Szlovákia
ÉLŐ
Ukrajna

Nagy bajban van Karácsony Gergely: egyre több bűncselekmény derül ki a hídpénzbotrányban

karácsonygergely
Vágólapra másolva!
Demszkyék, az SZDSZ morális örökségét vitték tovább Karácsony Gergelyék és a fővárosi baloldal elmúlt években mutatott közpénz-ámokfutásukban – mondta az Origónak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. A Századvég tanácsadója azt is mondta: az eset kapcsán később felvetődhet számos gazdasági jellegű bűncselekmény elkövetésének gyanúja is, így költségvetési csalás, a pénzmosás, illetve a hűtlen kezelés bűncselekménye. Mutatjuk a részleteket!
Vágólapra másolva!

Újabb elképesztő információk derültek ki a hídpénzbotránnyal kapcsolatban, ezek szerint a Mammut nevű budapesti bevásárlóközpontban cserélhetett gazdát a Lánchíd felújításából kiszivattyúzott csaknem másfél milliárd forint. Történt már hasonló eset a magyar politikatörténetben?

Bár a hídpénzbotrány kiemelkedően súlyos ügynek minősül, a 2010 előtti balliberális időszakból számos negatív példát tudunk hozni a fővárosi önkormányzatot illetően, így a Demszky Gábor-féle városvezetés éveit jellemző BKV-ügyletekben érintett Strabag-kört is például megemlíthetjük, amikor az SZDSZ osztrák testvérpártjának intézetétől, a Liberális Intézettől érkezett támogatás az SZDSZ-hez, és az intézet vezetője ugyanaz az ember volt, akinek a cége a Strabagnak is dolgozott (az osztrák társaság pedig jól szerepelt az itthoni állami tendereken).  

Demszkyék, az SZDSZ morális örökségét vitték tovább Karácsony Gergelyék és a fővárosi baloldal elmúlt években mutatott közpénz-ámokfutásukban.

 

A zuglói parkolási botrány Karácsony Gergely nevéhez köthető, aki akkoriban a Párbeszéd Magyarországért társelnöke és Zugló polgármestere volt. Az ügy középpontjában a XIV. kerület parkolási rendszere állt, amelynek üzemeltetése és szervezése körül több kérdés vetődött fel. A vádak szerint a zuglói önkormányzat által kiszervezett parkolási rendszer túlárazott volt, és nem átlátható módon működött, valamint számos olyan üzletkötés történt, amelyben kedvezményes szerződéseket kötöttek bizonyos vállalkozókkal. Két évvel ezelőtt vetődött fel a gyanú azzal kapcsolatban, hogy az MSZP-s országgyűlési képviselő, Molnár Zsolt és egy másik egykoron befolyásos szocialista politikus, Baja Ferenc korábbi miniszter is érintettek lehetnek a Fuzik Zsolt, a BKV egykori informatikai vezetőjének nevével fémjelzett büntetőügyben, vagyis több tízmillió forintot vehettek át. Az ügyészség szerint a volt miniszter, Baja Ferenc a kft. tendernyertességének esetére 30 millió forint készpénzt kért a maga, további 40 milliót pedig Molnár Zsolt számára annak érdekében, hogy a pályázati győzelmet ne akadályozzák meg. 

Említésre méltó e körben továbbá, hogy az egykori szocialista országgyűlési képviselő, Zuschlag János és társai 2007-ben szabálytalanul használták fel a központi költségvetéstől, a Fővárosi Önkormányzattól, a Táncsics Alapítványtól és az Európai Uniótól pályázatokon elnyert támogatásokat. A szabálytalanul felhasznált pénzösszeg meghatározott részéből baloldali politikai ifjúsági szervezetek eseményeit finanszírozták, továbbá a kiskunhalasi MSZP-alapszervezet működtetésére fordították. Zuschlag Jánost a Szegedi Ítélőtábla jogerősen hat év börtönbüntetésre ítélte.  

A vádak szerint pedig Hagyó Miklós, Budapest egykori szocialista alpolgármestere különböző módon részt vett a BKV-nál történt korrupciós ügyletekben 2009-ben. Hagyó és társai fiktív megbízási szerződéseket kötöttek a BKV-val, a vádak alapján 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozva a közlekedési vállalatnak. Hűtlen kezelés bűntette miatt két év börtönbüntetésre ítélték Hagyó Miklóst, azonban az ítéletet négy évre felfüggesztették.

