A nagy magyar nevettető, aki a történelem poklát és a szocializmus börtönét is megjárta

2003 december 4-én készült portréfotó

Kissrác korában bohóc akart lenni, aztán a színészet kezdte vonzani, nagy drámai szerepekről álmodozott. Pestre kerülve mégis jobbnak látta, ha kertésznek tanul, mert azt hallotta: adott történelmi körülmények között az a szakma nagyobb biztonságot jelent a számára. Tévedett. A koncentrációs táborból visszatérve ismét a színészetet akarta kitanulni, bár volt tanoda, ahonnan azzal az indokkal tanácsolták el: az ő külsejével semmiképen sem léphetne színpadra. Végül mégis akadtak színházi emberek, aki pártfogásukba vették. Hamar kiderült, hogy leginkább humorával érhet el sikereket a színészi pályán. Saját adottságain is ironizálni képes szarkazmusával, egyedi mimikájával, gesztusrendszerével, azzal az unikális tehetséggel, amely alighanem a világ bármely országában a legnépszerűbb komikusok közé emelték volna. Kabos László Amerikában is próbára tehette volna a tehetségét, a hazájához, nyelvéhez való hűsége miatt maradt Magyarországon, s lett a Kádár-redszer egyik legnagyobb nevettetője. Vállalva, de legalábbis elviselve annak minden következményét. Sztankay Ádám írása.

A Kabos-show
A Meddig lehet elmenni egy színházi évad alatt kétszázötven előadást ér meg. Kazal László szívproblémái miatt kell levenni a műsorról. Kabos László partnere nem sokkal később meghal. 1983-ban mutatják be a Bodrogi Gyula-Szenes Iván szerzőpáros Hajrá magyarok! című kabaréját.

Kabos László ebben Bodrogi Gyulával énekel duettet, a közönség szereti, de Kabos László mégsem érzi magát komfortosan az új felállásban.

Ekkoriban jut eszébe az a műsoros videókazetta, amelyet Ausztráliából hazatérve hozott magával egy akkoriban újdonságnak számító videólejátszóval együtt. Urbán Erikával nézi meg újra Frank Sinatra One man show című műsorát, benne sztárvendégekkel, tánckarral, nagyzenekarral.
Az akkor 60 éves Kabos László Urbán Erikával együtt dönti el:

Magyarországon is létrehoznak egy hasonló, műfajteremtő előadást, centrumában a Kiskabossal.

Budapest, 1984. december 3. Aradszky László és Kabos László (j) Kállai István - Kabos László - Szenes Iván: Kabos-show című zenés, táncos játékának próbáján a Vidám Színpadon Forrás: MTI/Földi Imre

Bodrogi Gyula támogatja az elképzelést. Kállai István hónapokon át Kabosék első kerületi, Czakó utcai lakásában tölti az estéit, együtt dolgoznak a Kabos-show szövegein. A zenei munkákat Szenes Iván és Blum József vállalja, illetve Szenes felkéri Kálmán Imre fiát, az ugyancsak zeneszerző, Amerikában élő Charles Kálmánt a nyitányban elhangzó dal elkészítésére. A kor egyik legfoglalkoztatottabb színházi díszlettervezője, Csikós Attila nyugati produkciókat idéző látványvilágot teremt, Szekulesz Judit pedig azokhoz méltó jelmezeket tervez.
1986. december 6-án tarják a premiert. Akkor jelenik meg a show zenéjét és néhány prózai részét is tartalmazó, a Magyar Rádió stúdiójában felvett hanglemez változata.

A százezer példányért járó aranylemezt a Vidám Színpad szilveszteri műsora alatt adják át Kabos Lászlónak.

A legszebb kocsi
A Kabos Show-t a következő években az ország összes nagyvárosának sportcsarnokában bemutatják.

Kabos László tájpénzként hetven forintot kap, két előadás esetén száznegyvenet.

Önálló műsoraival azonban szépen keres. Nemcsak a vidéki fellépéseken. Az ORI (Országos Rendező Iroda) szervezésében hétfőnként telt házakkal adják a Kabos Laci és barátai című esztrádműsort.
Kabos László ezekben az években utazik ki Németországba egy kollégájával, ahol vásárol magának egy Mercedes típusú gépkocsit.

Hazafelé lefékez a Mauthausen feliratú táblánál.

Kiszáll az autóból, odasétál a táblához, s mintha egy személyhez beszélne, azt mondja:

Dögöljetek meg, gyalog hoztatok ki, most meg a legszebb kocsitokkal megyek haza.

1988-ban mutatja be a Vidám Színpad Görgey Gábor bohózatát.
Az író a Vágytabletta címet adta a darabjának.

