Egyhangú igen a csatlakozásra

Egyhangú szavazással erősítette meg az Országgyűlés az uniós csatlakozásról szóló szerződést. A külügyminiszter szerint a csatlakozással együtt jár majd az életszínvonal növekedése, a Fidesz vezérszónoka pedig arról beszélt, hogy rosszkedvű polgárokkal teli ország lép majd be jövőre az EU-ba.

Az Országgyűlés egyhangúlag (353 igen szavazattal) megerősítette az Athénban aláírt uniós csatlakozási szerződést, amely szerint a jelenlegi 15 tagból álló Európa Unió 10 tagjelölt országgal - köztük Magyarországgal - bővül. A csatlakozási szerződést az Unió jelenlegi 15 tagországa közül eddig Dánia, Németország, Portugália, Spanyolország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Ausztria, Belgium és Írország ratifikálta.

Az európai uniós csatlakozásról szóló nemzetközi szerződés megerősítéséről való szavazást megelőzően Kovács László külügyminiszter arról beszélt, hogy az Európai Unió bővítésének jelentősége, hogy végleg megszünteti Európa Jaltában született megosztását, Magyarország számára pedig az életszínvonal, életminőség javulását eredményezi majd. "Érdemes emlékeztetni arra, hogy a bővítés végleg megszünteti Európa Jaltában született megosztását, utalni arra, hogy az Európai Uniót a világ legnagyobb, 450 millió lakosú piacává teszi, az Amerikai Egyesült Államokkal azonos súlyú gazdasági hatalommá emeli" - mondta expozéjában a miniszter.

A csatlakozás megnöveli Magyarország világgazdasági, világpolitikai súlyát, érdekeink érvényesítésének lehetőségeit, hazánk sokmilliárdos uniós forrásokhoz jut hozzá - tette hozzá. "Ezek meggyorsítják a magyar gazdaság fejlődését, növelik a munkahelyek számát (...), gyorsítják Magyarország elmaradott térségeinek felzárkózását, javítják környezetünk állapotát, állampolgáraink számára magasabb életszínvonalat (...) és többletjogokat is biztosítanak az Európai Unió másik 24 országában" - mondta Kovács László. "A népszavazás 84 százalékos igen döntése, valamint az Országgyűlés egyhangú határozati felhatalmazásával április 16-án Athénban aláírtuk a csatlakozási megállapodást" - idézte fel Kovács László.

Tabajdi Csaba, az MSZP vezérszónoka arra hívta fel a figyelmet: a belpolitikai megosztottság nem segíti a sikeres csatlakozást, az állampolgárok uniós integrációval kapcsolatos megfelelő tájékoztatását. "A pártoskodásban megosztott Magyarország csak vesztes lehet. (...) Két egymásra acsarkodó a siker felét sem érheti el" - mondta a képviselő.

Fidesz: egy rosszkedvű ország készülődik a csatlakozáshoz

"A polgári kormány elvezette a csatlakozás küszöbéig az országot, (...) most pedig a szocialista-szabad demokrata koalíció sorra szegi meg választási ígéreteit, a gazdaság súlyos válságban van, (...) a polgárok rosszkedvűek" - mondta Szájer József, a Fidesz vezérszónoka, aki hozzátette: most már arra kell koncentrálni, hogy az adott feltételek mellett "hogyan csatlakozhatunk a legjobban", hogyan használhatóak fel a megmaradó hónapok a felkészülésre. A Fidesz megalakulása óta hisz Európa újraegyesítésében, véleményük szerint Magyarország unióhoz való csatlakozása "visszatérés a normál kerékvágásba" - hangsúlyozta Szájer, hozzátéve: a Fidesz mindig reális európai képet vázolt a polgárok elé. A kormány egy igen mellett egy nemet is mondott az unióra, amikor annak alapelveivel ellentétes döntést hozott a pénzügyi felügyeleti törvénnyel kapcsolatban, a költségvetés pedig, amit ma készül elfogadni a kormányoldal, "egy újabb nem Európára" - mondta Szájer.

SZDSZ: Az EU-tagság nem a pénzről, hanem az értékrendről szól

Szent-Iványi István, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka elmondta: az SZDSZ számára az uniós tagság nem pénzről, nem támogatásokról, hanem az ország európai jövőjéről, értékközösségről, a rendszerváltás értékeinek vállalásáról, megerősítéséről szól. "Az európai uniós tagság számunkra egy kultúrát is jelent, egy politikai kultúrát, (...) mely Európát naggyá, sikeressé tette: az együttműködés kultúráját" - hangsúlyozta a politikus. Sajnálatosnak nevezte, hogy a hétfői vitában ennek a kultúrának csak nyomai érzékelhetőek: "egyesek ismét belpolitikai jellegű üzeneteket akarnak megfogalmazni" az ország tényleges jövőjéről való véleménynyilvánítás helyett. Szent-Iványi István elmondta, az SZDSZ bízik abban, hogy a kormány május 1-jéig úrrá tud lenni a mezőgazdasági és más intézmények hiányosságain. Hozzátette: bíznak abban is, hogy a döntés eddigi elmaradása ellenére sikerül pontot tenni az európai alkotmányra. Azért fontos, hogy ez az alkotmány megszülessen, mert az, túlmutatva önmagán, az Európai Unió közös értékei mellett hitet tevő szimbólum - jelentette ki a kormánypárti politikus.

Kelemen András, a kisebbik ellenzéki párt nevében arról beszélt: a Magyar Demokrata Fórum a hosszabb távú előnyök és hátrányok mérlegelése miatt tart ki az csatlakozási szerződés támogatása mellett. Az utóbbi idők elbizonytalanodását szerinte részben az unió a csatlakozó államokkal szembeni viselkedése, részben - Magyarországon - a kormányváltás utáni időszak "felfordulása" okozta. A politikus hangsúlyozta: az uniós integrációról szóló tájékoztatás hiányosságai miatt a közösségi forrásokhoz nagyon kevés hazai pályázatot tudnak beadni, ezért "nyílt beszédre" és tartalmas tájékoztatásra volna szükség.