Az első pár lépés a legnehezebb
Talán ellentmondásosnak tűnik, de a hosszú élettartamú, 50-100 évig élő, emberi léptékkel mérve igencsak lelassult életvitelű teknősök közül kerülnek ki a távolsági vándorlás hüllő-világrekorderei. Egy jeladóval megjelölt kérgesteknős (Dermochelys coriacea) közel kétéves óceáni vándorútja során több mint 20 000 kilométert tett meg a Csendes-óceánon keresztül. A kifejlett, csaknem 3 méter testhosszú példányoknak - az emberen kívül - kevés természetes ellenséggel kell megküzdeniük, de a fiatal állatok nagy része áldozatul esik a vizek ragadozóinak. (Kövesse néhány jeladóval felszerelt kérgesteknős vándorlási útvonalát az Atlanti-óceánon!)
A teknősök életének legveszélyesebb vándorlása az a néhány méter, amelyet a Csendes-óceán partjain lerakott tojásokból kikelő teknősfiókák a szárazföldön tesznek meg. A kicsinyek közel egy időben bújnak ki a tojásból, és nagyjából szinkronizáltan evickélnek az éj leple alatt a tenger felé. Egyes rákfajok, illetve az éjszaka is aktív tengeri madarak így is sokukat zsákmányul ejtik; összességében a teknősfiókák 60-70%-a az élete első néhány napján, a parton vagy a partközeli vizekben az odasereglő ragadozók táplálékává válik. A teknősök túlélési arányát pontosan nem ismerik, egyes becslések szerint 1000 kikelő teknősből mindössze egy tér vissza évek múltán tojásait lerakni. Az első lépéseket követően a nyílt óceánon a kérgesteknősökre leselkedő legnagyobb veszélyt a halászhálók jelentik: becslések szerint évente 50 ezren akadnak bele és fulladnak meg a halak számára kifeszített hálókba.
Ajánlat: Képek a világ legnagyobb teknőseinek tojásrakásáról