Kabos László javaslatára, Pethes György rendező jóváhagyásával, az író ellenkezése ellenére, Szexbogyó címmel kerül a közönség elé.

A történet lényege mindkét címváltozatból kikombinálható, özönlik rá a közönség tizennyolc évestől felfelé, tekintet nélkül korra, nemre.
Kabos László még a bemutató előtt nyilatkozta szerepéről:

„Egy orvost játszom benne, aki szolid ember, s nagyon szereti a feleségét. De jön a feltaláló barátja és kipróbálja rajta új találmányát: a szexbogyót. Az eset következményeként ez a csöndes ember megvadul és mindenféle szexbonyodalmakba belemászik. Fergeteges bohózati szituációk! Életszagú játék, mert arról szól, hogy milyenek vagyunk mi emberek."

1989-ben, a rendszerváltás küszöbén Kabos László élettársával tágasabb, tizenkettedik kerületi ingatlanba költözik az Orbán térre. A három szintes otthon berendezésében a Tüzép Vállalat segédkezik a művészházaspárnak:

egy hét alatt hozatja be Olaszországból az osztályon felüli burkolólapokat, csaptelepeket, egyebeket.

1990-ben kerül színre a Vidám Színpadon az Egy férfi, aki nem akar című német bohózat, amelyet az akkor hazatelepülő zeneszerző, Dobos Attila „hozott magával." Az apolitikus produkció újabb sikert hoz.

Budapest, 1990. december 10. Urbán Erika (Csilla) és Kabos László (Vadász, anyakönyvvezető) jelenete Curth Flatow - Dobos Attila - Szenes Iván Egy férfi, aki nem akar című komédiájának próbáján Forrás: MTI/Földi Imre

Betéti társaságot alapít, kudarcot jósol
Kabos László pályafutásnak kapcsán a rendszerváltás követő néhány év történései nehezen dokumentálhatóak. A lexikonok, memoárok és Urbán Erika vonatkozó biográfiája szerint Kabos Lászlót

1992-ben a színház néhány idősebb tagjával együtt váratlanul nyugdíjazták, tizenhétezer forintos nyugdíjjal.

Urbán Erika szerint ez a színház KHT-vá (Közhasznú társaság) alakításának volt a következménye.
A színház azonban csak 1996-ban kezdett KHT-ként működni. Ugyanakkor tény, hogy Bodrogi Gyula már a kinevezése idején hangsúlyozta, hogy a színházat vállalkozás szerűen, új gazdasági rendszerben kívánja működtetni. Kabos László nyugdíjazása ennek lehetett a következménye.

Kabos László nyugdíjasként is a színház tagságához tartozik, ugyanakkor alapít egy betéti társaságot, amely kiállítja a számlákat a színházi és az egyéb plusz jövedelmek esetében.

1993. szeptember 23-án Bodrogi Gyula trónust állíttat a színpadra, és a születésnapi műsor keretében

a komédia királyává koronázza a nyugdíjazott, hetven éves Kabos Gyulát.

(Urbán Erika biográfiájában - valószínűleg véletlen elírás - ez az esemény 1990-ben zajlott le. Sz. Á.)
Kabos Lászlót meghatja az ünneplés, de megenged magának egy poént arról, hogy

ő alighanem már csak a halála alkalmából kap majd állami elismerést, amit el is temetnek vele.

A következő évadban a próbatáblát böngészve szembesül a ténnyel: A Szexbogyó és A férfi aki nem akar című sikerdarabok lekerültek a repertoárról. A direkció a magas jogdíjakkal magyarázza a döntés. Urbán Erika könyve szerint Kabos László ekkor azonnal távozott a Vidám Színpad társulatától.
Valójában a vezetőség megpróbálta kárpótolni – Urbán Erika is utal rá a könyvében, hogy Kabos László az azonnali távozása után mégiscsak visszatért egy időre a teátrumához –, egy olyan régi színdarabot műsorra tűzve, amelyért nem kellett jogdíjat fizetni.

Kabos kudarcot jósol az aktualitását vesztett komédiána, de nem hallgatnak rá. Kabos László ennek ellenére elvégezte a feladatát, a darab azonban jóslata szerint megbukott, Kabos László pedig végleg távozott a Vidám Színpadtól.

Kalmár Tibor a Vidám Színpad egykori rendezője szerint – mint azt a Volt egyszer egy Kabaré című könyvében megírta – Kabos László számára egy Nádas-tréfát, a Bankettet vették elő, amely a nyilvános főpróbán nagy sikert aratott, ám Kabos László közölte, hogy a premieren már nem kíván részt venni. A Bankett abban a műsorban került a nézők elé, amelynek egy másik jelenetében Agárdy Gábor játszott vendégként. Kalmár Tibor azzal zárja az eset felidézéslét:

A rossz nyelvek szerint felesége vagy valami »jóakarója« bebeszélte neki (Kabos Lászlónak), hogy ez nem az ő sikere, hanem Agárdyé.

