Majka: Soha nem érdekelt, mit gondolnak mások

2014.11.02. 15:47

Majoros Péter, vagy, ahogy mindenki ismeri, Majka a Sztárban sztár zsűritagjából egyből a Rising Star műsorvezetője lett, a TV2-n Ördög Nóra oldalán keresi az új tehetségeket. Szerinte a celebeknek nem kéne félniük attól, hogy felszálljanak a metróra vagy bedobjanak egy felest a rákospalota-újpesti vasútállomáson. Azt tartja a legkellemetlenebb tulajdonságának, hogy rohadtul jól érzi magát a bőrében. 

 

A Majka becenév az egykori csehszlovák sci-fiből jött?

Igen. Akkor jó filmnek is tűnt, de ma már – finoman szólva is – hagy némi kivetnivalót maga után, ha visszanézek egy-egy jelenetet. Majka eredetileg egy bilifejű csehszlovák kislány volt, kicsit bánt is, hogy egy kislányról neveztek el.

Miért tartottad meg, amikor kezdtél ismertté válni? Majoros Péterként is befuthattál volna.

Eredetileg bátyám volt a Majka, én meg a Kis Majka, de aztán én az ózdi életben hírhedtebb lettem, előléptem Majkává. Amikor bekerültem a Való Világ-ba, és kérdezték, hogy van-e valami becenevem, már nem volt kérdés, hogy Majkaként mutatkozzak be. Aztán ez valahogy rám ragadt, de még mindig jobb, mintha VV1 Peti lennék.

Majka egy bilifejű csehszlovák kislányról kapta a becenevétForrás: TV2

Rátérve a Rising Star-ra, habozás nélkül elvállaltad?

Nem vállaltam el egyből, de nem azért, mintha olyan sokat kellett volna gondolkodni rajta, hisz mindenképp egy jó kihívás és egy színvonalas műsor – szerintem az emberi és a szakmai értékemet is növeli. Viszont kicsit skizofrén vagyok, van emellett egy másik életem is: hétvégenként elmegyek négernek, rapperkedni, ami majdnem teljes embert kíván. Most épp nincs annyira időszaka a hakniknak, de ha a Rising Star egy hónappal korábban indul, nem tudtam volna vállalni.

A zenésztársaid mit szóltak? Nekik azért nyilván így is kiesik némi bevétel.

Igen, át kellett beszélni, hisz akikkel együtt dolgozom, azoknak valóban lemondással jár, hogy én itt arcoskodom. Valahol meg kellett húznom egy egészséges határt, nyilván egy vasárnap esti élő műsornak nem tenne jót, ha aznap hajnalban indulnék csak haza Nyíregyházáról, így a szombati fellépéseket mindenképp le kellett mondanom. Pénteken viszont ugyanúgy megyünk, nagy buli van, de erősen el kellett gondolkodni, hogy a mérleg melyik oldalára mit pakolok. A TV2 egy nagy lehetőséget adott ezzel a műsorral, persze, nem lehet mondani, hogy az eddigi műsorok ne lettek volna azok, akár A Nagy Duett, a Sztárban sztár vagy az Ezek megőrültek.

Utóbbira viszont azt sem lehet mondani, hogy afféle presztízsműsor lenne, nem?

Persze, ahol tehetséges énekeseket keresünk, azt nyilván nem lehet egy kalap alá venni azzal, hogy a celebek a sárban csúszkálnak, de én nem ezt nézem egy tévéműsorban. Nekem az a legfontosabb, hogy szórakoztató legyen, és valószínűleg az átlagemberek is erre vágynak, nem hiszem, hogy a világot akarnák megfejteni, főleg egy húzós nap vagy hét végén. 

Egyezkednie kellett a zenésztársaivalForrás: TV2

A Rising Star-ban Ördög Nórával milyen a viszony? Az első adásban még az látszott, hogy nagyon keresitek egymást.

