnyomó többsége hosszabb lejáratú hitel, a néhány napos nagyobb árfolyamingadozás a törlesztési terheket érdemben nem változtatja meg. Nem kell tehát attól félni, hogy az árfolyamkockázat miatt, a devizában hitelt felvevő háztartásokat súlyos veszteségek érhetik.

A dokumentum szerzői emlékeztetnek arra, hogy az utóbbi hat évben - 2000. január elejétől 2005 decemberéig - átlagosan 252,15 forint volt az euró árfolyama, anélkül, hogy trendszerűen akár növekedett, akár csökkent volna. Ráadásul az euró, a 270 forintos árfolyamot az elmúlt hat évben mindössze 2003 novemberében lépte át néhány napig.

A bankszövetség szerint hosszabb távon egyértelműen azzal kell számolni, hogy a forint árfolyama folyamatosan felértékelődik. Egyrészt a világban rendkívül jelentős mennyiségű tőke keresi a befektetési lehetőségeket, ami növeli a nagyobb kockázatú térségek, így a feltörekvő országok pénzügyi piacainak vonzerejét is növeli. Másrészt az euróövezethez történő csatlakozás, az azt megelőző időszakban a pénzügyi piacokat is vonzóvá teszi a külföldi befektetők számára, ami folyamatos forint-felértékelődési nyomást jelent.

A tanulmány megemlíti azt is, hogy a forint árfolyama, az elmúlt években leginkább akkor gyengült meg időlegesen, amikor a világgazdaságban vagy a régióban valamilyen jelentős esemény (pl. 1998 őszén az orosz válság) történt. Ma a gazdaság - az államháztartás minden gondjával együtt is - gyorsan fejlődik, s erősebb, mint korábban, a befektetők hozaméhsége pedig tartósan erősnek tűnik - áll a bankszövetség értékelésében.

Giczi József