Boldognak hitték, pedig rengeteg szenvedés érte a valaha élt egyik legnagyobb magyar színészt

Budapest, 1985. június 23. A magyar dal ünnepe címmel sorozatműsor indult a televízióban. A Magyar Televízió hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére megrendezi "A magyar dal ünnepét", amelyben a magyar népdalok mellett kuplék, sanzonok és táncdalok hangzanak el. A sorozatműsor hetedik előadására június 23-án került sor a Pesti Vígadóban "A város dalai" címmel. A képen: Bessenyei Ferenc énekel. MTI Fotó: Hámor Szabolcs

Bessenyei Ferenc az újkori színháztörténet egyik legnagyobb színművésze volt. Habitusában, orgánumában, megjelenésében hősi karakter. Joggal várta el a rászabott szerepeket. Megformálhatta a magyar történelem legnagyobb alakjait színpadon és filmekben is. Szélesebb skálán is hiteles alakítások voltak a repertoárján. Egyik legnagyobb sikerét a Hegedűs a háztetőn című musical tejesembereként aratta. Igazságérzetének is része volt 1956-os szerepvállalásában. Korábbi sikerei ellenére sem úszhatta meg a rámért penitenciát, de a súlyosabb büntetést annak ellenére is elkerülte, hogy a forradalmat követően megtagadta a párttagságot. Nem volt hajlandó a hatalom képviselőivel parolázni, noha azoknak lett volna igényük erre. A közönség sikeres, boldog művésznek látta, borúsabb megszólalásait a művészemberek hétköznapitól eltérő személyiségével magyarázták. Holott egy olyan világban dacolt a hatalommal, amelyben képesek voltak ezt oly módon megtorolni, hogy az a publikum számára észrevétlen maradjon, miközben az érintett folyamatosan érzékelte a kirekesztés sajátos megnyilvánulásait – még úgy is, hogy esténként vastapssal ünnepelték a színházban.

Közszeretet
Lajosmizsén nyugalmat talál, de hogy fővárosi feladatait kevesebb utazással is megoldhassa, Budán is lesz egy lakása, a Küküllő utcában.
Nemcsak szerepeket vállal nyugdíj után is, hanem – ahogy pályafutása korábbi szakaszaiban is – önálló műsoraival járja az országot. (A hatalom azok kapcsán csak egyszer szól közbe: miután leveszik műsorról a Hegedűs a háztetőn című musicalt, Bessenyei Ferenc az azokban énekelt dalait önálló műsoraiban sem adhatja elő egy jó ideig. Sz. Á.)
1989-ben, hetvenedik születésnapján az Erkel Színházban köszöntik egy Vámos László által rendezett műsorral.

Ebben az évben lesz a Nemzeti Színház örökös tagja.

(Tény az is, hogy az új Nemzeti megnyitása után a korábbi Nemzeti, a Pesti Magyar Színház tarthatja majd számon nyugdíjas művészei között. Sz. Á.)
1994-ben, hetvenötödik születésnapján az Országházban veszi át a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét – utolsó állami kitüntetését.
A kilencvenes évek második felében több, 1956 történéseit feltáró riportban is megszólal.

Ekkoriban még sokat lovagol.

2000-ben az elsők között kapja meg a Nemzet Színésze címet. Ekkor ítélik oda Bessenyei Ferencnek – ugyancsak a publikum javaslatára – a Magyar Örökség-díjat, amelyet azok az intézmények, csoportok, személyek érdemelhetnek ki, akik tevékenységükkel nagyban hozzájártak a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemelkedéséhez.

Ez idő tájt már ritkábban ül lóra.

Boldogság és hála
1999. február 10-én a televízió önálló műsorral köszöntötte Bessenyei Ferencet 80. születésnapján, amelyet budai lakásban vettek fel, s amelyre rég nem látott színészkollégákat is meghívtak. Anyaszínháza szintén felköszöntötte. Igazgatójától, Ablonczy Lászlótól egy falovat kapott, Sinkovits Imrétől egy verset.
2003 áprilisában súlyos tüdőgyulladáson esik át, intenzív osztályra kerül.
Felépül, de az orvosok a feleségének elmondják: gyengülő szíve miatt fél éve lehet még hátra.
2004-ben betölti a nyolcvanötödik évét. Külön ünnepségen köszönti a Pesti Magyar Színház, a Nemzeti Színház, a Madách Színház. Nyáron a Pécsi Országos Színházi Fesztivál díszvendége. A következő hónapokban Hódmezővásárhely és Lajosmizse is díszpolgárává választja. 2004. december 2-án megkapja a Magyar Művészetért-díjat, az átadón életerősnek tűnik, versmondása megrendítő.

Budapest, 2004. február 9. - Bessenyei Ferenc kétszeres Kossuth-díjas színészt, kiváló művészt, a Nemzet Színészét, aki február 10-én ünnepli 85. születésnapját, a Magyar Színház társulata köszöntötte a színpadon tartott ünnepségen. A képen balról: ifj. Jászai László, Bessenyei Ferenc, Raksányi Gellért, Csurka László, Kállai Ferenc és Agárdy Gábor színművészek Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Mindeközben interjúkban említi: nincs kibékülve a halállal. Hozzáteszi, nem az elmúlástól fél, hanem az odavezető úttól.

Karácsony estéjét, amely 2004-ben péntekre esett, békés nyugalomban tölti. Telefonon beszél lányival, az Ausztráliából hazalátogatott öccsével. Szombaton nehezebben mozog, de felhívja Szegeden élő másik öccsét.
Vasárnapra erőre kap, dallal köszönti párját:

Kis karácsony, nagy karácsony, ki sült-e már a kalácsom?"

Hétfőn, december 27-én már délelőtt erőtlennek érzi magát. Az ágyból sem bír felkelni. Felesége később úgy meséli: Bessenyei Ferenc élete végső pillanatához közeledve egyre nyugodtabbnak tűnt. Utolsó szavait is a felesége tolmácsolta a világ felé:

Nagyon boldog vagyok. Nagyon hálás vagyok.

források:
Tarján Tamás: Bessenyei Ferenc – Magyar Filmtudományi Intézet-Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1983
Deák Attila: Bessenyei Ferenc - Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1989
Bóta Gábor-Földes Anna-Gervai András-Szigethy Gábor: Bessenyei Budapest-Print Kft., Budapest. 2001
B. Élthes Eszter: Férjem, a Komédiás – Bessenyei Kft. 2004
Bessenyei Ferenc autentikus honlapja - http://www.bessenyei.hu
Arcanum Digitális Tudománytár