A nagy magyar nevettető, aki a történelem poklát és a szocializmus börtönét is megjárta

Kabos László
2003 december 4-én készült portréfotó
Vágólapra másolva!
Kissrác korában bohóc akart lenni, aztán a színészet kezdte vonzani, nagy drámai szerepekről álmodozott. Pestre kerülve mégis jobbnak látta, ha kertésznek tanul, mert azt hallotta: adott történelmi körülmények között az a szakma nagyobb biztonságot jelent a számára. Tévedett. A koncentrációs táborból visszatérve ismét a színészetet akarta kitanulni, bár volt tanoda, ahonnan azzal az indokkal tanácsolták el: az ő külsejével semmiképen sem léphetne színpadra. Végül mégis akadtak színházi emberek, aki pártfogásukba vették. Hamar kiderült, hogy leginkább humorával érhet el sikereket a színészi pályán. Saját adottságain is ironizálni képes szarkazmusával, egyedi mimikájával, gesztusrendszerével, azzal az unikális tehetséggel, amely alighanem a világ bármely országában a legnépszerűbb komikusok közé emelték volna. Kabos László Amerikában is próbára tehette volna a tehetségét, a hazájához, nyelvéhez való hűsége miatt maradt Magyarországon, s lett a Kádár-redszer egyik legnagyobb nevettetője. Vállalva, de legalábbis elviselve annak minden következményét. Sztankay Ádám írása.
Vágólapra másolva!

Lottó Ottó
A pártállam kultúrkorifeusainak elképzelése szerint létrejött Vidám Színpad fő feladata, hogy elandalítsa, fellazítsa a pártállam – vezetői szerint inkább csak vélt – bornírtságaitól felbőszült, de legalábbis hektikus közönségét.
Kabos László ugyanakkor a lágerélményei kapcsán is tartózkodó a politikával szemben.

A Rákosi nevével fémjelezte korszak politikai kabaréiban tudatosan a civil, az apolitikus világot képviseli.

Kabarészámainak ismétlődő bemondása:

Témaválasztásában a magánember hétköznapi világa a hangsúlyos. A párkapcsolat, a pikáns témák, a szexuális elszólások. Kibúvók a hivatalos irányvonallal szemben. Kabos László gyakran hivatkozik, rá is játszik a múltjára: kis, vidéki félárva zsidó gyerek, aki mindig talpra áll, megtalálja a helyét a nagyvilágban, miközben rácsodálkozik annak visszásságaira. Kinevetve önmagát, másokat, burkoltan a rendszert, a szocialista viszonyok feszítő, más terepen ki nem beszélhető emberi dolgait.

Mindeközben, bár akaratlanul, de a rendszert is kiszolgálja. Kívülállásával bizonyítja, hogy nem lehet rossz az a világ, amelyben egy kívülálló is kikerülhet a rivaldába.

Ekkoriban születik első magánszáma, a "Leszállították a tüzelőmet" című, amelyet a Magyar Rádió is felvesz.

A magas hallgatottságának köszönhetően ismertsége, népszerűsége országosan is egyre nagyobb.

Budapest, 1957. március 7. Kabos László színművész Lottó Ottó szerepében figyeli a színfalak mögött a sorsolást Forrás: MTI/Pap Jenő

Szenes Iván sorra írja számára a sikeres slágereket is, mint például a Fotóriporter, vagy a Turista.
Magyarországon 1957-ben indul a lottójáték, amelynek Kabos László lesz a reklámembere. Lottó Ottóként jelenik meg reklámfilmekben is: "Megvette már az e hetit?" A többepizódos reklámszkeccseket a híradó és a film között vetítik a mozikban.

- válaszolja Kabos László a fanyalgó kollégáknak.
Az 1957-ben induló televíziós közvetítések néhány évig csak kevesekhez jutnak el, a mozis megjelenés azonban sokat emel Kabos László népszerűségén.
A lottóreklámok ihletik Király Dénest az "Ottóka" című darabra. Főszerepben Kabos László.

Áttételesen az is a lottó játéknak köszönhető, hogy Kabos Lászlónak idővel önálló estje lesz a Vidám Színpadon.

Hirtelen irányváltás
Kabos László 1951-től sok éven át leginkább tréfákban, jelenetekben szerepel a Vidám Színpadon. Első komolyabb színész sikerét – a kabaré világából kilépve – a Vidám Színpad kamaraszínházában, a Kisszínpadon aratja 1957-ben, Molnár Ferenc vígjátékában, a Doktor úr-ban, Puzsér szerepében. Kilencszázszor játssza el.
Némi pauza után, a Kazal László rendezésében 1960-ban színre kerülő felújítás is megél háromszáz előadást.
Az eredeti bemutató és a felújítás közötti időszakban Kabos László egy színházi munkáitól független kötelezettséget is teljesíti.

