Kegyelemdöfés a céges adminisztrációnak

pénztárgép szerelő átállít egy pénztárgépet az áfa változása miatt
Szeged, 2012. január 3. Pásztor András pénztárgépszerelő átállít egy pénztárgépet Szegeden, a Debreceni utcai szervizben. Az áfa változása miatt 2012. február végéig kell átállítani a pénztárgépeket a 27 százalékos áfakulcsra, a művelet berendezésenként 10-30 percig tart, amelyhez mintegy félórás adminisztráció is kapcsolódik. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Vágólapra másolva!
Jövőre a jelenlegi egymillióról százezer forintra csökken az áfa-adatszolgáltatás összeghatára, ez pedig komoly adminisztrációs terhet jelenthet majd a mikro- és kisvállalkozások számára - hívja fel a figyelmet a Minősített Könyvelők Egyesülete. Szinte alig lesz olyan beszerzés, amelyet ne kellene jelenteni a NAV-nak. A megoldás egy magasabb, életszerűbb összeghatár lehetne.
Vágólapra másolva!

Ez olyan alacsony összeg, hogy ha jobban belegondolunk, az informatikai beszerzésektől kezdve a kereskedelmi üzleteken át túl sok minden eshet bele" - magyarázza Nagy-Horváth Katalin, a Minősített Könyvelők Egyesületének alelnöke.

Sőt! Könnyen túl is lépheti azt, vagyis, ha például áfa-köteles egyéni vállalkozóként vásárolnánk egy nagyobb értékű, félmilliós laptopot, akkor már arról is kellene jelentenünk a NAV felé.

Adminisztrációs „túlterhelés"

"Mindez

Ráadásul egy adott időszakban vizsgálják az adott partnertől származó beszerzéseinket. Vagyis már egy könyvelőiroda által nyújtott szolgáltatás, egy komolyabb tanácsadás, vagy tréning, sőt szállodai szolgáltatás is bőven túllépheti a százezres áfa-határt" – mondta Nagy-Horváth Katalin.

Korábban a napi pénztárzárások alapján vallották be a cégek az áfát Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

A Minősített Könyvelők Egyesületének alelnöke szerint

ez kritikusan alacsony szint, ami amellett, hogy adminisztrációs túlterhelést jelent, nem segíti a jogalkotó célkitűzéseit.

A feketegazdaság elleni fellépésnek megfelelően a cél az lenne, hogy össze tudják nézni a két partner bevallását és így derüljön fény az esetleges visszaélésekre. Ám jelenleg úgy tűnik, hogy az ilyen sűrűségű adatszolgáltatás csak olyan mértékű elcsúszásokat okozhat, amelyet nagyon nehéz lesz összefésülni. Ráadásul a NAV feldolgozhatatlan mennyiségű adathalmazt kaphat.

Hibák melegágya

Az is fontos, hogy

a vállalkozások alkalmassá tegyék a számlázószoftvereket arra, hogy megfelelően tudjanak adatot szolgáltatni az adóhatóságnak.

"Az online rendszerű, gépi számlákkal még nem is lehet probléma, ha létrejön a pénztárgépekhez hasonló online adatszolgáltatás" - vélekedik Nagy-Horváth Katalin, ugyanakkor továbbra is ott vannak a kézi számlatömbök. Ezeken is fel kell tüntetni a vevő adószámát is. "Képzeljük el, hogy egy bútor- vagy épületgépészeti áruházban állunk a pénztárnál, áll a sor és még be kell diktálni az adószámot is, amit ha véletlenül elírnak, akkor már probléma lehet".

További

probléma lehet a pénztárgép használatára kötelezettek körével.

Eddig a hazai kisvállalkozók gyakorlata úgy működött, hogy a pénztárgépet üzemeltető vállalkozások beütötték a forgalmat a gépbe, majd pedig kiállítottak kézzel egy számlát. A számlával az esetek többségében a könyvelő nem is találkozott, hiszen a napi pénztárzárások alapján vallotta be az áfát. Mostantól azonban gyakorlatilag az egész adott időszaki számlatömböt végig kellene nézni és átvizsgálni, hogy van-e olyan vevő, akivel átlépték a százezres áfahatárt. Ha valaki mulaszt, hibázik, vagy téved, akkor pedig jön a bírság.

Nagy-Horváth Katalin szerint, ha a szabályozás életbe lép, "nagyon zűrös lesz a helyzet". Javaslata szerint

az ötszázezer forintos áfa-adatszolgáltatási kötelezettség életszerűbb lenne,

ráadásul átláthatóbb helyzetet teremthet. Ez ugyanis tapasztalatai szerint egy olyan összeghatár, amely nem róna túlzott mértékű adminisztrációs terheket a kisvállalkozásokra. Bízik benne, hogy a jogalkotó módosítja a jogszabályt.