A szabályozott piacon olcsóbb a lakás

Egy amerikai szakértő öt uniós országban folytatott vizsgálata során arra jutott, hogy az ingatlanpiacon nem ajánlatos lazítani a szabályozáson. A szigorúbb jogszabályi környezetben elégedettebbek az ügyfelek és olcsóbbak az ingatlanok.

Az ingatlankereskedelem szabályainak lazítása nem vezet sem alacsonyabb költségekhez, sem jobb szolgáltatáshoz - derül ki a Harvard Egyetem professzora, Peter L. Murray tanulmányából, melyről a Magyar Országos Közjegyzői Kamara juttatott el összefoglalót az [origo]-hoz.

A kutatás - hozzájárulva az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának munkájához - az ingatlankereskedelem területén elemzi öt uniós ország (Észtország, Németország, Franciaország, Svédország, Anglia), valamint az Egyesült Államok gyakorlatát és szabályozását.

Rávilágít az egyes országok ingatlanpiacainak működési hiányosságaira, illetve elemzi azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják az ingatlankereskedelem költségeit - mint például a fogyasztóvédelmi törvények, az ingatlan-nyilvántartás megfelelő szigora vagy az ingatlankereskedelem folyamatába épített ellenőrzési pontok.

Az eredmények azt mutatják, hogy a legszabályozottabb piacokon (Németország és Észtország) az ingatlankereskedelem átlagos költségei alacsonyak, a nyilvántartási rendszerek hatékonyan működnek, és a fogyasztók elégedettsége láthatóan magas.

Az ingatlanügyletek sikeres és biztonságos lebonyolításának érdekében indokolt a résztvevők - főleg a vásárlók - számára jogi szakértői közreműködést biztosítani. Ez származhat akár ügyvédektől (ahogy Angliában), akár közjegyzőktől (mint Észtországban, Franciaországban vagy Németországban). Közreműködésük költségei átlagosan az ingatlantranzakciók összköltségének kevesebb mint egy százalékát képviselik.

A kutatásból kiderül, hogy a szabályozott ingatlanpiacokon az árak alacsonyabbak, és a fogyasztók érdekeit hatékonyabban védik, mint a szabad piacon. Az ingatlanpiac egyértelműen nem felel meg a tökéletes piac fogalmának, így annak deregulációja sem vezethetne alacsonyabb árú, jobb szolgáltatásokhoz.

Úgy tűnik, hogy az érdekelt szakmák stratégiai pozíciójuknak megfelelően képesek az árak és az ingatlankereskedelem általános gyakorlatának befolyásolására, és szintén hatással van rájuk a nyilvántartási rendszerek működése, valamint a főbb ingatlanpiaci szabályozások.

Dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke így fogalmazott: "Murray professzor kutatása helyesen világít rá arra, hogy nincs létjogosultsága az ingatlankereskedelmi szabályozás, gyakorlat és költségek egységesítésének az unió tagállamaiban. Az eredmények megmutatták, hogy a területen tapasztalható különbségek a tagállamok között egyáltalán nem jelentenek veszélyt az ingatlanfejlesztésre és -kereskedelemre."