A digitalizáción, automatizáción és robottechnológián alapuló megoldások ma már egyre jobban beépülnek a pénzügyi szolgáltatásokba, olcsóbbá téve azokat. A Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) 20. Pénzügyi Csúcstalálkozója ezeket a kérdéseket, illetve a 2020-as években várható pénzügyi, gazdasági változásokat tűzte napirendjére. Czakó Borbála, a szervezet vezetője arról nyilatkozott az Origónak, milyen feladatok megoldására kell felkészülniük a pénzügyi világ, illetve a gazdaság vezetőinek a digitalizáció terjedésével.

A digitalizáció, az automatizáció és a robotika hogyan változtatja meg a versenyképességet és munkaerőpiacot Magyarországon?

A harmadik évezred első évtizedében teret hódító gyökeresen új lehetőségek alapvetően változtatták meg a gyártók, illetve a pénzügyi világ kezében lévő eszközöket. Az utóbbi szektorban mostanában jutottunk el oda, hogy megjelentek a korábban elképzelhetetlen innovatív technológiák. Első lépésben az egyszerű analitikai, valamint a strukturált adathalmazokat kezelő pénzügyi megoldásokban hódíthatnak az innovatív technológiák.

A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy az adathalmazok elemzése, illetve az arra használt algoritmusok ipari alkalmazása alapjaiban változtatja meg a pénzügyi szolgáltatások korábbi modelljét.

Czakó Borbála, a HBLF vezetőjeForrás: Nagy Z. László

A második hullám hatását inkább a szolgáltatószektorban fogjuk majd érzékelni, ahol a robotok és a digitális technológiák révén például a logisztikai és a raktározási feladatok is automatizálódnak. Jól mutatja ezt a hatást az a mód, ahogy az Amazon alapjaiban alakította át raktározási, logisztikai, kiszállítási rendszerét.

A harmadik fázist a teljes automatizáció jelenti, ami elsősorban a közlekedésben – például a környezetbarát elektromos autók, illetve az önvezető járművek megjelenésével – és az ipari termelésben – a szinte teljes egészében ember részvétele nélkül zajló gyártás elterjedésével – hódít majd. Magyarországon, illetve a régióban a legnagyobb kockázat a harmadik fázisban rejlik, az ide települt autógyárak és egyéb, manuális munkát igénylő gyártósorok automatizálását követően nagy számban szűnhetnek meg munkahelyek. Fel kell azonban arra is hívni a figyelmet, hogy komoly lehetőségek vannak az említett első két fázisban, a magyar kutatás-fejlesztés jó eredményeket érhet el az innovatív technológiák fejlesztésében.

A pénzügyi infrastruktúra, a fintech és a professzionális pénzügyi szolgáltatások jelentős fejlődésen mennek át jelenleg. Hogy ezen a területen érdemes a magyar szürkeállományba fektetni, igazolja, hogy olyan globális vállalatok települtek Magyarországra, mint a Blackrock vagy az MSCI. Ezért kiemelten fontos feladat az oktatás ilyen jellegű, a fejlődés legújabb irányzatait figyelembe vevő fejlesztése. Vagyis olyan rendszert kell kiépíteni, amely megtanítja, illetve kihozza a fiatalokból a nagyobb adaptációs készséget, továbbá általánosan magasabb képzettségi szintet biztosít az oktatásban. Ez ugyanis elengedhetetlen az ország versenyképességének fejlesztéséhez.

A költség- és operációs hatékonyságot mennyiben javíthatja a digitalizáció terjedése a pénzügyi szektorban?

A fintech megjelenésével olyan új technológiák honosodtak meg a pénzügyi világban – online fizetés, mobilfizetés, elektronikus pénzek – amelyek csökkentették a bankok működési költségeit. Fontos szerepet töltenek be a blokklánc (blockchain) típusú technológiára épülő megoldások – beleértve ebbe az okosszerződéseket –, amelyek harmadik személyek nélkül tudnak digitális, automatikusan teljesülő szerződéseket kötni.

