Kiszámolták, hogy mely országokban születik meg a következő ezer csecsemő

szülészet China claims success from 'two-child' policy as 2016 birth rates rise China Chinese child childbirth children kid infant population
Kínai szülészet (illusztráció)
Vágólapra másolva!
A világon négypercenként hozzávetőleg ezer csecsemő születik. Egy friss kutatásban azt is megvizsgálták, hogy statisztikailag mely országokban születnek meg a gyerekek a legnagyobb valószínűséggel.
Vágólapra másolva!

Új kutatás készült arról, hogy a statisztikai adatok alapján a világ mely országaiban születik meg legnagyobb valószínűséggel a következő ezer csecsemő. A Pratap Vardhan által készített összesítésből kiderül, hogy

a lista élén az 1,4 milliárd lakossal rendelkező India áll. Minden megszületett ezer gyerekből 172 születik a dél-ázsiai országban

– írja a Visual Capitalist.

Érdemes megjegyezni, hogy bár India vezeti a globális listát, az ország születési rátája (az egy évben ezer főre eső születések száma) némileg a globális átlag alatt van. Az indiai ráta 16,8, míg a globális átlag 17,7.

A lista második helyén Kína található, ahol szintén relatíve alacsony a születési ráta.

Ezzel szemben a harmadik helyen álló Nigériában a születési ráta rendkívül magas (34,2), majdnem duplája a globális átlagnak.

Ennek fő oka, hogy Nigéria még fejlődő gazdaságnak számít, az egy főre eső GDP tekintetében a 131. helyen áll a világon. A kutatók szerint az is hozzájárulhat a nagyon magas születési rátához, hogy az országban a nők még mindig nem férnek hozzá széles körben az oktatási rendszerhez.

Nigériában a globális átlagnál majdnem kétszer magasabb az éves születési ráta Forrás: Anadolu Agency via AFP/2022 Anadolu Agency/Mehmet Kaman

A top 10-es listán olyan országok találhatók még, mint Pakisztán (minden ezer gyerekből 47,23), a Kongói Demokratikus Köztársaság (31,9), Indonézia (31,2), az Egyesült Államok (30,42), Etiópia (25,44), Brazília (22,27), valamint Banglades (21,52).

Bár naponta több százezer csecsemő születik világszerte, a globális népességnövekedési ütem az 1960-as évek óta folyamatosan csökken.

A tudósok szerint ennek számos különböző, egymással párhuzamosan ható oka van. Ilyen gazdasági növekedés, a nagycsaládosok nem megfelelő kormányzati támogatása, vagy a vidéki életmód háttérbe szorulása a városival szemben.

A becslések szerint pedig 2100-ra a globális népességnövekedés 0,1 százalékra csökkenhet.

Ez azt jelentené, hogy a Föld népességnövekedése lényegében nettó nullára zsugorodna, azaz megszűnne a növekedés, és egy idő után csökkenni kezdene a globális népesség.

Egy ilyen folyamat tovább növelné a globális átlagéletkort, ami számos gazdasági kockázatot is jelent, ha az országok nem képesek érdemben reagálni a demográfiai változásokra.