Elfajult vita
A Népszabadság 1999. november 16-i számában megjelent cikk némileg segít eligazodni az akkori eseményeket illetően.

Botrányos jelenet követte szombaton a Vidám Színpad Mindenki mondjon le! című új politikai kabaréjának első előadását. Vasárnap a kabaré két színésze, Kabos László és felesége, Urbán Erika bejelentette, hogy a „lábukat sem kívánják többé betenni a Vidám Színpadra". A történtekről Kabos László elmondta: méltatlannak tartotta az előadás színvonalát, és azt, hogy hetvenhat éves létére az utolsó jelenetben, éjjel fél tizenegykor kell színpadra állnia. Kabos szerint sértette őt az is, hogy a színház igazgatója, Bodrogi Gyula öregnek tartja egy önálló előadás színreviteléhez. Ezért jelentették be másnap a távozásukat a színháztól. Bodrogi Gyula kijelentette: az új kabaré premierjét éppen azért tűzte ki későbbre, hogy bejáratódjon a darab. A darab fináléját Kabos Lászlóra építették. A vasárnapi előadás zárójelenetét azonban távozása miatt el kellett hagyniuk, Urbán Erika szerepeiben pedig Sáfár Anikó ugrott be. Az igazgató nagyon sajnálta, hogy idáig fajult a vita, szerinte Kabosék oktalanul megsértették az egész társulatot, de távozásuk mindenképpen nagy veszteség a színháznak.

Úgy tűnik, sikeres
A fentiek tükrében nyilvánvaló, hogy Kabos László még a Vidám Színpad nyugdíjas tagjaként töltötte be 1998-ban a hetvenötödik életévét.
Az esemény előtt Urbán Erika – maga írja meg a könyvében – a köztársasági elnök, Göncz Árpád titkárságán igyekezett kijárni férje számára – férje tudta nélkül – a Kossuth-díjat.

A köztársasági elnöknek ez ügyben nem volt jogköre, de Kabos László átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét.

Miután 1999-ben távozik a Vidám Színpadtól, Kabos Urbán Erikával és a Kósa András színművésszel amerikai turnén vesz részt, amelyet vélhetőleg ismerőseik szerveztek. Hat előadást tartanak New Yorkban kétezer ötszáz fős egyetemei színháztermet is megtöltve. New Jerseyben egyszer állnak a közönség elé, majd Kanadában lének fel. Hamiltonban egy alkalommal, Torontóban kétszer.
Hazatérése után Kabos László ausztrál turné szervezésébe fog, amely során ott élő családtagjait is meglátogatja. Ausztriából visszatérve részt vesz az első Zsidó Fesztivál programjába. A fellépések előtt rekedtségre panaszkodik, az első vizsgálatok nem találják az okát, az orvosok színpadra lépés előtt kalcium injekcióval próbálják formába hozni.

A fesztivál végén újabb vizsgálatok következnek, amely során rákos elváltozást találnak a színész jobboldali hangszálán.

A daganatot eltávolítják, majd több mint harminc sugárkezelés következik. Úgy tűnik, sikeres a terápia.

Érdemes élni
Kabos László 2000-ben Urbán Erikával klasszikus bohózatokban játszik az MTV Szeszélyes évszakok című szórakoztató műsorának néhány epizódjában.
2001-ben betegsége kiújul, újabb kezeléseket kap.
Ismét jobban lesz, de a munkától visszavonul.
A hallgatásra ítélt, cetliken kommunikáló Kabos László egy alkalommal lassú, komótos betűkkel ír valamit a kéznél lévő cetlire, majd odacsúsztatja a párja elé. Csupa nagybetű:„A HÓHÉRT AKASZTJÁK."

Tekintete – állította párja – drámaiságában is nevettető volt.

Mindemellett a munka nélkül maradt színész és a ritkásabban lehetőségekhez jutó felesége elkezdik felélni a tartalékaikat. Kabos László tizenhétezer forintos nyugdíja ugyan időközben felment száztízezer forintra, és érdemes művészként is kap háromezer hatszáz forint extra pénzt, de változtak az árak is. Kabos egy vacsora közben azt írja a cetlire a feleségének : „MOST ESSZÜK A MERCIT."
2002-ben Ausztráliában hal meg Kabos László bátyja Kabos György, akinek az életét köszönhette. Mauthausenben elkülönítve tartották fogva a fivéreket,

György az amerikaiak érkezése után azonnal keresni kezdte öccsét, az orvosok szerint ha csak félórával később talál rá, akkor a fiú nem élte volna túl a tífuszt.