Czakó Borbála, a HBLF vezetőjeForrás: HBLF

De a technológiai újítások jelentős hatással vannak a pénzügyi közvetítő rendszerre is. Nagyobb lehet a pénzügyi rendszer stabilitása, erősödik az integráció, ugyanakkor nőhet a piaci hatékonyság is. Pozitív hatás az is, hogy a legkülönbözőbb pénzügyi termékek az ügyfelek egyre szélesebb köre számára válnak elérhetővé. Mindez azonban feladatokat is jelent. Kezelni kell a rendszer- és működési kockázatokat, és különös figyelemmel kell lenni az ügyfelek befektetéseinek és adatainak védelmére, illetve bizalmas kezelésére. Azt sem szabad elhallgatni, hogy az IT-rendszerek térnyerése növeli a kiberkockázatokat. A pénzügyi folyamatok ember általi ellenőrzését kiváltó, automatizált és mesterséges intelligencia alapú működés ugyan növeli a hatékonyságot, egyúttal azonban emeli a kibertámadások kockázatát is.

A mesterséges intelligencia milyen változást hozhat a bankolásban? Mekkora részben válthatja ki a bankfiókokat?

A folyamat már elkezdődött, Japánban például a Softbank már működtet egy teljesen robotizált fiókot, amely azonban az igen magas befektetési költség miatt inkább kuriózumszámba megy. Az azonban elkerülhetetlen, hogy a jövő bankjának pénzügyi tanácsadója robot lesz, amely pillanatok alatt képes lesz összeállítani az ügyfél által kívánt befektetési portfóliót, vagy ajánl számára listát a potenciálisan megvásárolható ingatlanokról, természetesen finanszírozással együtt.

Növelheti-e a hazai bankok közötti versenyt a digitalizáció?

Nem is kérdés, hiszen a digitalizáció hatalmas versenyelőnyt, hatékonyságnövekedést jelent és ezzel párhuzamosan a költségek csökkentését is. Az MKB Bank például éppen ennek jegyében lépte meg a közelmúltban teljes banki rendszerének professzionális digitális átállítását, de pozitív példa a zöldmezős beruházásként indult, és jelentős eredményeket elért digitális Gránitbank is.

Czakó Borbála, a HBLF vezetőjeForrás: HBLF

Összefoglalva elmondható, hogy a jövő bankja szélesebb fogyasztói igényeket elégít ki - olcsóbban. A digitalizáció világában a bankok „aranya" az az ügyféladatbázis, amelynek felhasználásával

olcsóbban, hatékonyabban és nagyobb profitmarzzsal előállított pénzügyi és egyéb termékeket tudnak eljuttatni ügyfeleikhez.A digitális átalakulásra mennyire nyitott a magyar lakosság? Az e-adminisztráció bevezetése is nagy nehézségeket jelent, az ügyfelek nagy része még mindig a személyes ügyintézést részesíti előnyben.

Lehet-e ezen változtatni, és ha igen, milyen eszközökkel?

A bank, illetve a pénzügyi technikák tekintetében külön kell választani a generációkat. Nyilván más az Y és Z generáció esélye e technológiák használatának elsajátításában, mint az idősebb korosztálynak. De ne feledjük el, hogy itt is egy tanulási folyamatról van szó.

A nyugdíjakat nem is olyan régen még a postás vitte ki. Ma viszont szinte mindenki rendelkezik már bankkártyával, ahogy az okos telefonok is elterjedtek, még az idősebbek körében is. Számos önkormányzat az idősebb korosztály számára ingyenes számítógépes tanfolyamokat szervez, s ezzel támogatja a digitális fejlődést. Nagyon fontos, hogy a lehető legtöbb területen és a legnagyobb számú szervezet segítségével kell erősíteni a digitális kultúra terjedését. Jó példája ennek a kormányablakok rendszere, amelyek elfogadottsága igen magas, és amelyek rendszerezetté és hatékonnyá tették az ügyfelek kiszolgálását. De a HBLF is, mint a társadalmi felelősségvállalásra érzékeny szervezet, feladatának tekinti a legjobb gyakorlatok megosztását a digitális kultúra fejlesztésének támogatására.