Hold- és marskőzeteket kapott bemutatásra a Planetárium  

Vágólapra másolva!
A múlt héten Tokióban mintegy száz szakember vett részt a japán meteoritszimpóziumon, köztük magyar kutatók egy csoportja is, amely értékes japán múzeumi kölcsöntárgyakkal és a Budapesti, valamint a Pécsi Egyetemnek a Yamaguchi Egyetemmel kötött megállapodásával a zsebében tért haza. A tanácskozás szenzációját, a legújabb japán marsi meteoritok bemutatása, valamint a korábbiakban talált, kövesedett baktériumnyomokról szóló összefoglalás jelentette.  
Vágólapra másolva!

Japán 16 ezer darabos meteorit-gyűjteménnyel rendelkezik. Ez a világ legnagyobb ilyen jellegű készlete, az amerikaiaknak körülbelül tízezres gyűjteményük van (Magyarország 25 darabot őriz).

A japánok évente megrendezik az égi kövek seregszemléjét. Az eddigi 41 antarktiszi meteoritexpedíció anyagának feldolgozása mindig hozott érdekes, új eredményeket.
A mostani szimpózium legnagyobb újdonsága a 2000-ben gyűjtött három, valószínűsíthetően egyidejűleg az Antarktiszra hullott marsi meteorit részletes vizsgálatának ismertetése volt. A szakmai néven Y 00059349 és Y 000802 néven jelzett meteoritok "nakhlit" típusúak, ami annyit jelent, hogy főleg kalciumban gazdag klinopiroxénból állnak, és valószínűleg 12 millió évvel ezelőtt hányta ki őket a Mars.

A Föld felső kérge is tartalmaz ilyen anyagokat, s ezek nagy nyomáson gránáttá alakulnak át. A 13,7 kg-os Y 00593 a világ harmadik legnagyobb marsi kőzete, mintegy 1,3 milliárd éve keletkezett a vörös bolygón.

A szimpóziumot követő napon vendéglátónk Kojima Hideyasu, a gyűjtemény szakmai vezetője megmutatta a magyar delegációnak a legérdekesebb meteoritokat. Köztük volt egy hatalmas marsi kőzet és 1,3 kilogrammos kisebb társa. Az alig 22 gramm súlyút már mellőzte is vendéglátónk, mert a másik kettőhöz képest viszonylag jelentéktelennek találta. Kölcsönkapta viszont oktatás céljára a magyar delegáció - a budapesti Planetárium számára - az egyik meteorit vékony, csiszolt gyűjteményét, amelyben holdi és marsi kövek mintái is megtalálhatók.

A tokiói meteoritszimpózium további szenzációja David McKay világhírű amerikai NASA-kutató összefoglalója volt, az eddigi 25 marsi meteoritból háromban talált fosszilis életnyomokról.
A D. McKay által vezetett kutatócsoport jelentette be 1996-ban, hogy az ALH 84001 jelű marsi meteoritban megkövesedett nanobaktériumokat fedeztek fel. E marsi meteoritnak 3,9 milliárd év a kora. Később a Nakhla meteoritban 1,3 milliárd éves, a Shergottyban pedig 0,2 milliárd éves kövesedett baktériumnyomokat találtak.

D. McKay, miután meghallgatta a magyar előadást a mi marsi baktériumokra vonatkozó hipotézisünkről, javasolta a magyar csoportnak a marsi dűnefoltok jelenségének további részletes vizsgálatát és a biotevékenységre vonatkozó bizonyítékok keresését.
A szimpoziumon egyetemközi megállapodás született: két magyar felsőoktatási intézményben, Pécsett és az ELTE-n megépített Hunveyor gyakorló űrszonda tapasztalat alapján hasonló, oktatási célú gyakorló űrszonda készül Japanveyor néven a Yamaguchi Egyetemen.

Horváth András