Lator Lászlót a saját halottjának tekinti a Kulturális és Innovációs Minisztérium

Lator László FOTÓ KÉPKIVÁGÁS költő könyvhét Közéleti személyiség foglalkozása laza arckép, portré megnyitó művész rendezvény SZEMÉLY
a nemzet művészei
Budapest, 2016. június 9. Lator László Kossuth-díjas költő a 87. Ünnepi Könyvhét és 15. Gyermekkönyvnapok nyitónapján a Vörösmarty téren, Budapesten 2016. június 9-én. MTI Fotó: Mohai Balázs
Vágólapra másolva!
Közleményt adott ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium, amelyben azt írják, hogy Lator László Kossuth-díjas költőt, műfordítót a saját halottjuknak tekintik.
Vágólapra másolva!

Életének 96. évében meghalt Lator László Kossuth-díjas és József Attila-díjas költő, műfordító, esszéista, a Nemzet Művésze, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia és a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Versekkel a Magyarok és a Válasz című folyóiratokban jelentkezett először. Bár már a negyvenes évek második felében elkészült és megjelenésre várt első verseskönyve, a Sárangyal csak 1969-ben jelenhetett meg. 1955-től az Európa Kiadó lektora, később főszerkesztője volt.

A hetvenes évek közepétől az ELTE világirodalmi tanszékén egyetemi hallgatók több nemzedékét nevelte, műfordítói szemináriumát költői mesterkurzusként működtette.

Lator László Kossuth-díjas költő a 87. Ünnepi Könyvhét és 15. Gyermekkönyvnapok nyitónapján a Vörösmarty téren, Budapesten 2016. június 9-én Forrás: MTI/Mohai Balázs

A nyolcvanas évektől szerkesztőként vagy szereplőként rendszeresen dolgozott a Magyar Rádiónak és a Magyar Televíziónak; 1991-ben Mészöly Dezsővel, Gyurkovics Tiborral és Lukácsy Sándorral elindították a Lyukasóra című műsort, amelyben szellemes játék segítségével népszerűsítették a klasszikus és kortárs magyar irodalmat.

1992-től alapító tagja volt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának, 1998 és 2008 között a testület ügyvezető elnöke.

Hosszú időn át szerkesztette az Unikornis Kiadó közkedvelt sorozatát, A Magyar Költészet Kincsestárát. Műfordítóként többek között Shakespeare, Burns, Heine, Schiller, Lermontov, Blok költeményeit ültette át magyar nyelvre.

Lator László kimagasló költészete szikár, puritán; verseit, amelyeknek egyik állandó tárgya a teremtés, szigorú fegyelemmel formálta meg. Domokos Mátyás írta róla:

Számos rangos elismerés birtokosa, amelyek közül a József Attila-díjat 1972-ben, a Kossuth-díjat 1995-ben kapta meg. 2007-ben Pro Urbe Budapest díjjal tüntették ki, 2008-ban - Az egyetlen lehetőség című verseskötetéért - neki ítélték a Rotary Tabán klub első irodalmi díját. 2009-ben Prima-díjat kapott. 2012-ben a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést, 2015-ben a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Babits Mihály Alkotói Díját vehette át. 2017-ben az Európa Könyvkiadó Wessely László-díjjal ismerte el több évtizedes kimagasló versfordítói, irodalmári, oktatói és irodalomszervező tevékenységét.

2018-ban megkapta a Nemzet Művésze címet.

2022-ben a Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal kitüntetésben részesült.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium Lator László Kossuth-díjas és József Attila-díjas költőt, műfordítót, esszéistát, a Nemzet Művészét saját halottjának tekinti.

Az Origo korábban itt írt Lator László életéről.