Hivatali vesztegetés gyanújával tett feljelentést a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) a fővárosi baloldalhoz és Vig Mórhoz köthető Lánchíd-botrány ügyében Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő. Mi várható a hatóságoktól, hogyan segítheti ez a feljelentés a további nyomozást?

Valóban, hivatali vesztegetés gyanújával tett feljelentést Budai Gyula parlamenti képviselő a legutóbbi hírek szerint. A Büntető Törvénykönyv 293. § (1) bekezdése szerint hivatali vesztegetést követ el, aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért jogtalan előnnyel befolyásolni törekszik. Bár a hivatali vesztegetés nem gazdasági jellegű bűncselekmény, ettől még a felderítésében és az ebből származó jövedelem és vagyon felkutatásában jelentős segítséget jelenthet az NNI, a Nemzeti Nyomozó Iroda, amely a Készenléti Rendőrség parancsnokának közvetlen irányítása alá tartozó, országos illetékességű, igazgatóság jogállású, bűnügyi feladatokat ellátó szervezeti egység. Az NNI bűnügyi munkájának három kulcsterülete a szervezett bűnözéshez, a szervezett bűnözői körökhöz erősen kapcsolódó bűncselekmények, a nemzetközi vonatkozású, határon átnyúló kapcsolatokra épülő bűncselekmények és az olyan, alapvetően gazdasági jellegű bűncselekmények, melyeknél mind a kimagasló kárérték, mind pedig a szervezett bűnözés egyszerre jelenik meg. Megjegyzendő, hogy 

az eset kapcsán később felvetődhet számos gazdasági jellegű bűncselekmény elkövetésének gyanúja is, így költségvetési csalás, a pénzmosás, illetve a hűtlen kezelés bűncselekménye.

 

karácsonygergely, tuttokata
Karácsonyék túlárazták a beruházást. Fotó: Facebook

Múlt hét pénteken a Kehi is közzétette a részjelentését, és sokatmondó pénzmozgásokat tárt fel a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt. és a számlagyáras Vig Mór cége között. A dokumentum porrá zúzza Karácsonyék védekezését a másfél milliárddal kapcsolatban. Meddig bújhat ki a felelősség alól Karácsony Gergely?

Politikai értelemben már ráégett Karácsony Gergelyre a hídpénzbotrány, a felelősséget azonban – ahogy ez a baloldalon szokásos –, vélelmezhetően nem fogja vállalni, hanem áldozati pózba helyezkedik, és valószínűleg a kormányra fog mutogatni. A jogi felelősségre vonás ugyanakkor hosszabb folyamat. A büntetőeljárásban a nyomozás után a közbenső eljárás és a bírósági eljárás következik. A közbenső eljárás két része az ügyészi szak és a tárgyalás előkészítése. Az ügyészségi szakban az ügyészség dönt arról, hogy álláspontja szerint elegendő bizonyíték gyűlt-e össze a bírósági szakhoz. Ebben a szakban kerülhet sor a vádemelésre is. A tárgyalás előkészítése során a tárgyalást később lefolytató bíróság dönt a vád alá helyezésről, hogy a terhelttel szemben lesz-e bírósági tárgyalás. Ha lesz, akkor a bíróság a tárgyalás előkészítése során érdemben dönthet az ügyben, vagy ha erre nincs mód, akkor elvégzi a tárgyalás adminisztratív előkészítését (idézés, tárgyalás kitűzése). A bírósági eljárás a büntetőeljárás utolsó szakasza. Az elsőfokú eljárást követően kerülhet sor a másod-, illetőleg harmadfokú eljárásra.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: KEHI) által készített ún. ellenőrzési részjelentésben szereplő ügyletekkel kapcsolatban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) részéről már nyomozás van folyamatban, azonban a KEHI főbb megállapításai alapján 

akár további bűncselekmények gyanúja is felvetődhet. 

A Budapest Főváros Önkormányzatával kötött megvalósítási megállapodás alapján indított körbeszerzési eljárásról van szó, így a főpolgármester felelősségének tisztázása megkerülhetetlen: ez alól a felelősség alól a hídpénzbotrányban érintett egyik szerv (Fővárosi Önkormányzat) vezetőjeként nem bújhat ki Karácsony Gergely sem, vagyis ezt már nem sokáig teheti meg. Amíg a bíróság jogerős ítéletében nem állapítja meg Karácsony Gergely bűnösségét, addig, természetesen, őt is megillet az ártatlanság vélelme.

