Századvég: Ezen a területen lépnie kell az államnak

2017.10.05. 14:10

A megújuló energiák önmagukban nem tudják megoldani az energiabiztonsági kérdéseket, ezért egy egészséges energiamixre van szükség – mondta Fasimon Sándor, a Mol ügyvezető igazgatója a Századvég Gazdaságkutató energetikáról szóló konferenciáján. A rezsicsökkentés megvédése miatt volt szükség az állami közműszolgáltató létrehozására – erről már Kóbor György beszélt. Zarándy Tamás, a Századvég energetikai üzletágának a vezetője szerint állami beavatkozásra lenne szükség, hogy a mostani energiatermelési kapacitásokat fenntartsák a következő években Magyarországon.

Az energiabiztonság területén sokat lépett előre az ország a 2011-ben elfogadott nemzeti energiastratégai mentén – mondta Zarándy Tamás. Szólt arról is, hogy a megújulók tekintetében a 2011-ben kitűzött célokat mindenképpen túlteljesítjük, főleg ha a naperőművek területén megvalósulnak a tervezett beruházások. A Századvég Gazdaságkutató energetikai üzletágának vezetője szerint 2016-ban 5600 megawattnyi fosszilis erőművi kapacitás van a rendszerben, ami 2025-re 30 százalékkal növekedhet egy uniós számítás szerint. Sajnos ezt a növekményt állami beavatkozás nélkül nem lehet teljesíteni. 

Zarándy Tamás, a Századvég Gazdaságkutató energetikai üzletágának igazgatója szerint energiabiztonság terén sokat lépett előre az országFotó: Szabó Gábor - Origo

Zarándy szerint a következő kilenc évben a kapacitások nem igazán fognak növekedni, így ha Paks II nem lép be 2025-ben, akkor tíz százalékos csökkenés lesz a mostani szinthez képest a kapacitásokat tekintve a Századvég számítása szerint. A tervezett naperőművi kapacitások esetében a teljesítménybiztonság jelent komoly kockázatot, így ezeket az egységeket nem biztos, hogy figyelembe lehet venni a következő évtizedben – tette hozzá.

Kapacitáshiány

Az elemző szerint egy nagyon hideg tél esetén 2025-re a magyar erőművi kapacitás egyharmada hiányozna, ha addig nem épülnek új egységek, és nem lép be Paks II. A megoldás egy ilyen helyzetben csak az import lehet, de 2025-re a velünk szomszédos országok többségének is importálnia kell energiát - tette hozzá. Úgy látja, ha se nekünk, sem a közvetlen szomszédainknak nem lesz megfelelő kapacitása, akkor bizony áramszünetek lesznek, ami nem lenne jó egy téli időszakban. Valamilyen állami ösztönzést kell ennek megelőzésére kialakítani - mondta Zarándy.

"2025-re újabb erőművi kapacitásokra van szükség az energiabiztonság fenntartására"Fotó: Szabó Gábor - Origo

A Századvég Gazdaságkutató energetikai üzletágának vezetője szerint a meglévő gázerőművi kapacitás, illetve új, magas hatásfokú erőmű építése a fogyasztói árak emelekdése nélkül is elősegíthető. Ennek egyik eszköze lenne, hogy a most is szufficites távhőkasszából támogassák a kisebb erőműveket, hogy megfelelő beruházásokat hajtsanak végre. Zarándy elmondta, egy átgondolt és progresszív erőműstratégia végrehajtásával Magyarország regionális piacvezető lehet és tartalékpiaci központtá válhat az energia területén. Ha ezt sikerül megcsinálni egy hatalmas lépést tettünk előre - zárta szavait.

Jönnek a megújulók

Az olaj itt van, a korszak itt van, látszólag minden rendben van, de 2008-2014 között a 80 dollár fölötti olajár nagyon fájdalmas dolog volt – mondta Fasimon Sándor. Éppen ezért akkor mindenki elkezdett gondolkozni azon, hogyan lehetne valahogyan ezt meghaladni – mondta Mol ügyvezető igazgatója. Változik a világ, és jönnek a megújulók, ennek kedveztek a magas nyersanyagárak is. A napelemek ára is 90 százalékkal csökkent az utóbbi években a gazdasági kényszerhelyzet miatt felgyorsuló technikai fejlődés miatt.

Fasimon Sándor szerint csak a megújulók nem tudják megoldani a teljes energiabiztonsági kérdést, de egy egészséges energiamix jó megoldás lehet. Előbb-utóbb azt is meg kell oldani, hogyan tudjuk tárolni az energiát – tette hozzá. Szólt arról is, hogy egy ipari nagyvállalatnak, így a Molnak is a legfontosabb a fogyasztók igénye, mivel ha olyan terméket gyártunk, amire nincs kereslet, akkor csődbe megy a cég. A Mol a mostani változó környezet miatt alkotta meg a 2030-ig szóló stratégiáját.

Fasimon Sándor: Jönnek a megújulókFotó: Szabó Gábor - Origo

Irány a petrolkémia

Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy a mostani sikereik alapja az integrált üzleti modell. Az olaj-és gáztermelés a következő évtizedekben is meg fog maradni, de a Mol célja, hogy a kitermelési költségek szinten tartása mellett ez a terület továbbra is jövedelmező legyen. A legfontosabb célkitűzés, hogy 2030-ig 4,5 milliárd euró beruházást tesz a Mol a petrolkémia és a vegyipar területén, ennek első lépése, hogy a propilén termékekre fókuszálnak – mondta Fasimon Sándor.

A Mol a petrolkémiai terjeszkedés mellett a kiskereskedelmi szolgáltatásokra építi a jövőjét. Így például korszerűsítik a töltőállomásaikat, és 2021-re szeretnék elérni, hogy ennek a területnek a forgalma érje el 450-500 millió dollárt. Minden üzleti és piaci alapon működő lehetőséget próbálunk megragadni, így nyitottak vagyunk az innovatív cégek iránt is – mondta Fasimon.

A kiskereskedelem és a vegyipar területén is erősít a MolFotó: Szabó Gábor - Origo

Változó fogyasztói szokások

A rezsicsökkentés eredményeinek a megőrzése miatt volt szükség a közműszolgáltatók jelentős részének az állami tulajdonba vételére – mondta Kóbor György, a Nemzeti Közművek elnök-vezérigazgatója. 550-600 milliárdos árbevétellel rendelkezik jelenleg a nemzeti közmű, miközben 3 ezer alkalmazottja van – tette hozzá. A piaci liberalizáció sokmindent elért, de a fogyasztó csak annyiról dönthetett, hogy kinek mennyit fizet majd, de a fogyasztói szokások nem változtak. A következő időszakba alapvetően megváltozhatnak a fogyasztói szokások, mivel egyre több lehetőségük van arra, hogy maguk döntsenek, arról, miből és mennyit fogyasztanak –mondta Kóbor. Erre a helyzetre a nemzeti közműveknek fel kell készülnie.

Kóbor György: A rezsicsökkentés megvédése miatt jött létre a nemzeti közműszolgáltatóFotó: Szabó Gábor - Origo

A világot leginkább a gázkereskedelem szempontjából vizsgáljuk – mondta Szabó Gergely, a MET Zrt. vezérigazgatója. Az itteni régióban a legfontosabb, hogy megértsük a fogyasztókat attól függetlenül, hogy lakossági, vagy pedig ipari felhasználókról van szó. Nyugat-Európában megvannak a megfelelő kiegyenlítő mechanizmusok, és a piac megfelelően működik már.