Tombolnak a muszlim terrort támogató migránsok Nyugat-Európában

People gather with placards and Palestinian flags to take part in a 'March For Palestine', part of a pro-Palestinian national demonstration, in London on October 14, 2023, organised by Palestine Solidarity Campaign, Friends of Al-Aqsa, Stop the War Coalition, Muslim Association of Britain, Palestinian Forum in Britain and CND. British Prime Minister Rishi Sunak called on Israel Friday to take "every possible precaution to protect civilians" in its response to last weekend's deadly attack by Hamas. (Photo by Adrian DENNIS / AFP)

Míg Nyugat-Európában az iszlamista terrort támogató és propagáló tüntetések zajlanak, addig Magyarországon erre sem igény, sem jogi lehetőség nincs – mondta az Origónak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász azzal kapcsolatban, hogy egyre inkább fokozódik a terrorveszély Európában. A Századvég tanácsadója felhívta a figyelmet arra, hogy összefüggés figyelhető meg a migráció és a terrorizmus között: tény ugyanis, hogy a bűnözők és terroristák kihasználják az irreguláris, tömeges migrációs csatornák révén kialakult lehetőségeket. Hozzátette: a terrorizmus egész Európát fenyegető veszély, de Magyarországon így is jóval kevésbé, mint a nyugat-európai országokban. Leszögezte: a migráció – a baloldal korábbi állításaival ellentétben – nem álprobléma és valós veszélyeket hordoz, többek között a terrorfenyegetettség radikális növekedését, így a határvédelem erősítése és ebben az unió tevőleges és financiális részvétele elengedhetetlen.

Egyre fokozódik a gyilkos terror Európában. Mit tehetnek a hatóságok annak érdekében, hogy egyrészt időben, előre jelezni tudjanak egy terrortámadást, másrészt mitől lehetne hatékonyabb a hatósági szervek működése?

A terrorveszély talán még soha nem volt olyan fokozott a modernkori Európában, mint napjainkban. A napokban Franciaországban bombariadó miatt több repülőteret ki kellett üríteni (Lille, Brest, Lyon, Nantes, Nizza, Touluse és a párizsi Beauvais). Hétvégén a Louvre-ban és Versailles-ban is bombával fenyegetőztek. A gázai konfliktus miatt egy tanárt az előző héten halálra késeltek Franciaországban, mire válaszul a francia kormányzat fokozta a biztonsági előkészületeket, és hétfőn 7000 katonát vezényeltek ki, valamint a legmagasabb fokú készültséget vezették be. Elisabeth Borne miniszterelnök úgy döntött, hogy a merényleti szükséghelyzet szintjére emeli a Vigipirate nevű terrorellenes készültséget.

A merényleti szükséghelyzetet közvetlenül egy merénylet után, illetve akkor vezethetik be, ha egy azonosított terrorszervezet, amelynek a tartózkodási helyét nem ismerik, akcióba lép.

A terrorizmus elleni hatékony küzdelem egyik legfontosabb iránya az, ha a potenciális terroristák rendelkezésére álló vagyoni eszközök, illetve informális pénzügyi csatornák használatának lehetőségét felszámolják a hatóságok (legalábbis ezt minél nehezebbé teszik a terroristák számára). Például a német hatóságok jól ismerik a terrorizmus-finanszírozási kockázatokat, és konstruktív együttműködést folytatnak más országbeli partnerekkel, ugyanakkor a Németország 16 tartománya (Länder) közötti belföldi koordináció kihívást jelent, ezért itt fokozni kell az különböző felügyeleti, bűnüldöző hatóságok közötti koordinációt és következetességet.

A németországi gyakorlat azt mutatja, hogy elsőbbséget kell biztosítani az országban jellemző magas készpénz használattal – és az informális MVTS pénzügyi szolgáltatások igénybevételével – kapcsolatos kockázatok mérséklésének. A vagyonelkobzás ma a német hatósági fellépések fontos eszköze.

