Honthy Hanna, a primadonna királynői története

Honthy Hanna
Budapest, 1952. december 20. Honthy Hanna Fleury szerepében Lehár Ferenc: Luxemburg grófja című operettjében. A színművet november 28-án mutatta be a Fővárosi Operettszínház Mikó András és dr. Székely György rendezésében. MTI Fotó/Magyar Fotó: Farkas Tamás
Vágólapra másolva!
Honthy Hanna nyílt csatában győzte le elődjét, s lett Fedák Sári utódja az ország első számú primadonnájaként. A mélyszegénységből indult, négy elemit végzett kislány vonatkozó képességei mellett akaraterejének köszönhette, hogy tízévesen bekerülhetett az Operaház balettiskolájába. Alig volt tizenöt éves, amikor a balettkarban felfigyelt rá egy negyvenes mecénás, aki némi ellenszolgáltatás fejében kiemelte a szegénysorból és kifizette a színi tanulmányait. A különös kapcsolat nem roppantotta meg a majdani primadonnát, erősödő morális érzékének is része volt abban, hogy hamarosan a saját útját járta. Nem csak operettben, prózában is remekelt. Szakmai felkészültsége, egyedi színészi képességei mellett mindenkinél jobban ismerte a közönség lélektanát. Egy rendezője Thomas Mann hipnotikus Cipolla lovagjához hasonlította.
Vágólapra másolva!

A Lovag távozik

A Népoperában zajló „primadonnaháború" két főszereplője a direktor felesége, Szoyer Ilonka és Berky Lili. A debütáns Hügel Hajnalka jelentéktelen szerepet kap a Tengerész Kató című operettben. A kritika nem említi.

Berky Lili a sikerrel futó Zerkovitz-operett, az Aranyeső esedékes előadása előtti délelőtt – egy majdani bemutató szereposztásával kapcsolatos hisztije miatt - beteget jelent. Hügel Hajnalka megemlíti a direktornak: betéve tudja Berky szerepét. Este színpadra áll.

Csak a nevét változtatják meg a címlapon: „Hajnal Hajnalka."

Honthy Hanna színésznő, operettprimadonna műtermi fotója Forrás: MTI/Ráth László

Fut az előadás, Hajnal Hajnalka teszi a dolgát.

Szoyer Ilonka, az Aranyeső primadonnája, a lány produkciója láttán olykor még a szövegét is eltéveszti. A kritika Hajnal Hajnalkát méltatja.

De a direktorné, az direktorné. Hügel Hajnalka az 1915-1916-os évadban nem kap újabb jelentős feladatot.

Magánélete fordulatosabb.

Az apanázst óramű pontossággal fizető, ám a lányt mind ritkábban látogató D. Lovag egy nap bejelenti: továbbra is állja Hajnalka költségeit, de nem találkozhatnak többé.

Hajnalka megérti: a Lovag neje megbocsátott.


Azt mondja a férfinak: „

A Lovag megkérdi:

Hajnalka bámul ki az ablakon, úgy mondja:

D. Lovag megszédül, majd kihúzza magát.

Hajnalka a következő mondatokkal búcsúztatja:

A Lovag meghajol, kezet csókol. Távozik.

Pontozásos győzelem, fagyos hangulat

1916 őszétől az anyagilag megroppant Népopera hivatalos társulat nélkül működik tovább a Márkus Dezsőt váltó Márkus Jenő igazgatásával.

Hajnal Hajnalka a Vígszínháztól kap nagy ígéreteket. Az Aranyesőben történt beugrásával érdemelte ki a teátrum vezetésének figyelmét.

Ám túl erős csapatba kerül, a szereposztásnál nem a korábbi ígéretek, hanem a hierarchia a meghatározó.

Delly Ferenc és Honthy Hanna színművészek Duna-parti díszletben Forrás: Fortepan

Hajnalkát újdonsült férje, dr. Halmos Géza arra inti: ne ágáljon a helyzet ellen, amíg nincs lehetősége máshol folytatni. Hajnalka nem ágál. Megkéri a társulathoz tartozó, színészként főként epizódszerepeket alakító, de színészpedagógusként professzori rangig jutott Bárdi Ödönt, hogy tanítsa.

Bárdi az évad során megerősíti Hajnalka saját színészi eszköztárát. Lefejtve mindazt, ami még egy ösztönösen saját megoldásokat kereső színésznőre is óhatatlanul átragadt az idősebb, karizmatikus kollégáktól.

Az évad végén Bárdi meggyőzi: Hajnalkának vidékre kell szerződnie, ahol azonnal megkaphatja a primadonna szerepkörét.

Bemutatja Hajnalkát az ország első színészügynökének, a Réti bácsiként emlegetett Réti Istvánnak.

Réti bácsi mindenkit ismer a hazai, európai színházi világban: szerzőket, műveket, színészeket, rendezőket, igazgatókat, mecénásokat.

Ízlése etalon, gazdasági meglátásai irányadóak.