1959-ben fél évet börtönben tölt.

Az Autó-Motor magazin 1959-es június számában írja meg, hogy Kabos László, május 2-án ittasan ült be Simca-Aronde típusú gépkocsijába, miután hajnalig mulatozott barátaival a Bécsi kapu eszpresszóban. Majd felidézik, hogy a színész már kapott korábban egy kétezer forintos büntetést ittas vezetésért a Fővárosi Bíróságtól.
Majd a cikk rátér a konkrét balesetre, amely május 6-án történt. Az ismét alkoholos állapotban vezető színész a kora reggeli órákban későn vette észre a nagykörúti kereszteződésben a forgalom irányító rendőrt, a gázolást ezért csak egy hirtelen irányváltással tudta elkerülni, ám közben

összeütközött egy másik személygépkocsival, majd felszaladt a járdára, ahol elütötte Halmi Pál kereskedelmi dogozót, aki eltörte az úját. Az esetnek több sérültje nem volt.

Kabos Lászlót előzetesbe került, majd utóbb a bíróság egy év két hónap börtönre ítéli, és örökre eltiltja az autóvezetéstől. Végül fél évet tölt a börtönben, idővel visszakapja a jogosítványát.

Laudáció
A Vidám Színpad kabaréiban a kezdetekben Kellér Dezső konferanszai jelentik a műsorok gerincét. A konferanszok patikamérlegen kimért humora jelzésként is szolgál a Vidám Színpad más szerzői felé: mutatja, meddig bírálható az állampárt az aktuális politikai klímában az egyéb jelenetekben.

Kellér Dezső bátyja, az ugyancsak jó tollú író, újságíró, Kellér Andor 1959 júniusában jegyez egy írást a Kabos László által okozott baleset kapcsán. Kabos László akkor már kikerült az előzetesből, de még előtte van a tárgyalásnak, börtönnek.

Kellér Andor írása bevezetőjében rögzíti: ritkán találkozott olyan visszafogott, szolid, tisztelettudó emberrel, mint Kabos László, aki, ahogy minden egyébben, még étkezése kapcsán is mértéket tart. Majd felteszi a kérdést:

Mielőtt beszámol személyes találkozásukról, leírja Kabos László élettörténetét, említve az egykori kertészeti tanfolyamot, amely elvégzése alatt Kabos László alig kereste meg a betevőt, szó esik arról is, hogy

Kabos László ráadásul a külseje miatt félt a lányoktól, ahogy általában mindenkitől.

Kellér Andor felidézi a koncentrációs tábor iszonyatát, majd azt az utat, amelyen Kabos László onnan visszatérve eljutott a népszerűségig, amelyben – mint Kellér Andor hangsúlyozza - nagy szerepe volt annak, hogy

Kabos Lászlónak volt bátorsága félelmeit és szokatlan külsejét is az irónia tárgyává tenni a színpadon.

Kellér Andor írásában szót kap az érintett is.


Kellér Andor mindehhez – egyebek között – azt is hozzáteszi:

A cikk végén arról is hangsúlyosan szó esik, hogy mindez Kabos László esetében nem fog folytatódni, megismétlődni

Bekerül, kikerül, komédiázik
A korabeli lapok egyes cikkei olykor kabaré jelenetként tálalják Kabos László fegyintézeti tartózkodását. Az ütközést, a könnyebb sérüléssel járó gázolást megelőző időszakban Kabos László egyebek között A majd a papa című zenés bohózat címszerepét alakította, amely darabban az általa alakított papa a Markó utcai fogházba „készülődik". A sajtó nem mulasztja el megemlíteni: a pere előtt egy időre vizsgálati fogságba került színészt azzal a kommentárral kísérte a fegyőr a Markó utcai cellájába:

Hivatalos börtönbüntetése előtt pedig állítólag elnézést kért a színésztől a börtönigazgató, amiért nincs náluk művészbejáró. A mozaikokat összeillesztve úgy tűnik:

Kabos Lászlót minden körülmények között óvta a hatalom.

Fél év után kikerül a dutyiból, és nem sokkal később próbálni kezd a Doktor úr már említett, ismét sikert hozó 1960-as felújításában.
Színészi képességeit bizonyítja Nagy Endre-Kállai István A miniszterelnök című színművében 1961-ben. Ugyancsak markáns alakítást nyújt a Legfeljebb elválunk 1962-es, a Susmus 1963-as, a Csacsifogat 1964-es, a Szegény kis betörő-1967-es, A nyolcadik osztály 1967-es című komédiákban, bohózatokban.