2003-ban, 80. születésnapján a Fészek Művészklubban ünneplik a a Kiskabost.
A műsort Kaposi Miklós vezeti, a vendégek között ott van Haumann Péter, Medveczky Ilona, a Korda házaspár és sok egykori kolléga a Vidám Színpadtól.
A regnáló balliberális kormány hivatalosan nem reagál a jubileumra, Medgyessy Péter miniszterelnök csak magánlevélben köszönti. Kabos Lászlót ekkoriban már nem tiltják el orvosai a beszédtől. Nyilatkozik is az ünnepségen szép számban jelenlévő sajtónak. A Mai Nap riporterének mondja a következőket:

Nem dohányozhatok, nem ihatok alkoholt, nőzni már nem tudok, de szemem még van. Erre azt szokták mondani: Az ilyennek még élni sem érdemes. Én pedig még mindig élek. És mindenkinek az üzenem, hogy az élet szép! Akármi történt, akármilyen a világ, akármilyen mocskos a történelem, az emberiség, és mostanában a szakma, érdemes élni, még 80 évesen is!

Jom Kipur
Kabos László 2004-ben újabb műtéten esik át, újabb kezeléseket kap. Nyár végén hazaengedik, szeptemberben elesik, megsérül. Kórházba kerül kivizsgálásra.
Szeptember 26-án vasárnap negyedik napját tölti a János Kórház traumatológiáján. Délelőtt még az ágyánál ücsörög, ebéd után lepihen.

Álmában éri a halál. Jom Kipurkor, a zsidók egyik legszentebb ünnepén.

2003 december 4-én készült portréfotó Forrás: MTI/Sándor Katalin

Szeptember 28-án temetik a Kozma utcai izraelita temetőben, aznap, amikor 81 éves lenne.
A Népszabadságban (a később kommunista ügynökmúltjával lebukott) Molnár Gál Péter jegyzi a nekrológját.

Régimódian volt ellenzéki. Nem tátotta tágra a száját. Nem is igen tehette volna, de csípős ellenvéleményét kimondta színpadról, vagy ha nem szavakkal, annál erőteljesebben ható és érthető pillantásokkal, súlyos összenézésekkel őt világosan értő közönségével. Jellegzetes fogással elidegenítette az ábrázolt bohócfigurát az ábrázoló művésztől. Az artistaszakmában honos trükköt használta: megelőzte nevetésben nézőit. Belevicsorított tréfáiba. Úgy tett, mintha ezt az élcet már ő maga sem tudná megállni nevetés nélkül. Nevetésével eltávolította önmagát, az állampolgárt az alkalmazott komikai fogástól. Megteremtette azt a finom határvonalat, ami nélkül ócska tréfálkozás lett volna a dolog. Jelezte: nem vagyok azonos azzal, akit kiröhögtök. Miattatok teszem. Miattatok megyek a humor vágóhídjára. A nevettetés mártírja vagyok. Kabosnak ez a magát szerepétől eltávolító fogása művészi arányérzékre vallott. Eredménye: a bohóc megőrzött emberi méltósága volt.

Sárváron 2005-ben neveznek el utcát Kabos Lászlóról, 2013-ban emléktáblát kap.

Budapesten 2016-ban avatják fel emléktábláját a Bálint Ház mellett, egykori színháza szomszédságában a Révay utcában. 2020-ban a Sárvári Arénában megnyíló mozi veszi fel Kabos László nevét.

Források:
Urbán Erika: Az én Kabosom – Makkabi Kiadó 2005 Budapesten
Kalmár Tibor: Volt egyszer egy kabaré.. - Gabo kiadó 2009 Budapest
Arcanum Digitális tudománytár

https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2019/03/kabos-laszlora-nyomaban-eredetileg-krausz-volt-tulelte-a-koncentracios-tabort-utana-lett-nagy-nevetteto

https://cultura.hu/kultura/a-kiskabos-kabos-laszlo/

https://www.life.hu/hirek/20200216-elmegyogyintezetbe-vittek-edesanyja-halala-utan-kabos-laszlo-ozvegyet-urban-erikat.html

https://www.szombat.org/archivum/ugy-szerettek-ahogy-voltam-interju-kabos-laszloval-1352774057

https://www.blikk.hu/sztarvilag/sztarsztorik/kabos-laszlo-dramai-titka-lemondott-szuletendo-gyermekerol/4wvm5yz