Vége a török uralomnak?

2012-ben még az év fejlődő piacaként emlegették Törökországot, amely társait jócskán felülteljesítette a tőzsdei parketten bő kétszámjegyű növekedésével. A nagy kérdés az, hogy idén is hozni tudja-e a tavaly diktált tempót, avagy kifulladt a nagy menetelésben. Egyelőre mintha egy nagy pofonnal ért volna fel a Moody's január végi nyilatkozata, miszerint törököknek még várniuk kell arra a hőn áhított befektetési besorolásra, amit tavaly a Fitch már megelőlegezett. A grafikon is igen impozáns emelkedést mutat, de értékeltség terén már nem számít a legolcsóbbnak a török piac.

Vitathatatlanul Törökország teljesített a legjobban az MSCI fejlődő piaci indexei közül 2012-ben 60 százalékos emelkedésével. Rajta kívül még Egyiptom és a Fülöp-szigetek fértek fel a képzeletbeli dobogóra, azonban 44 százalék körüli növekedésükkel szinte megközelíteni sem tudták az első helyezett törököket.

A 21 különböző ország súlyozásából vett MSCI fejlődői piaci indexe 2012-ben 15,2 százalékos növekedést mutathatott fel, ami első ránézésre igen kecsegtető értéknek számít. Ugyanakkor, ha azzal is számolunk, hogy a jóval kisebb kockázatú német DAX index mintegy 30 százalékot emelkedett, akkor már korántsem ilyen felhőtlen az összkép. Ezért is külön kiemelendő a török index teljesítménye.

2012 azonban már a múlt, a nagy kérdés pedig az, hogy idén is folytatni tudja-e emelkedését a tavalyi győztes MSCI törökországi indexe. Az elmúlt egy hónap távlatából nézve már korántsem olyan kedvező a kép, mint tavaly év végén. Az elmúlt 12 hónap adatai alapján már csak feleakkora, 34 százalékos emelkedés látható, amivel már nem számít az elsőszámú favoritnak a török piac.

Mi is az az MSCI Emerging Markets index?

A Morgan Stanley Capital International által számított, feltörekvő részvénypiacok alakulását egy mutatószámban mérő részvényindex, mely az MSCI indexcsalád egyik tagjaként 21 feltörekvő piac mozgását képezi le.

Jó, de mi az a részvényindex?

Olyan részvénypiaci mutató, ami az index kosarában szereplő részvények átlagos elmozdulását tükrözi. Egy részvényindex kosarában egészen sok, akár több ezer részvény is szerepelhet, ezeket indexkomponensnek hívjuk. A részvényindexek előnye, hogy egyetlen termékként jelenítenek meg egészen széles piaci szegmenseket, áttekinthetővé téve a piaci folyamatokat. Így például a BUX indexben szerepel az összes meghatározó magyar részvény, így egyetlen mutatóba sűrítve tükrözi a magyar részvénypiac tendenciáit.

Találni olcsóbbat is

Értékeltségét tekintve a fejlődő piacokhoz képest alulértékeltséget mutat az MSCI török piacot lefedő benchmarkja. Növekedési kilátásait tekintve ugyan nem tartozik a leggyorsabb expanziós kilátásokkal kecsegtető országok közé, de még így is közel kétszámjegyű átlagos éves növekedési ütem várható a Bloomberg adatai szerint a következő közel két évben.

A legolcsóbb és legnagyobb növekedési potenciállal kecsegtető országok között Egyiptomot és Magyarországot találjuk. Gyakorlatilag mindkét előrejelzést figyelembe véve kedvezőbb képest festenek, mint Törökország.

Magyarország esetében éppen arról az MSCI indexről van szó, amiből tavaly év végén kipottyant a Richter. A gyógyszerpapír távozását követően 3 komponensű maradt az index, az OTP és a MOL mellett a Magyar Telekom alkotja a triót. Az előrejelzések alapján az elemzők jelentős potenciált látnak a jövőre nézve az imént említett papírokban.

Ugyanakkor az előrejelzések csupán két évre nyúlnak előre, ami így nem feltétlenül számít megbízhatónak. Ezenkívül a nagyobb növekedési számok elképzelhető, hogy az alacsony bázisnak tudhatók be. Kedvezőbb lenne a kép, ha hosszabb távra állnának előrejelzések rendelkezésre.

Mi volt eddig a felhajtóerő?

1994 óta egyetlen nagy hitelminősítőnél sem volt Törökország hosszú távú devizaadósságának hitelbesorolása megtalálható a befektetésre ajánlott kategóriákban. Ennek hiányában a befektetőket egyáltalán nem könnyű feladat meggyőzni arról, hogy befektessenek. Egyes portfóliókezelők befektetési politikája legalább 2 befektetésre ajánlott osztályzatot ír elő, annak érdekében, hogy egy adott ország értékpapírjait tarthassák portfólióikban. A nem befektetésre ajánlott kategóriát egyfajta visszatartó erőként is fel lehet fogni.

