Irakban mindenki mást akar

Egymással összeegyeztethetetlennek tűnő érdekek feszülnek egymásnak Irakban és az ország ügyeibe beleszólást követelő országok diplomáciai központjaiban. Egyáltalán nem világos, hogy kik és milyen alapon veszik kezükbe a hatalmat a háború után. Összeállításunkban a legfontosabb erők szándékait és kapcsolataikat foglaltuk össze.

A síita radikálisokon és a kurd fegyveres pártokon kívül nincs még szervezett, Irakban élőkre támaszkodó erő az országban. Fontos kérdés, hogy mi lesz az eddigi hatalmasságokkal, a Baath Párt vezetőivel. Akiket nem tekintenek az amerikaiak háborús bűnösnek, nyilván megpróbálják megőrizni befolyásukat az új Irakban is.

Teljesen kiszámíthatatlan, hogy kit fognak támogatni a törzsi vezetők. A hagyományok alapján befolyásos, elsősorban délen meghatározó erejű nagyurak hatalmát Szaddám Huszein hosszú ideig meg akarta törni. Az Öböl-háború után azonban taktikát váltott, és különböző pozíciókkal megpróbálta beilleszteni őket saját hatalmi rendjébe. Nem csak pozíciókat adott nekik, de fel is fegyverezhették híveiket a törzsfők. A háború első napjaiban külön gyűlést is szervezett nekik, ahol támogatásukért cserébe még nagyobb hatalmat ígért. Ezekkel a vezetőkkel eddig csak a britek próbáltak tárgyalni, megpróbálva bevonni őket Bászra közrendjének fenntartásába.