Kell az atom, de nem ennyi és nem így

Holoda Attila
Holoda Attila
Vágólapra másolva!
Ki vagyunk-e szolgáltatva az orosz gáznak? Építünk-e újabb gázvezetéket, és ha igen, kivel? Szükségünk van-e Paks 2-re, és fenntartható-e a rezsicsökkentés? A P+ Televízió Beszélgetés+ című műsorában ezekre a kérdésekre adott választ Holoda Attila, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium korábbi energiaügyi helyettes államtitkára. 
Vágólapra másolva!
  • Rossz elképzelés, ha az oroszok problémáját mi próbáljuk megoldani.
  • Bár Magyarország, Szlovákia, Románia és Bulgária összekötné gázvezeték-hálózatát, de pénzük, az nincs rá, az EU meg nem valószínű, hogy ad.
  • Kiváltható lenne az orosz gáz.
  • 14 milliárd köbméterről 8 milliárdra csökkent a magyar gázfogyasztás, ami a gazdaság erejét is mutatja.
  • Mi jól jártunk azzal, hogy Németország megújuló energiaforrásokra állítja át az iparát.
  • A nukleáris energia része az energiamixnek.
  • Van lehetőség a tórium alapú erőművekben.

Négy ország, Magyarország, Szlovákia, Románia és Bulgária képviselői együttműködési nyilatkozatot írtak alá Rigában arról, hogy össze kellene kötni a gázvezeték-hálózataikat. Miért?

A közép-európai országok már a történelemből adódóan is elég sajátos helyzetben vannak energia szempontjából, ezért egyértelmű, hogy keresik a lehetőséget, hogyan tudják függetleníteni saját energiapolitikájukat és energiaellátásukat. Az az egyoldalú függőség, ami jelenleg Európában – de sokkal inkább a közép-európai területen – létezik, még KGST-örökség. Azóta, hogy megtörtént a rendszerváltás, minden ország egyformán próbálkozik azzal, hogy függetlenedjen ettől, az EU pedig magára hagyta ezeket az országokat.

Be kell valljuk, az EU-ban nagyon sokat és szívesen beszélnek az energetikáról és arról, hogy ezek a közép-kelet-európai országok teremtsenek valamilyen függetlenséget, de segítséget ehhez nem adnak.

Miért, ez ennyire sok pénz?

Ez borzasztó sok pénz. Az energetikának két sajátossága van, borzasztó sokba kerül, és politikai kérdés. A politikai oldalát mindenki ismeri. Manapság gyakorlatilag minden országban energetikai döntésekkel választást lehet nyerni. Gondoljunk csak a németek esetében a nukleáris energiából való nagyon drasztikus és politikailag deklarált kihátrálásra, vagy az angoloknál a palagáz engedélyezése vagy nem engedélyezése körüli vitákra. Ugyanígy Magyarországon a rezsicsökkentésre épített kampányt hallhattunk, és ez még sikeres is volt. Ellátás-biztonsági szempontból az emberek nagyon félnek két dologtól, ha nincs mit enni, és ha hideg van. Ezek az országok akkor tudnának részt venni egy jól integrált európai rendszerben, ha megfelelő kapcsolatrendszerekkel rendelkeznének a nyugat-európai területeken. Ha egy térképet magunk elé vennénk, és megnéznénk, hogy fest az infrastrukturális hálózat energiapolitikai szempontból, akkor azt látnánk, hogy a közép-kelet-európai rendszerekben inkább áthaladó vezetékek vannak, és azok mind-mind keletről nyugat felé vezetnek, és nem nagyon van kapcsolat nyugatról kelet felé. Ez a hiányosság az, ami gyakorlatilag minden egyes politikai intézkedést teljesen érthető módon körülleng. Mindenki érzi azt, hogy nem szabad túlságosan az oroszokkal szembe menni. A politikusok is szeretik mondani, hogy az orosz gáztól, az orosz energiahordozóktól nem tudjuk függetleníteni magunkat. Én meg azt mondom, hogy tudnánk. Kicsit nagyobb szándékkal, kicsit erősebb energiaunióval. Meg tudnánk teremteni azt, hogy a gázvezetékeink visszafelé is működjenek.

Politikai hiba, hogy megpróbáljuk az oroszok kényes helyzetét megoldani Forrás: Marton Szilvia - Origó

Erre még vissza fogunk térni. Ez egy EU-hoz közelebb álló kezdeményezés, viszont korábban egy oroszok támogatta koncepció mellett álltunk. Magyarországnak akkor most teljesen mindegy, hogy melyik oldalt támogatja?