Egy kérdés azonban még mindig tisztázatlan, méghozzá az, hogy hova került az a 1,5 milliárd forint, amit kiloptak a Lánchíd felújításával kapcsolatos projektből. Ha kiderül valaha, akkor milyen büntetés várhat az elkövetőkre?

Bízva a nyomozó hatóság hatékony működésében, illetve látva, hogy az NNI-nél is tettek feljelentést, alappal vélelmezhetjük, hogy ki fog derülni, történt-e és milyen bűncselekmény(ek). A KEHI februárban indított eljárást az ügyben, és április 12-én hozta nyilvánosságra a jelentését. A KEHI-jelentés megállapításai szerint az A-Híd Zrt. összesen bő 1,5 milliárd forintot utalt át a Sunstrike Hungary Kft. (a továbbiakban: Sunstrike) részére, három alkalommal pedig már a Lánchíd-szerződés előtt is fizetett a részvénytársaság a Sunstrike-nak. A KEHI időbeni összefüggést lát ezen utalások és a közbeszerzési eljárás folyamata között. A Sunstrike ezen bevételeiből 1,5 milliárd forintot továbbutalt két ügyvédnek, amelyből több mint 1,3 milliárd forintot pár nappal az utalások után, több részletben készpénzben felvettek.

A Lánchidat az eredeti terveknél kevesebb műszaki tartalommal, 5 milliárd forinttal drágábban újították fel. Ezek mellett számos, fentebb említett gyanús pénzmozgás is történt. 

A jelenleg ismert történések fényében számos bűncselekmény gyanúja felvetődik. Budai Gyula hivatali vesztegetés gyanújával tett említett feljelentése kapcsán megjegyzendő, hogy a hivatali vesztegetés kapcsán felvetődik a hivatali vesztegetés elfogadásának, mint sui generis bűncselekmény elkövetésének a gyanúja is. A Btk. 294. § (1)-(2) bekezdése szerint az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személy által kért vagy harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt vezető beosztású hivatalos személy követi el.

Karácsony Gergely, KarácsonyGergely, főpolgármester
Karácsonyék komoly bajban lehetnek.
Fotó: MTI/Lakatos Péter

Hogyan hathat a baloldali pártok megítélésére ez az egész ügy?

Fontos hangsúlyozni, hogy a botrány nem csupán itthon, de az Európai Unióban is károkat okozhat a magyar baloldalnak. A Lánchíd felújítása körül kialakult korrupciós botrány kivizsgálása szükséges, így annak alapos tisztázása is, hogy a fővárosi önkormányzat által az Európai Beruházási Banktól felvett hitelek felhasználása során minden törvényesen történt-e. Felvetődik az is, hogy Karácsony Gergely és a balliberális többségű Fővárosi Közgyűlés részéről történt-e mulasztás a korrupciógyanús ügyek kivizsgálásának elmaradása kapcsán. 

A baloldali pártok megítélése a választók körében konstans jelleggel negatív, amit a közvélemény-kutatások is bizonyítanak: még a jelenleg legerősebbnek mért baloldali formáció (DK, MSZP és Párbeszéd-Zöldek együttműködése) támogatottsága (13%) sem éri el a Fidesz-KDNP pártszövetségének egyharmadát (47%). 

A júniusi választásokra összeállt baloldali hármas tömböt, de a progresszívebb Momentum pártot is érzékenyen érintheti a fővárosi pénzügyi botrány, miközben az ellenzéki térfélen már egy új kihívással (Magyar Péter pártjával és mozgalmával) is szembe kell nézniük.

Az ügy tehát tovább tépázhatja az „óbaloldal”, illetve a már több választási eseményen is leszerepelt liberális erők renoméját, így a hídpénzbotrány végső soron – politikai kalandorként fellépő Magyar Péteren kívüli – az egész baloldal megítélésére alapjaiban kihathat majd, amelynek a kegyelmi ügy óta amúgy sem lett érdemben magasabb a támogatottsága. Jelen ügy is rámutat arra, mi lehet az oka annak, hogy Budapest vezetését 2019-ben 200 milliárd forinttal vette át a baloldal, most pedig üres a kassza, és pénzhiánnyal küszködnek. 

A korrupció 2010 előtt átszőtte, és 2019 után is átszövi a főváros működését, nem véletlenül állítja a Fidesz, hogy Budapesten változás kell.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Mindent egy helyen az Eb-ről