Japán dob, afrikai ritmus, brit triphop

KONCERT

Oké, stabil program a nagyszínpados Manu Chao , illetve a világzenei Salif Keita, de hova lehet menni előtte, utána? Ajánlatunk: japán dob, észak-afrikai gnawa, francia chansonpop és az örök Yonderboi - célzott keringés a Szigeten. Kezdés már 17.00-kor! Akkor nyitja meg ugyanis fergeteges koncertjével a Gocoo nevű japán taiko-csapat az IWIW Világzenei Nagyszínpad programjait.

Lendületes kezdés: Gocoo

Bizonyára még vannak, akik emlékeznek arra az 1996-os Szigeten megesett performance-ra, melynek keretében 80 olajos hordón lehetett szabadon dobolni és a ritmuskeltés kollektív élménye napokra magával ragadta a szigetlakókat - a közelben sátrazók nagy-nagy bánatára. Hasonló élménynek ígérkezik a világzenei színpad első koncertje is, mellyel Japán legnépszerűbb ütőegyüttese, a Gocco adja meg a jubileumi Sziget-hét alaphangját. A hagyományosan hosszú, nyújtott formájú, gyertyánszilből készült japán dobokból álló dob-szetteket, melyeket a nagyvilágban taiko dobként szokás emlegetni, tizenkét, többségében női ütőhangszeres fogja megszólaltatni. A taiko dobolás a ritmus és a látvány egységéről híres, nyomokban még ma is felidézi a japán falvak aratási szertartásainak rituáléját. Nyitánynak tökéletes.

Az Orchestre National de Barbés ritmusai és Algéria tájai

Utánuk is érdemes maradni a Világzenei Nagyszínpad körül, mert 19.45-kor következik Orchestre National de Barbés: tagjai Észak-Nyugat-Afrika kulturálisan is két legfontosabb országából, Algériából és Marokkóból származnak, ám zenekarukat már Franciaországban hozták létre, Párizs egyik különleges negyedében. A Barbés-nek nevezett szubkulturális kerületben mindenféle afrikai országból bevándorolt náció él együtt, innen indult a "Barbés nemzeti zenekar"-ként fordítható soktagú, többnyire 8-9-10 fős kollektíva története is.

Orchestre National de Barbés

A zenekar gyökerei azonban részben Algír munkásnegyedéig nyúlnak vissza, ahonnét a rai-rockos szál és a gnawa üteme (azaz a kontinens belsejéből északra hurcolt rabszolgák lüktető zenéje), részben Marrákesig, ahonnét a gnawaból (és kissé talán a szufi quawwaliból) eredeztethető arab-afrikai gyógyító ritmusok épültek be az Orchestre National de Barbés zenéjébe. Ez az egyszerre mágikus és táncba hívó mixtúra természetesen kapott még egy kis nyugati popzenei öntetet Párizsban és az itt-ott előbukkanó reggae-s elemek is csak tovább dúsítják. A formáció - mint arról már a 2004-es szigetes fellépésükön is meggyőződhettünk - koncerten van igazán elemében, és mivel Barbés-ék meglehetősen ritkán vállalnak fellépést, ezúttal sem érdemes elszalasztani őket, pláne, hogy otthon is mindössze két hanghordozón élvezhetjük muzsikájukat.

Ízelítő a Ministere des Affaires Populaires zenéjéből

Ha valakinek még nem volt elég a világzenéből, irány a Wan2 Színpad: francia hiphopcsapat 21.00-kor, névválasztásukban (Ministere des Affaires Populaires) némi irónia bújik meg, ezek a srácok ugyanonnan jönnek, mint ahol két évvel ezelőtt autók gyulladtak fel, bulis-ugrálós zene.

Unkle: Burn My Shadow

Ami viszont kihagyhatatlan mára: brit Unkle ugyanitt (Wan2, 23.00): zseniális triphop-csapat, mielőtt meghallgatnánk őket, meg kell nézni a fönti klipet, Kovac doktor kicsit feszült, de a szövegre is érdemes figyelni. A zenekar a kilencvenes években indult, 1998-as Psyence Fiction című albumukon olyan zenészek működtek közre, mint a Thom Yorke a Radioheadből, Mike D. a Beastie Boysból. Most éppen a Ian Astburyvel (a The Cultból) dolgoznak, az ő hangját hallhattuk a fenti számban is. Ha csak ezt eljátszanák, már jól állnánk. S ha már itt vagyunk, akár maradhatunk is: éjjeli 1.00-kor Yonderboi érkezik a Wan2 Színpadra, őt biztosan nem kell bemutatni, de ha mégis: ezt kell meghallgatni.