Ez egy hibás megközelítés. Amikor az energiaellátás biztonságot nyújt, és mi úgy próbáljuk megközelíteni, hogy az ellátottak – vagyis mi – próbálják megoldani az ellátó problémáját, az egy hibás dolog. Tökéletesen értem a politikai szempontot: félnek attól a helyzettől, amikor probléma lesz az ellátással. 2009-ben volt már erre példa, elzáródott egy vezeték, sőt, 2005 és 2006 hideg telén is voltak zavarok az ellátásban. Ekkor emelkedett igazán politikai kérdéskörré az, hogy az ellátásbiztonságra miért van szükség. Ugyanakkor, ha az oroszok helyett megpróbáljuk megoldani az ő problémájukat, ami abból adódott, hogy ők megsértődtek az EU-ra, az hibás lépés. Az oroszoknak ez nagyon komoly bevételi forrás. Azt nem lehet mondani egy értékesítőnek, hogy megsértődtem a vásárlóimra, és nem viszem el oda a termékemet, hanem gyere el érte, mondjuk, Csehországba vagy Törökországba. Ez a megállapodás, ami Rigában született, egy kicsit ebbe az irányba mutat.

Érezzük mi azt, hogy ezt a problémát nem nekünk kell megoldani, de nem nagyon szeretnénk az oroszokkal szembemenni, és ennek megvannak az egyéb jellegű politikai motivációi. Ilyen például a keleti nyitás vagy a paksi atomerőmű bővítése és sok egyéb más, ami ezer szállal köt, vagy szeretnénk, ha kötne minket az orosz gazdasághoz. A KGST-időszakkal összevetve a Magyarországról Oroszországra irányuló export nagyon alacsony. Szeretnénk ezt erősíteni, ezért nem megyünk nagyon erősen szembe az oroszokkal, viszont belekergetjük magunkat abba a hibába politikai oldalról, hogy megpróbáljuk az oroszok kényes helyzetét megoldani.

Holoda Attila Forrás: Marton Szilvia - Origo

A pénzt viszont az EU-tól várják az együttműködő felek.

Ebben az az érdekes, hogy négy olyan ország ült le, aminek sok mindene van, de pénze az biztos, hogy nincs. Ilyen vezetékrendszernek a megépítése vetekszik a Déli Áramlat megépítésével. Az olajár drasztikus csökkenése az elmúlt időszakban gyakorlatilag annyi veszteséget jelent, mint egy teljes Déli Áramlat megépítése egy teljes év alatt Oroszországnak, vagyis nagyságrendileg 50-60 milliárd dollárt. Az oroszoknak, ha nem is napi megélhetési gondjai vannak – ráadásul szufficites volt a gazdaság –, de csak úgy nem fognak ilyen beruházásokra pénzt kiadni, ha annak nincs meg a politikai elfogadottsága. A Déli Áramlattal az EU közepébe akartak belopózni. Pont, amiket az EU nem fogadott el a szerződésekben, azokkal akarták megvetni a lábukat, és maguknál tartani a gyeplőt. A finanszírozás egy ilyen távvezetéknél kulcskérdés. Az EU pedig azt fogja mondani, hogy az alternatív lehetőségeket kell megvizsgálni. Kell-e nekem ilyen barátságtalan légkörben orosz gázvezetéket támogatni? Ha ez a vezeték úgy jön létre, ahogy tervezik, akkor lehetőség lesz a Tanaphoz (egy törökországi vezetékhez) kapcsolódni, amivel Közép-Ázsiából származó földgázt is elér a közép-kelet-európai térség, ami hasonlít a Nabuccóhoz.

De a finanszírozás még mindig kérdéses.

A vezetékek finanszírozásánál vállalatok vagy az EU léphet be. Az EU nem fogja ezt a vezetéket megfinanszírozni, a négy országnak pedig nincs hozzá forrása. Nekünk még nem is kellene sokat finanszírozni, mivel 80-90 km vezeték esik ránk, de Romániában több mint 600 km-nyi vezetéket kell megépíteni.