Látta Hajnalka beugrását az Aranyesőben, ott volt már a Rákosi Szidinél abszolvált vizsgáján is. Réti bácsi első gesztusa Hajnal Hajnalka felé egy jó tanács:


Azzal küldi haza: találjon primadonnához méltó nevet, amúgy hamarosan kitűnő ajánlatokkal keresi majd.

Réti bácsira várakozva a színésznő férje tanácsára olyan nevet választ, ami miatt nem kell megváltoztatni a monogramját az ezüst eszcájgon.

– bólint rá Réti bácsi, amikor telefonján az irodájába rendeli.

A Réti ügynökség egyik tárgyalójában Heltai Jenő – az író névrokona -, a debreceni Csokonai Színház igazgatója várakozik. A másikban Polgár Károly, a Pozsonyi Színház direktora. Réti bácsi, oldalán Hannával, előbb Heltaival közli: Anthes György, Nirschy Emília, Bárdi Ödön, Rákosi Szidi tanítványának, aki ráadásul jelentős sikerekre tekinthet vissza, nem lehet hatezer korona alatt fizetést ajánlani. Heltai gondolkodási időt kér.

Réti bácsi és Hanna átmennek Polgár Károlyhoz. A pozsonyi direktor elmagyarázza: náluk pontrendszer szerint osztják fel a nyereséget. Az ő ötven pontja a legmagasabb – igazgatóként, rendezőként. Felesége, Ella asszony követi, harminchat ponttal, aki a bécsi Burgtheaterben kezdte a pályát. Hanna azt feleli: ötven pontért hajlandó Pozsonyba szerződni. Hozzáteszi: illetlennek érezné, ha többet kérne annál, mint amennyi a direktornak jár. Polgár rábólint.

Ki-ki távozik, Heltait ott felejtik a szomszédos tárgyalóban.


Honthy Hanna 1917 őszén pontosan jelenik meg a Pozsonyi Színház évadnyitó társulati ülésén.

Majdani játszótársai fagyosan fogadják. Sok-sok ponttal alatta vannak az osztaléklistán.

A direktorné barátságot ajánl

A Bécshez közeli Pozsonyban a világháború harmadik évében színházi konjunktúra van. A polgárság, az arisztokrácia özönlik az előadásokra.

A császárváros szomszédságában hisznek a közeli győzelemben, ünnepelni akarnak estéről estére.

És ki nem mondva: feledni harcterek karcosabb híreit.

A teátrum évadnyitó társulati ülésén Polgár Károly tudatja társulatával: a Csárdáskirálynő bemutatójával nyitják a szezont, címszerepben a színház új primadonnájával, Honthy Hannával.

A próbák során Hanna tapasztalja: még Roják Nándor karmester is ellene van. Olyan tempókat diktál, amelyek kifullasztják. Ám Hanna türelmes, tökéleteset produkál, megbabonázza a karnagyot, aki idomulni kezd a ritmusához. A negyedik próba után bekopogtat Honthy Hannához:


Mindemellett – miután a karmestert legyőzte - Hanna visszafogja magát a színházi próbákon.

Sokkterápiára készül, egyetlen rohammal akarja bevenni a társulatot. A darab csárdásvariációit csak otthon gyakorolja, a próbán csak „lejelzi." Csárdását a premieren többször visszatapsolják. Az utolsó felvonás után állva ünneplik. Másnap reggel írja a Nyugatmagyarországi Híradó:


Ella asszony, a direktor felesége megjegyzi: hozsannázhat a provinciális helyi sajtó, az osztrák lapok nem lesznek kíméletesek.

Délutánra a városba ér a bécsi Zeitung. Azzal kezdi kritikáját:

Majd elemzi kivételes képességű, nemzetközi színvonalú színészetét, ének- és tánctudását. Ahogy a többi osztrák lap is.

Ella asszony barátságát ajánlja Hannának. A társulat közepesnél jobb – ők a többség – tagjai ugyancsak feledik a gázsikülönbségeket.

Lövészárkok, új operettek, az édes porcelán figurino

A külvilág továbbra is lángokban áll, holttestek ezrei a lövészárkokban.

Mindeközben Kálmán Imre a Csárdáskirálynő után megírja a Zsuzsi kisasszonyt, a Kiskirályt. Lehár Ferenc a Végre egyedült, a Csillagok bolondját, a Tűzherceg és a Pacsirta című operettjeit. Szirmai Béla megkomponálja a Mágnás Miskát, a Gróf Rinaldót, a Kék orgonákat. Jacobi Viktor a Sybilt, Fall Leó a Sztambul Rózsáját, Robert Stolz a Csókbaktert, Oscar Straus a Legénybúcsút.

Honthy Hanna - a pozsonyi, és a városba gyakran átruccanó bécsi publikum kedvence - sorra kapja a főszerepeket. Minden szerepében sikert arat.

A Márványmenyasszony bemutatója után a német sajtó új jelzőt tapaszt a nevéhez: Kolossal.