Törökország hitelminősítése a kilencvenes évek elejére nyúlik vissza, elsőként a Moody's kezdte meg a követését, egyből a befektetési kategóriába tartozó minősítéssel. Ezt követően két év sem telt el és máris a bóvli kategóriában találta magát Törökország, később pedig az S&P és a Fitch is hasonló minősítésekkel kezdte meg a követésüket. Egészen 2012. november 5-ig várni kellett az újabb befektetésre ajánlott osztályzatig, ekkor ugyanis a Fitch "BBB-"-os minősítést határozott meg a török devizaadósságra.

Jelenleg legközelebb a Moody's áll ahhoz, hogy befektetési osztályba sorolja Törökországot, ugyanis minősítése 1 kategóriával található a befektetésre ajánlott szinttől. Az S&P esetében 2 osztályzat a különbség, sőt, tavaly a felminősítést valószínűsítő pozitív kilátásról stabilra minősítette le az ország kilátásait. A Fitchéhez hasonló lépés újabb tőkebeáramlást generálhatna a török tőkepiacra.

A befektetők számára 2013. január 28-án érkezett a hidegzuhany, a Moody's bejelentése szerint Törökország még nem áll készen arra, hogy felminősítse őt a befektetési kategóriába. Az adósminősítő akkor fogja megfontolni a lépést, ha a kormány tovább csökkenti az ország sebezhetőségét, csökkentve a folyó fizetési mérleg hiányát, illetve növelve a devizatartalékokat.

Az elmúlt húsz évben igen komoly összefüggés látható a török gazdasági növekedés és az országba áramló tőke között, lényegében a GDP motorjának számított. A gazdaság lázmérőjeként emlegetett tőzsde pedig szintén profitálhatna egy friss tőkebeáramlásból. Azonban egyben kockázatot is hordoz magában, a jelenlegi pozitív tőkepiaci hangulat elromlása esetén a befektetők elsőként a fejlődő piacokat vehetik elő, ami jelentős zuhanást eredményezhet.

Hogyan érhető el a török piac?

Az MSCI indexei igen nagy népszerűségnek örvendenek az intézményi alapkezelők körében, azonban a hétköznapi befektetők közvetlenül nem tudnak velük kereskedni. Ehhez az ETF-ek nyújtanak segítséget, amelyek egy mögöttes termék, jelen esetben index teljesítményét hivatottak igen szorosan lekövetni. Ezen az elven működik az iShares alapkezelő Törökországba fektető MSCI Turkey ETF-je is.

Mi az az ETF?

Az ETF a tőzsdén kereskedett befektetési alap angol nevének rövidítése. Az ETF-ek olyan befektetési alapok, amelyeknek befektetési jegyeit bevezetik tőzsdére, így a részvényekkel megegyező módon lehet adni-venni az alapot. Az ETF-ek általában indexkövető alapok, azaz egy előre meghatározott részvényindex összetételét képezik le pontosan, így egy tranzakcióval megvásárolhatóvá téve az egyébként nehézkesen előállítható nagy részvényportfóliókat.

Megbicsaklott az emelkedés

Igen impozáns képet fest az iShares MSCI Turkey ETF grafikonja az elmúlt hónapok teljesítménye alapján. Az év elején még a két évvel korábbi 70,66 dolláros lokális csúcsot is áttörte az árfolyam, innen azonban nem jutotta messzire, sőt, a héten olyannyira megbicsaklott, hogy beesett a fontos szint alá a kurzus. Az emelkedő trend még továbbra is él, elképzelhető, hogy a héten hagyott rés betöltését követően megcélozza a 2010 végi 79 dolláros történelmi csúcsot is az árfolyam. Ha törik a trend, akkor viszont jelentős esés elé nézhet az ETF.

Hogyan áll össze az ETF?

Az iShares MSCI Turkey ETF-je 25 darab török vállalat részvényét tartalmazza. A négy legnagyobb súllyal rendelkező papír egyaránt a bankszektorból került ki, sőt, a Garanti Bankasi (15,1%) és az Akbank (11,8%) kétszámjegyű részesedéssel bír.
A bankok dominanciáját látva nem csoda, hogy a legnagyobb súllyal egyöntetűen a pénzügyi szektor képviselteti magát 56,8 százalékos súllyal. Az alapvető fogyasztásban, az iparban és a telekommunikációban jelen lévő szektorok súlya hozzávetőleg megegyezik, egyaránt 10 százalék körüli súllyal bírnak.

Összességében a török piac továbbra sem számít drágának, továbbá a növekedési előrejelzései sem rosszak, ennek ellenére találni kedvezőbb kilátásokkal kecsegtető célpontokat is a fejlődő piacokon, mint Magyarország, vagy Egyiptom. A felminősítési sztori folytatása idén igencsak kérdésessé vált, mivel a fennmaradó két nagy hitelminősítő pozitív lépése egyelőre várat magára, ami egy újabb tőkebeáramlási hullámot késleltethet. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a globális tőkepiaci hangulat elromlásával a befektetők elsőként a részvénypiacoktól fordulhatnak el, ezen belül is a tőkekiáramlás a fejlődő piacokból indulhat meg.