A fogyasztó jár jól, ha mindenfelé kétirányú vezetékek lesznek Magyarországról Forrás: Marton Szilvia - Origó

Az előbb azt mondta, hogy Magyarország képes lenne függetleníteni magát az orosz gáztól. Hogyan? Ausztriából 5 milliárd köbméter gázt tudnánk behozni. Ott van a szlovák-magyar vezeték 4 milliárdos kapacitással, ami már megépült, de nem üzemel, és van még hazai termelésünk is.

Az EU-ban jellemző, hogy a gázmegállapodások hosszú távra köttetnek, és itt az egyetemes szolgáltatókra gondolok, hogy legalább ezek le legyenek fedve. A magyar gázfelhasználás nagy esésen ment keresztül.

Mennyit esett?

2006 telén 14-15 milliárd között volt a gázfogyasztás, tavaly viszont nem érte el a 8 milliárdot.

A csökkenés miből következik?

Az energiafelhasználás és -rendszerek mindig jól jelzik egy adott gazdaság állapotát. Ha egy adott gazdaság gyengén teljesít, akkor az energiafelhasználás is gyengébb lesz, és ez független attól, hogy annak szereplői energiapazarlók, vagy sem. Ha csökken, és ilyen drasztikusan csökken az energiafelhasználás, mint nálunk, az azt jelenti, hogy kiesett nagyon sok olyan ipari termelő tevékenység, amelynek nagyon rossz volt az energiafelhasználása. Erre ugyan mondhatnánk, hogy jó is, csak nincs helyette egyéb. Nem születtek új, energiát hatékonyan termelő üzemek, ami megmutatkozik az energiafelhasználásban.

És a lakosság? Nem lehet, hogy ott alakult ki tudatosabb energiafelhasználás?

Jó lenne azt mondani, de ez nincs így. Az épületenergetika rossz állapota miatt a hazai épületek 70%-ánál a felhasznált energia közel fele a külső teret fűti.

Nyomásmérő a Földgázszállító Zrt. csanádpalotai mérőállomásán a román-magyar gázvezetéken. A tervek szerint Románia 2013 decemberében kezd gázt exportálni Magyarország felé az Arad–Szeged-vezetéken keresztül Forrás: Origo

A jelenlegi 8 milliárd köbmétert honnan tudjuk kiváltani?

A meglévő vezetékkapcsolatokból elvileg kiváltható lenne, de az osztrák, amit ön mondott, jelenleg az egyetlen, ami működőképes. A szlovák a mai napig nem működik. Itthon több mint 75 éve termelünk földgázt, tehát ez egy leszálló ágban lévő dolog. De vannak még elérhető újabb készletek, például a palagáz. Nagyságrendileg 1,8 és 2 milliárd közötti az éves átlag, amit még ki tudunk termelni, de azt is látni kell, hogy nem ez a legolcsóbb. Ezek a mező életciklusának a végén vannak, így a költségek elkezdtek emelkedni. Viszont a rezsi szinten tartása miatt a kitermelő cégeknek nem nagyon érdekük ezeket a mezőket életben tartani, mert ezt a pluszköltséget, ami egyre nő, nem tudják fenntartani.

Akkor honnan tudjuk megoldani a gázellátást?

A nyugat-európai rendszer összekötése megtörtént, ha a szlovák-magyart elindítják, a román-magyar és horvát-magyar rendszert tényleg kétirányúsítják, akkor egy jelentős részét lehetne az orosz gáznak pótolni. Nem biztos, hogy kell és jó, ha egy piacon minden szereplőt kiszorítunk.

Diverzifikálni kell a beszállítókat?

Igen, egy jól diverzifikált piacon az árakkal a fogyasztók járnak jól. És ekkor már nem egy szolgáltatónak leszünk kiszolgáltatva, és így ő is másfajta politikát fog folytatni.

Paks, 2011. március 7. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség továbbképzésen részt vevő munkatársai tanulmányozzák az atomerőmű I-es blokkját. Az 1982 és 1987 között üzembe helyezett négy reaktorblokk 30 évre szóló üzemeltetési engedélyei az elkövetkezendő években sorra lejárnak. A további 20 évig való működtetéséhez az I-es blokk esetében már idén kezdeményezni kell az üzemeltetési engedély megújítását. A távlati tervekben szerepel az atomerőmű bővítése, ennek keretében két új blokk megépítésére 2012 elején írták ki a tendert, és 2013 első felében értékelték. Az V. blokk üzembe helyezését 2020 utánra, a VI-ét 2025 utánra datálják, tervezett üzemidejük 60 év lenne. Így a paksi atomerőmű az ország villamosenergia-igényének 40-50 százalékát tudná biztosítani. A felvétel 2011. február 15-én készült Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Ha már versenyeztetés. Az EU előírta, hogy Paks 2 építésénél nem lehet kizárólagos az orosz beszállítás. Kiszolgáltatottak lehetünk ezen a téren?