A nem (büntetőjogi felelősséget megállapító) ítéleten alapuló új vagyonelkobzási jogszabályok 2017 utáni bevezetése az elmúlt években jelentős mennyiségű bűncselekményből származó (és terrorizmusra felhasználható) jövedelem elkobzását eredményezte. Megjelent egy tanulmány az USA-t érintő előrejelzésekről, amely szerint a kockázatelemzés során a gépi tanulási modellek, híradatok, algoritmusok etc. minél hatékonyabb alkalmazása folyamatos tanulást, fejlődést vár el az érintett szervektől. Bizonyos típusú támadások kockázata esetén – az amerikai tapasztalat alapján – nehezebb a prediktív modellezés, mint más fajta támadásoknál: így a támadás elkövetési típusa (pl. fegyveres támadás, bombázás), elsődleges fegyvertípusa (pl. lőfegyverek, robbanóanyagok), céltípusa (pl. katonai, vallási intézmények) illetve a potenciálisan felelős csoportok komplex vizsgálatakor. A tanulmány eredményei megerősítik a lokalizált modellek szükségességét, ez esetükben az egyes államok számára külön modellek létrehozásában nyilvánul meg (ez Európa államai és régiói esetében is alkalmazható).

Milyen jogi lehetőségek vannak a brüsszeli intézményrendszer kezében, hogy Európa-szerte minden lehetséges módon a nullához közelítse egy esetleges terrortámadás bekövetkezésének esélye?

Az Európai Unió a 2001. szeptember 11-i terrortámadások nyomán kidolgozta a terrorcselekményekben érintett, és ennek okán korlátozó intézkedések hatálya alá vett személyek, csoportok és szervezetek jegyzékét. Egy megoldás lehet a jegyzék (amelyet rendszeresen, legalább 6 havonta felülvizsgálnak) szigorítása úgy, hogy bármely szervezet, csoport, amelyhez terrorgyanús személy köthető, szigorú szankciókkal a jegyzékbe kerüljön.

Az EU 2016 szeptembere óta alkalmazhat saját szankciókat az ISIL-lel/Dáissal és az al-Kaidával, valamint a velük összeköttetésben álló vagy őket támogató személyekkel és szervezetekkel szemben.

A fentiekkel összefüggésben ezen eszköz szigorítása, illetve kiszélesítése szükséges. Elvileg a rendkívül költséges Schengeni Információs Rendszer (SIS I-II.) mostanra naprakésszé vált a rendőrség és a határőrök által a körözött/eltűnt személyekre és tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések megosztására. Létezik továbbá a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja (2016), amely az Europol keretében támogatja a nemzeti rendőri hatóságok közötti információcserét.

A fentiek ellenére az Európai Unión belül az iszlamista fenyegetésekkel kapcsolatos jobb információcsere hiánya mind a mai napig viták (és bírálatok) tárgya, és ez annak tulajdonítható, hogy lényegében még nem sikerült megállapodni a fenyegetés közös meghatározásában, amely körülmény tovább gyengíti az EU belső védelmi rendszerét a terrorral szemben.

A Hamász terroristái. Forrás: Iyrael Hayom

Miközben tombol a terror Európában, miért erőlteti a brüsszeli elit a migránsok szétosztását?

Brüsszel egy régi megoldást erőltet a migránsok kvázi kötelező (illetve az áthelyezés tagállami elutasítása esetén pénzügyi következményeket maga után vonó) elosztásával, miközben a korábbi elosztási kvóta kudarcot vallott.

A 2015-ben szétosztani tervezett 160 ezer emberből 2017 végéig 35 ezret kellett volna átvenni Olaszországból, 63 ezret pedig Görögországból, de legfeljebb a menedékkérők 25 százalékát sikerült elosztani az egyes tagországokba.

Az Európát érintő migrációs válság kibontakozását megelőzően az Európai Unióban 2010 és 2014 között összesen 16 befejezett terrortámadás történt, és ezeknek 22 halálos áldozata és 70 sebesültje volt. A migrációs válság tetőzése évében, 2015-ben 10 terrortámadás következett be, ami 150 halálos áldozattal és 394 sebesülttel járt, majd 2015-2017 között szabályos terrorhullám söpört végig Nyugat-Európán, kiemelten Franciaországon, Belgiumon, Németországon és az Egyesült Királyságon.

Mindezeken túl nyilvánvaló összefüggés figyelhető meg a migráció és a terrorizmus között: tény ugyanis, hogy a bűnözők és terroristák kihasználják az irreguláris, tömeges migrációs csatornák révén kialakult lehetőségeket.

A nyugati közvélemény, beleértve a szakmai köröket is, nem vagy nehezen képes csak szembenézni az összefüggés tényével: a mainstream elemzők egy része inkább arra a téves következtetésre jut, hogy a bevándorlók érkezése általában nem vezet a terrorizmus növekedéséhez, ugyanakkor a bevándorlókkal szemben ellenséges európai „jobboldali terroristák terrorizmusának" növekedéséhez vezet (vagyis ezen értelmezésben sokkal inkább a „bennszülött" európaiak jelentik a veszélyt).