Nórival ez az első közös melónk, szerintem természetes, hogy megvan ez a fajta tapogatózás, ami szerintem az első pár adásban meg is fog még maradni. Fokozatosan próbáljuk meg kitapasztalni, meddig lehet a másikkal elmenni, mibe lehet a másikat belevonni. Olyan ez, mint egy bokszmeccs első menete, amiben azért benne van, hogy a későbbiekben egymásnak esünk. Egy biztos: nem akarjuk, hogy a Rising Star-nak olyan hangulata legyen, mint a korábbi tehetségkutatók bármelyikének, hisz ez az ország már annyi énekversenyt látott – ez mindenképpen más lesz, kötetlenebb, rengeteg váratlan helyzettel, hiszen a döntés a nézők kezébe kerül. Reméljük, a Rising Star-ral is sikerül, ami a Sztárban sztár-ral, és a vasárnap estét megtartják a nézők a TV2-től kapott szórakozás óráinak.

Mennyi itt a szerkesztői utasítás? Megmondják például, hogy mennyit évődjetek, csipkelődjetek egymással?

Nem, nem is fogadnék el ilyet, és szerintem Nóri sem. Ha évődünk, akkor évődünk, ha nem, akkor nem, ez mindig magától jön. Claudiával sokat évődtünk A Nagy Duett-ben, mert mindketten ilyen karakterek vagyunk, és Rákóczi Ferivel is emiatt tudtuk annyit szurkálni egymást. Ha Nórival más jön ki, más jön ki. Én azt szeretném, ha ez egy olaszos temperamentumú show lenne, ahol mindenki magyaráz, a szülők beszólnak a zsűrinek, a zsűritagok összeugranak egymással, egyszóval szeretnénk valahogy túllépni a hagyományos szerepeken. A műsorkészítők is erre törekednek, ami szerintem működőképes koncepció.

Te indulnál egy ilyen tehetségkutatóban, ha most lennél pályakezdő zenész?

Nem arról van szó, hogy nem indulnék, de azért az én műfajom elég speciális: nem ijedek meg ugyan, ha ki kell állni a tömeg elé, de nálam a legrosszabb énekes is tud jobb lenni. Ez a műfaj nem igazán hálás tévés szempontból, inkább az utcára meg az internetre készül. Voltak próbálkozások, MC DC vagy Plazma is rappelt tehetségkutatóban, de őket is túlhype-olták akkor, nem is maradtak nagyon fenn a zenei életben – ami jól mutatja egyébként a műfaj nehézségét, hiába is gondolják sokan, hogy rappelni mindenki tud, hisz csak el kell mondania, ami a fejében van.

Ördög Nórával még keresik egymástForrás: TV2

A Belehalok klipjében, az elején a rákospalota-újpesti vasútállomáson dobsz be egy keserűt, miközben az átlagnéző számára is nyilvánvaló, hogy milyen jól keresel ezekkel a műsorokkal. Hogy lehet ezt összeegyeztetni? Hiteles tudsz maradni?

Tegnap is bedobtam egy fröccsöt annál az állomásnál, nálam a kettő nem zárja ki egymást. Szerintem az a legnagyobb hiba azoknál az embereknél, akik hozzám hasonlóan jó pozícióba kerültek, hogy elhiszik magukról, hogy olyanok, amilyenek valójában nem. Az ilyen emberek közül sokan arra büszkék, hogy 25 éve nem ültek metrón – én viszont simán felülök a metróra, ha épp úgy tudok a legegyszerűbben eljutni valahová, és leszarom, ha esetleg bámulnak közben.

Előfordul azért, hogy terhes az ismertség?

Persze, néha előfordul, hogy idegesít, ha odajönnek hozzám, főleg, ha a gyerekemmel vagyok, de ezt el kell fogadni, a munkámhoz tartozik. A hentestől a húst kérik el, biztosan neki sincs mindig kedve kiadnia a pultból, mint ahogy neked se lehet mindig kedved hülye celebekkel találkozni. A mi munkánknak az is része, hogy olykor eleget kell tenni a rajongóknak, aláírást kell adni, hagyni kell, hogy fotózzanak – viszont sokkal jobban élünk, mint az átlag, és az exhibicionizmusunkat is kiszolgálják ezek a helyzetek. Sajnos Magyarországon ez is cikinek számít, ha az ember szereti megmutatni magát, pedig lehet ezt egy egészséges szinten csinálni, én sem mutogatom a seggem csak azért, hogy címlapra kerüljek.

Azt hogy kell elképzelni, amikor hazamész Ózdra egy hétvégére? Megmaradtak a régi haverok?

