Hetvenötmillió éves dinoszauruszvért találhattak

A T. rex a kréta végi nagy kihalási hullám idején pusztult ki

Nem mindennapi felfedezést tehettek azok az angol kutatók, akik azt állítják: dinoszauruszvért sikerült kinyerniük rosszul konzervált fosszilis csontdarabokból.

Tíz éve tudósok egy csoportja bejelentette, hogy egy 68 millió éve élt Tyrannosaurus rex csontjából lágyszövetek maradványait vonták ki. A publikáció akkor hatalmas vitákat kavart, néhány évvel később azonban – részben ugyanennek a szakembergárdának köszönhetően – újabb dinoszauruszmaradványokból kerültek elő lágyszövetek.

A kréta legvégén élt néhány jellemző dinoszauruszfaj, köztük a Tyrannosaurus a híres Hell Creek formációból. Az új felfedezés különleges perspektívát jelenthet az őslények biológiájának tanulmányozásában Forrás: Origo

A két eset azt bizonyítja, van rá esély, hogy a fehérjéknek legalább egy része még ilyen hosszú idő után is megőrződjön.

Most hasonló bejelentés látott napvilágot: viszonylag rosszul megőrződött dinófosszíliákban olyan komponenseket találtak, amelyek valószínűleg vörösvérsejtek és kötőszöveti rostok lehetnek – írja az IFL Science ismeretterjesztő portál.

Új lehetőségek nyílhatnak meg

Az új felfedezés azt sugallja, hogy újra kellene gondolni a fosszilizációs folyamatról alkotott eddigi elképzeléseinket. A dinómaradványok valószínűleg egy rakás olyan adatot tárolnak magukban, amelyek eddig rejtve voltak a tudósok szeme elől, mivel a szakemberek nem is gondoltak a létezésükre. Ha tényleg ez a helyzet, akkor

a kihalt fajok kutatásának egy olyan új korszaka nyílhat meg,

ami mélyebb betekintést enged a régen eltűnt állatok biológiai jellemzőibe és az egyes kihalt fajok közötti kapcsolatok megismerésébe. A különleges tanulmányt a Nature Communication című szaklapban publikálták.

Forrás: Andrey Atuchin

Feje tetejére fordult minden

Normális esetben az élőlény elpusztulása után a lágyrészeket alkotó fehérjemolekulák viszonylag gyorsan elkezdenek lebomlani, a folyamatot a férgek, egyéb alacsonyabb rendű állatok és a baktériumok is segítik. A megmaradó csontok egyre mélyebbre temetődnek a környező üledékben, és utólag ásványokkal telítődnek, vagyis "kővé válnak".

Az esetek túlnyomó többségében csak a csontok alakja marad meg az eredeti formájában

a fehérjék pedig legkésőbb 4 millió év után végleg eltűnnek, de a szerkezetük már addig is fokozatosan lebomlik.

Tyrannosaurus rex, egy T. rex életnagyságú modellje a Walking with Dinosaurs című kiállításon Londonban Forrás: AFP/Adrian Dennis

Az elképzeléseket a T. rex lábcsontjából kinyert lágyszövetek fordították a feje tetejére 2005-ben. Habár az eredményeket sokan megkérdőjelezték, a kutatók megállapításai végül támogatásra találtak.

A nyilvánosság előtt a Tyrannosaurus rex a legnagyobbként ismert és legnépszerűbb Theropoda. A csontok a mineralizáció, miatt többnyire semmit sem őriznek meg eredeti alkotóelemeikből Forrás: Wikimedia Commons

A lágyszövetek fennmaradását akkor azzal magyarázták, hogy a minta kivételesen jó körülmények között őrződött meg, a mostani felfedezés azonban azt demonstrálja, hogy

még rosszabb feltételek mellett is van esélye, hogy az ilyen szövetek sokmillió évvel az állat pusztulása után fennmaradjanak.

Tyrannosaurus rex, T. rex egy komputergrafikán Forrás: AFP/SPL

A vizsgálat

A kutatás során az Imperial College London munkatársai összesen nyolc, 75 millió éves fosszíliadarabot vizsgáltak. A maradványokat már egy évszázada a Londoni Természettudományi Múzeumban őrizték nem túlságosan jó körülmények között.

A Föld felszíne a kréta időszak derekán. A Tyrranosaurus rex a kréta végi nagy kihalási esemény során tűnt el az élet színpadáról Forrás: Origo

A vizsgálat alatt különböző módszereket alkalmaztak. Először pásztázó elektronmikroszkóppal elemezték a lágyszövet szerkezetét, összetételét, valamint meghatározták a fosszilizálódott maradványokon belüli helyzetét. Ezt követően fókuszált ionnyalábbal keresztülvágták a mintákat, hogy betekintést nyerjenek a fosszília belső felépítésébe. Emellett transzmissziós elektronmikroszkópot is bevetettek a rostok láthatóvá tételéhez. A technika révén az egyik dinoszauruszkaromnál a kutatók apróbb, ovális alakú, látszólag sejtmaggal rendelkező struktúrákat fedeztek fel, amik vélhetően vörösvérsejtek lehetnek (a vörösvérsejt sejtmagjának elvesztése nem általános jelenség az állatvilágban, a madarakénak például van).

A szóban forgó karom Forrás: ©2013 Laurent Mekul/Laurent Mekul

Ezt a feltételezést látszólag erősítik a tömegspektrometriai vizsgálatok is: a dinoszauruszok távoli rokonának számító emu vérmintájának és a dinoszaurusz feltételezett vörösvérsejtjeinek kémiai profilja nagyban hasonlít egymásra. A szakértők ugyanakkor hozzátették, hogy a biztos következtetések levonásához még alaposabb vizsgálatokra van szükség. Ha azonban igazuk van, akkor további őshüllőmaradványok tanulmányozásával számos apróbb részlet kiderülhet a dinók anyagcseréjének evolúciójáról.

Fontos hozzátenni, hogy a sejtek valószínűleg nem őrizték meg az őshüllő DNS-ét, így a Jurassic Parkban látott klónozáshoz sajnos továbbra sem kerültünk közelebb.

Lehetséges kollagénrostok

A vörösvérsejtekhez hasonló elemek mellett más érdekességek is előkerültek a maradványok tanulmányozása során. Az egyik fosszíliadarabban olyan rostszerű struktúrákat figyeltek meg, ami leginkább a kötőszövetet alkotó kollagénrostokra emlékeztet. Utóbbiak felépítése eltér a különböző állatcsoportoknál, így általa feltárhatók a kihalt élőlények közötti kapcsolatok. Természetesen a kollagén eredetének pontos bizonyításához is további kutatások szükségesek.

Kép a rostszerű struktúrákról Forrás: Sergio Bertazzo

A jövőbeli tanulmányokban az egyetem munkatársai többek között azt fogják megnézni, hogy az általuk felfedezett struktúrák milyen gyakorisággal őrződnek meg a fosszíliákban, és ennek a jelenségnek mi lehet az oka.