Miért hozta meg azt a döntés az EU, hogy háromszor annyi támogatást küld a Hamásznak, mint eddig?

Engedjen meg egy abszurd elvi kiindulópontot – az oroszok megtámadták Ukrajnát, erre az EU válasza: szankciók az oroszokkal szemben. Amikor a palesztinok támadják Izraelt, az uniós reakció: több támogatás a palesztinoknak.

A Bizottság haladéktalanul 50 millió euróval növeli a Gáza számára előirányzott jelenlegi humanitárius segítségnyújtási keretet, ezzel a teljes összeg meghaladja a 75 millió eurót. Ezt azután jelentették be, hogy Ursula von der Leyen október 14-én beszélt António Guterresszel, az ENSZ főtitkárával.

A hivatalos indok szerint a megháromszorozás segíteni fog annak biztosításában, hogy a gázai polgári lakosság hozzájusson a szükséges alapvető szükségletekhez.

Amire (hivatalosan)a segítségnyújtás keretei között költeni lehet: egészségügy (beleértve a mentális egészséget és a pszichoszociális támogatást), élelmiszersegély víz, szennyvízelvezetés és higiénia, és hasonlók. Az uniós humanitárius finanszírozásról Palesztina részére közel 78 millió euró 2023-ban, több mint 930 millió euró 2000 óta érkezett.

Azonban azt maga Brüsszel sem tudja kizárni, hogy az általuk a palesztinoknak nyújtott támogatásból nagy arányban juthatott a Hamász nevű iszlamista terrorszervezetnek is.

Nemzetközi lapok megírták, elképzelhető, hogy a vízhálózati fejlesztésekre szánt milliókat végül bomba- és rakétagyártásra fordíthatták a Hamász emberei. Ennek okán a fideszes EP-képviselők érveket látnak amellett, hogy a támogatást azonnal le kell állítani és mindenre kiterjedő, alapos vizsgálatok kellenek az eddig kiutalt támogatásokról.

Magyarországon milyen jogi eszközökkel védik a magyar emberek biztonságát egy terrortámadással szemben?

Elsődleges jogforrásunk, Magyarország Alaptörvényének Nemzeti Hitvallása kimondja, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése. Nemzeti alapokmányunk II. cikke szerint az emberi méltóság sérthetetlen és minden embernek joga van az élethez. Az alkotmányos garanciákon túl, számos büntetőjogi rendelkezés is védi az emberek biztonságát, továbbá a 2011. évi II. törvény hirdette ki az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló egyezményét, a 2022. évi LIX. törvény pedig a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 54. ülésszakán, 1999. december 9-én elfogadott nemzetközi egyezmény kihirdetését rögzíti.

Forrás: MTI/EPA/Martin Divisek

A gázai történések fényében külön fontos kiemelni, hogy a Btk. 332. § (2) bek. értelmében egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki nagy nyilvánosság előtt a terrorizmus támogatására uszít, vagy egyébként a terrorizmust támogató hírverést folytat.

Míg Nyugat-Európában az iszlamista terrort támogató és propagáló tüntetések zajlanak, addig Magyarországon erre sem igény, sem jogi lehetőség nincs.

Fontos szerepet tölt be intézményi szinten a Terrorelhárítási Központ (TEK), amely a terrorizmus elleni nemzeti és nemzetközi küzdelemért felelős, beleértve a felderítést, a megelőzést és a bűncselekmények megszakítását. A TEK-nek van egy saját rendőrségi taktikai egysége a terrorista incidensek kezelésére, illetve ha a bűnüldöző szervek kérik, taktikai segítséget nyújthat, illetve együttműködik a magyar hírszerzéssel, az Alkotmányvédelmi Hivatallal és más bűnüldöző szervekkel Budapest és más városok, települések biztosítása érdekében.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) Magyarország egyik polgári nemzetbiztonsági szolgálata, feladatköre alapvetően az elhárításra koncentrálódik. Legfőbb feladata az ország és az állampolgárok biztonságát érintő veszélyek, kockázatok felderítése, megelőzése. Az Információs Hivatalhoz (IH) hasonlóan, az AH nyílt és titkos forrásokat is igénybe vesz, melyeken keresztül információkat gyűjt a magyar alkotmányos berendezkedést veszélyeztető tényezőkről, a szervezett bűnözői csoportok Magyarországot érintő tevékenységéről, idegen titkosszolgálatok magyarországi törekvéseiről, működéséről. Az AH információival segíti a terrorizmus elleni küzdelmet, a tömegpusztító fegyverek terjedése, kábítószer- és fegyvercsempészet elleni fellépést. Ami az Információs Hivatalt illeti, ennek feladata többek között a Magyarország ellen irányuló külföldi titkosszolgálati tevékenységek felderítése, valamint a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem támogatása (az IH felelős a külföldi magyar képviseletek biztonsági védelméért is).