Oscar Straus operettjében Niobe kisasszonyt játssza. Fedák Sári a budapesti Vígszínházban alakítja a szerepet. A Nyugatmagyarországi Híradó recenzense úgy fogalmaz:

Az újságíró megemlíti: Straus műve Pesten Fedákkal lényegében bukás.

Honthy Hanna pozsonyi évadját tizenhétezer korona osztalékkal zárja. Bankigazgatók, vezénylő tábornokok éves jövedelme ez.

Az árverés

Honthy Hanna a nyári szünetet Budapesten tölti. Hónapok óta először találkozik férjével, akiről pozsonyi látogatásain kiderült: feszélyezett a színházi közegben.

Réti bácsi arra kéri a Pesten időző Hannát, hogy látogassa meg irodájában. Ott gyorsan meggyőzi: a következő évadtól szerződjön le – mégpedig a pozsonyiak értesítése nélkül, hiszen ott úgyis lejárt a szerződése - Heltai Jenőhöz Debrecenbe, aki megnézte néhány pozsonyi előadását, és évi huszonötezer korona fix fizetést ajánl.

Az ügynök azzal érvel:

ha a színésznő „repdes", s nem ragad le egy helyen, akkor előbb-utóbb Budapestről is megpróbálják majd „befogni."

Hanna rábólint, mire Heltai Jenő is előbukkan Réti bácsi tárgyalójából, kezében a szerződéssel.

Dr. Halmos dühöngve értesül a történtekről. Pozsonyba utazik, hogy maga tudassa felesége dicstelen lépését Polgár Károly direktorral.

Polgár a hírtől rosszul lesz, orvost kell hívni hozzá.

Már lábadozik, amikor néhány nappal később a bűnbánó Hanna is megérkezik. A direktor sürgönyben küld Heltainak tízezer korona bánatpénzt, jelezve: Honthy Hanna Pozsonyban marad. Heltai nem fogadja el az összeget.

Az ügy az Országos Színészegyesület döntőbizottsága elé kerül. A testület úgy véli: az lesz a legjobb, ha árverésen dől el, hogy melyik igazgatónak ér többet az ifjú művésznő. Heltai negyvennyolcezer koronás ajánlatát Polgár nem képes tromfolni.

Honthy Hanna az ország legdrágább primadonnájává válik.

Büszke, bár eszébe villan: Polgárt megkedvelte, Heltai személyisége nincs ínyére.

1952. december 20. Honthy Hanna Fleury szerepében Lehár Ferenc: Luxemburg grófja című operettjében. A színművet november 28-án mutatta be a Fővárosi Operettszínház Mikó András és dr. Székely György rendezésében Forrás: MTI/Farkas Tamás

A szavazás, a pizsama és ötszáz korona

- mutatja be Heltai Jenő az évadnyitó társulati ülésen a színház új tagját.

Hozzáteszi: a kiváló primadonna érkezésével nemcsak erkölcsileg, anyagilag is fellendül az intézmény. Heltai hevesen gesztikulál, körülötte fagyos csend.

Honthy Hanna néhány héttel később nemcsak a közönségnek lesz kedvence, de hangot talál a kollégákkal is.

Amikor a debreceni Színházi Figaró című lap megszavaztatja olvasóit, kit tartanak színházuk legkedveltebb színésznőjének, Honthy Hanna kerül az első helyre, tizennégyezer-ötszáztizenhat szavazattal. A második Zöldhegyi Anna ötezer-hatszáztizenhárom voksot kap. A harmadik Görög Olgára háromezer-nyolcszáznegyvenöten szavaznak.

Honthy Hanna tucatnyi előadásban játszik, de olykor találnak számára néhány napot – ezzel is inspirálni akarják -, hogy meglátogassa édesanyját és férjét a fővárosban. Egy pesti vizit csendes estéjén átszól a hálóból a nappaliban olvasgató férjének:

Nem nyílik az ajtó.

Tíz perccel később Honthy Hanna férje dolgozószobájának kulcslyuka mögül figyeli, ahogy a férfi akkurátusan elsimítja otthoni öltözetének ráncait, vállfára akasztja az inget, kardigánt, majd komótosan belebújik a pizsamájába.

Honthy Hanna visszamegy a hálóba, s mikor dr. Halmos megérkezik, az asszony tetteti, hogy mély álomba merült.

Másnap meglátogatja édesanyját, aki a ritka vizitek miatt panaszkodik.

Hanna megemlíti: háború van, nem egyszerű a vonatozás Debrecenből.

Anyja perel, fújja a magáét: vendégei rendre kérdezik, miért nem törődik vele a gyermeke? Hanna kérdezi: kik a vendégei? Kiderül, a szomszédok a gyermekkor Nefelejcs utcai házának földszinti traktusából. Honthy Hanna ötszáz koronát tesz a nappali asztalára.

Az utcán jut eszébe: talán meg kellett volna ölelnie az anyját. Megtorpan. Tovább megy.

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!