A Vidám Színpad Jókai Téri kamaraszínpadán, a Kis Színpadon háromnegyed hétkor kezdik az előadásokat, a Vidám Színpadon fél nyolckor a kabarékat, hogy Kabos László a viszonylag kurta színdarabok befejezése után azokban is részt vehessen.

Magánszámaihoz maga találja ki a témát, amelyet aztán egy hivatásos író – a vidám Színpadon általában Kállai István – dramatizál.
Ugyanakkor Kabos László maga is ösztönös dramaturgiai érzékkel bírt, csak olyan jelenetre bólintott rá, amely százszázalékosan működött, biztosan megnevettette a közönséget. Arra is gondja volt, hogy a kollégái szerepei is tökéletesre csiszolódjanak a próbák során. Ha a bemutató után mégis kiderült, hogy az egyik játszónak mégsem ül a poénja, akkor kapásból ajánlott más megoldást, amit hálával fogadtak.
A hatvanas évek végére – Salamon Béla 1965-ös halála után – már a Vidám Színpad három K-ja a társulat legnagyobb értéke a kassza, következésképpen a közönség szempontjából. Kabos László, Kazal László és Kibédi Ervin.

Mindhármuk jellemzője – unikális színpadi karakterük mellett – hogy halálosan komolyan veszik a komédiázást, nem tűrik a lazaságot a hivatásukban.

A budapesti Vidám Színpadon, a Nehéz a választás című kabaré szereplői: Vass Mari, Kíbédy Ervin, Kabos László, Csala Zsuzsa, Alfonzó Markos József, Forgács László színművészek 1965-ben Forrás: Fortepan / Kotnyek Antal

Házasság, Aczél elvtárs rosszallásával
Kabos László a hatvanas évektől kezdve havonta több mint harminc előadásban vesz részt a Vidám Színpadon – van nap, amikor kétszer is színre lép.
A Kamara Varietében gyakran napi három alkalommal is. Játszik a Budapest Varietében, a Margitszigeti Majakovszkij Színpadon, a Béke-kupolán. A Fővárosi Nagycirkusz, a Zeneakadémia délelőtti műsorai mellett rengeteg vidéki fellépés is elvállal magánszámaival. Az egyik legnevezetesebb, múltját is megidéző a "Vazs megyei vagyok."
Háromfelvonásos darabban először az Operettszínházban látható, Békeffi István "Nyolcadik osztály" című darabjában. A bemutatón még Latabár Kálmán és Feleki Kamill játsszák a főszerepeket, de amikor Feleki Kamill személyes okokból távozik a társulattól, akkor Kabos László veszi át a szerepét.
Pódiumi, színpadi jelenléte mellett folyamatosan dolgozik a rádióban és a televízióban is.

Mindemellett 1961 decemberében arra is jut ideje, hogy megnősüljön. A szertartást a Dohány utcai zsinagógában tartják. Több ezren gyűlnek össze az eseményre.

Özönlenek az emberek a hivatalokból, üzemekből, amikor híre megy a Kiskabos esküvőjének. Baleset is történik a tolongásban, amikor véletlenül fellökik Fischer Annie zongoraművésznő édesanyját, aki a lábát töri.
A színész utóbb a maga módján von mérleget a házasságáról, amikor egy újságírónak elmeséli, hogy amikor olykor megemlíti valaki, hogy ott volt az esküvőjén, ő rendszerint azt feleli:


Kabos László egyebeket nemigen nyilatkozott erről a nászról, de utóbb egy alkalommal azt állította:

felesége színinövendék volt.

A Kisalföld című lapnak egy hónappal az esküvője után még azt mondta, hogy az interjún jelenlévő – az újságíró szerint „fiatal, nagyon csinos és kedves, fekete hajú nő" –

egy fényképész szövetkezet munkatársa.

Kabos László jóval a rendszerváltás után mesélte el a Szombat című, zsidó politikai és kulturális folyóirat újságírójának, hogy alighanem egyházi esküvője verte ki a biztosítékot Aczél Györgynél, a korszak első számú kultúrkorifeusánál. Kabos László arról beszélt, hogy szerinte az ugyancsak zsidó származású Aczél, aki ugyanakkor kényelmetlennek tartotta a származását, rossz néven vette, hogy a színész tréfáiban, más megszólalásaiban teljes természetességgel vállalta a zsidóságát. Az egyházi esküvő pedig bőszítette.

- idézte fel az interjúban a színész.

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!