Van-e esély arra, hogy hazánkat is megtámadják szélsőségesek az izraeli háború okozta terrorhullám révén?

Magyarországon a becslések szerint kb. 30-50 ezer muszlim él, ami az ország lakosságának legfeljebb fél százaléka. A hazánkban rendszeres vallásgyakorló muszlimok száma 5-10 ezer között lehet, akiknek a túlnyomó többsége a Magyar Iszlám Közösség nevű bejegyzett egyház tagja. Hazánkban 1916-ban hoztak törvényt az iszlám vallás legalizálásáról. Magyarországon mindenki, így a muszlimok is szabadon gyakorolhatják a vallásukat, ezt az Alaptörvény VII. cikk (1) bekezdése garantálja, deklarálva, hogy mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog pedig magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását, és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa.

Az alaptörvényi rendelkezések és a mindennapok gyakorlata azt mutatják, hogy a muszlim kisebbség nem szenved semmilyen hátrányos megkülönböztetést, ugyanakkor az egyenlő jogok garantálása mellett a kormány nem tűr meg semmilyen, így vallási radikalizmust sem.

A jogegyenlőség megadása és a szélsőségekkel szemben tanúsított zéró tolerancia, valamint az illegális migráció határozott elutasítása együtt megteremtették azt az Európában már-már egyedülállónak számító állapotot, hogy

Magyarországon semmilyen tömegrendezvényen nem kell attól tartani, hogy a résztvevők terrorcselekmény áldozatává válnának.

A magyar bűnügyi statisztikák elenyésző számban számolnak be vallási motivációjú bűnelkövetésekről, ami azt jelenti, hogy Magyarországon – a baloldali fősodor által megfogalmazott vádakkal ellentétben – sem xenofóbiáról, sem antiszemitizmusról nem lehet rendszerszinten beszélni.

A TEK-nek több eredményes akciója volt, 2021 októberében a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezethez köthető magyar fiatalt fogtak el (az algériai családi gyökerekkel rendelkező fiatal férfi több mint ezer fájlt mentett le a legkegyetlenebb kivégzési módokról, terrorpropagandáról, az Iszlám Állam propagandacsatornájához való hozzáféréssel), ami összefüggésben állt a 2021 júniusában elfogott, magát iszlamistának valló fiatal magyar férfi ügyével, aki többféle terrortámadást tervezett Magyarországon (az „előkészületre vonatkozó kommunikáció tartalma" alapján csőbombát készített, és Magyarország területén kívánta azt felhasználni olyan tömegrendezvényen, amely vagy Budapesthez, vagy Magyarország más területéhez köthető).

Ezen esetekből az alábbi konzekvenciák vonhatók le.

A terrorizmus egész Európát fenyegető veszély, de Magyarországon így is jóval kevésbé, mint a nyugat-európai országokban.

Hamász egyik terroristája. Forrás: The Intercept/Origo

A migráció – a baloldal korábbi állításaival ellentétben – nem álprobléma és valós veszélyeket hordoz, többek között a terrorfenyegetettség radikális növekedését, így a határvédelem erősítése és ebben az unió tevőleges és financiális részvétele elengedhetetlen.

A TEK és a magyar titkosszolgálatok a helyükön vannak és eredményesen biztosítják a magyar emberek biztonságát. A rendvédelmi szervek műveleti, valamint partnerszolgálati együttműködése keretében a terrorizmusra és a terrorcselekményekre vonatkozó információk alapján nem indokolt a Magyarországon 2016. március 29. óta hatályban lévő 3-as (közepes) terrorfokozat megváltoztatása – állapította meg az izraeli helyzet kapcsán megtartott 2023. október 17-i ülésén a Terrorellenes Koordinációs Bizottság (TKB). A TKB Magyarország terrorfenyegetettségéről, a hozzá eljuttatott információkról és az annak alapján megtett intézkedésekről a belügyminiszter útján tájékoztatja a Védelmi Tanácsot, amely a kormányon belül működik különös határkört gyakorolva, elnöke a miniszterelnök, titkára a nemzetbiztonsági főtanácsadó.