Amikor legutoljára otthon voltam egy hétvégét anyunál, letettem őt aludni kilenc körül, aztán elindultam az éjszakába, és reggel hatig kártyáztunk a régi cimborákkal meg az újakkal, akik időközben hozzánk csapódtak. Ott fel sem tűnik, hogy a képernyőn vagyok, hisz együtt nőttünk fel: nem is kérdezgetnek a celebekről vagy ilyesmi, szerintem ők is úgy vannak vele, mint én, hogy ez egy meló – van, aki villanyszerelő lett, van, aki csőszerelő, én éppen a tévében dolgozom.

Munkának fogja fel, hogy a tévében dolgozikForrás: TV2

Azért mégsem egy hétköznapi sztori a tiéd. Inspirálja az embereket a történeted, vagy inkább irigykednek, fújnak rád?

Is is. Van, akinek nagyon rosszul esik ez, leginkább azoknak, akik azt gondolják magukról, hogy azt a fajta lazaságot, közvetlenséget, ami rám jellemző, ők is tudnák hozni minden helyzetben. Lehet, hogy a kocsmában igen, hiszen a saját életében mindenki tud sztár lenni egy ideig. Nekem nagy erényem – ami 35 év alatt a sikereket hozta, ebből pedig 22 évig életben tartott Ózdon –, hogy, ha leültetsz mellém egy politikust, egy orvost, egy roma neppert vagy egy ázsiai árust, mindegyikkel megtalálom a közös hangot. Jó emberismerőnek tartom magam, muszáj volt azzá válnom, miután átvertek nem egyszer, nem kétszer. Most már elég hamar le tudom szűrni, hogy ki miért akar barátkozni velem.

Az internetes kommenteket szoktad még figyelni?

Szoktam, és nem fogok hazudni, vannak dolgok, amik rosszul esnek. Azzal nincs semmi bajom, ha valakinek ellenszenves vagyok, vagy nem bírja a stílusomat, ha viszont igazságtalan, az feldühít, ha pedig hazug, azt nem is tudom értelmezni. Amikor valaki alpári és rasszista módon igazságtalan és hazug, azon szoktam a legjobban felhúzni magam. Megkaptam már, hogy „egy nyolc általánost végzett, retkes ózdi cigány” vagyok, holott középiskolát végeztem, és nem vagyok cigány – de ha az lennék, azt sem tudom, miért lenne elítélendő. Van olyan cigány barátom, akinek a barátságát száz más származásúért sem cserélném el. Nem is tudom, honnan veszik az ilyeneket a kommentelők, de ez a megfogalmazás sok mindent elárul arról, aki írta, ilyen emberek véleményére meg nem szabad adni.

Nem érdekli, mit gondolnak mások, ökörködik, jól érzi magátForrás: TV2

Szemtől szemben is értek már támadások?

Szemtől szemben általában nagyon gyávák ezek az emberek, rám se mernek nézni – nem azért, mintha bántanám őket, hanem mert magukkal nincsenek rendben, és általában úgy viszonyulnak a világhoz, hogy nem mernek ránézni semmire. Aztán leülnek otthon a klaviatúra elé, és azt gondolják, most visszavágnak. Velem kapcsolatban talán a legkellemetlenebb dolog, amivel sok mindenkinek baszhatom a csőrét, hogy rohadt jól érzem magam a bőrömben, elégedett vagyok magammal, és ez látszik is rajtam, akárhol jelenek meg. Van, aki ezt nagyképűségnek véli, lehet, hogy az is, de az egészséges nagyképűségre szerintem szükség van a mi szakmánkban.

Soha nem akartál megfelelni senkinek?

Ez a másik dolog, ami idegesítheti bennem az embereket, hogy sose érdekelt, mit gondolnak mások, nem akartam soha senkinek megfelelni. Mindig a saját igazamat tartottam szem előtt, és biztos vagyok benne, ez segített is abban, hogy ott legyek, ahol most vagyok. Nem hagytam senkinek, hogy megmondja, mit csináljak, milyen kabátot vegyek fel, milyen műsorba menjek, mit gondoljak a világról – se az anyámnak, se a csajomnak, se a kollégámnak. Ez alól most már van egyetlen kivétel: a kisfiam.