Azt látni kell, hogy sokak fejében még furcsa sztereotípia él az orosz technológiáról, ahol sok vas, sok fém és alacsony korszerűség van. Ez ma már nem igaz. Sőt, a magyar beszállítók, akik részt szeretnének ebben venni, még nem látszanak.

Nekünk van hiányunk?

Nekünk. A kiszolgáltatottságunkat úgy tudjuk csökkenteni, hogy ha tudjuk, hogy mi szükséges a beruházásban. Amit az EU vitat, az a nukleáris fűtőelemek ellátása. Az orosz típusú erőművekhez nem gyártanak mások fűtőelemet. Volt rá próba, de nem sikerült megoldani. Az EU elvárja, hogy nyitva hagyjuk a lehetőséget más beszállítók előtt a szerződésben. De nagy valószínűséggel az oroszok fognak beszállítani, mert más gyártóktól ez hatalmas fejlesztéseket igényelne.

Háztetőkre telepített naperőmű Dzsimóban, Santung tartományban, Kínában Forrás: AFP/ImageChina/Liang Xiaopeng

Németországban választást lehetett nyerni ezzel, de legalábbis elég sokat hozzátett az eredményhez, hogy Angela Merkel az atomerőművek leépítésére tett ígéretet. Valamint arra, hogy a megújuló energiaforrásokra akarja átállítani a német gazdaságot. Náluk lesz elsőként a legolcsóbb a megújuló energia.

Nekünk azzal szerencsénk van, hogy Németország ezt felvállalta. Az állami beavatkozás segített abban, hogy ha mi most kezdenénk el foglalkozni ezzel, akkor jóval olcsóbb lenne nekünk.

Azt figyelembe véve, hogy mire megépül Paks 2, és mire elkezd üzemelni, nem lehet, hogy érdemesebb lenne megújuló energiaforrásokba fektetni ezt a tőkét?

Nemcsak a biztonság oldaláról nézem ezt, hanem a kibocsátás oldaláról is. Egy atomerőmű 0 szén-dioxidot bocsát ki, az egyik legtisztább erőmű. De természetesen vannak olyan veszélyes elemei, amely miatt különleges energiaforrás. Viszont hiányzott az a párbeszéd, annak kibeszélése, hogy mire az megépül, talán nem lesz szükség ekkora energiaforrásra, mert könnyen előfordulhat, hogy megújulókból vagy szenes erőművekből el lehetett volna érni egy másfajta struktúrát. Szerintem idejekorán született egy politikailag motivált döntés, és nem volt kellőképp átbeszélve. Ez pedig mindig rajta fog maradni Pakson, mondom mindezt úgy, hogy én egyébként atomerőmű-párti vagyok, mert az atomenergiának van helye az energiamixben. Azt nem lett volna szabad hagyni, hogy ennyire elnyomja a többit.

Sandia Nemzeti Laboratórium, kísérleti reaktor, Cserenkov-sugárzás Forrás: Sandia National Laboratory

A tóriumalapú atomerőműveknek mekkora realitása van? Kína eredetileg 25 év alatt megépíttette volna, de végül ezt lecsökkentették 10 évre, és a tudósaiknak most sietniük kell.

Az összes ilyen energiahordozóban van fantázia, a fúziós erőművekben, a tórium alapúakban, abban, hogy mit kezdjünk majd a kiégett fűtőelemekkel. Borzasztó sok fejlesztés és innováció van ezen a területen. A kínaiaknak sok pénzük van, és látják azt is, hogy az tud előremenni, aki az innovációra pénzt fordít. A megújuló energiaforrásokból származó energiát is gyakorlatilag az ilyen innovációnak köszönhetjük. Nem gondoltuk volna 20 éve, hogy a Nap, ami meleget ad, és szeretjük, ilyen komoly segítséget ad. Sejtettük, de nem tudtuk. Ehhez fejlesztések kellettek. Én azt gondolom, hogy sokkal hamarabb ki fog ez fejlődni, mint bárki is merné remélni.

Az interjú visszanézhető ezen a linken.