Cégbotrányok és lassuló növekedés

Az amerikai számviteli botrányok és a lassú gazdasági növekedés éve volt 2002 a világgazdaságban, míg itthon a kedvezményes lakáshitelek, az IBM-gyárbezárás és a növekvő egyensúlytalanság miatt marad emlékezetes az idei év.

A Medgyessy-kormány hivatalba lépése után gyakorlatilag az összes állami nagyvállalat vezetőjét leváltotta, méghozzá jóval gyorsabban, mind bármelyik, rendszerváltás utáni elődje. A menesztéseket minden esetben azzal indokolták, hogy a cégvezetők nem szakmai, hanem politikai kinevezettek. Új vezető - és részben új menedzsment - irányítja nyár óta többek között az ÁPV Rt.-t, az MFB-t, a Magyar Postát, a MÁV-ot, a Dunaferrt, a Szerencsejáték Rt.-t, a Postabankot, az MVM-et, a Paksi Atomerőmű Rt.-t és a Bábolna Rt.-t.

Az ÁPV kimutatása szerint az állami társaságok összességében 22 milliárdos veszteséggel zárják a 2002-es évet: a vagyonkezelő portfóliójába tartozó 110 társaság közül várhatóan 89 összesen 33 milliárd forintos nyereséget ér el 2002-ben, míg 21 cég mintegy 55 milliárd forintos veszteséget vár az év végére. Az MVM Rt. 30 milliárd körüli, a Dunaferr, a Bábolna és a Magyar Posta Rt. egyenként 6 milliárd forint körüli, míg a Malév mintegy 2 milliárdos idei veszteségre számít.

A kormányváltás után két, tartósan állami tulajdonban maradó társaság stratégiája módosult alapvetően. A Magyar Fejlesztési Bank a tervek szerint visszatér hagyományos feladatához, vagyis állami támogatással a gazdaság fejlődéséhez szükségesnek ítélt feladatokra hitelez, és az ehhez nem kapcsolódó tevékenységeket - például az autópálya-építést, a diákhitel- vagy futballfinanszírozást - leépíti. Hasonló módon szűkíteni kívánja tevékenységi köreit a Magyar Posta Rt. is: a társaság alaptevékenységre kíván koncentrálni, így eladta többek között utazási irodáját, kiszállt a Tetra-rendszer megvalósításából, és alkalmazottai egy részét elbocsátotta.

Hasonló stratégiaváltás történt a részben magánosítani kívánt Dunaferrnél is. Novemberben a társaság bejelentette, hogy a cég átszervezése miatt mintegy 2500 dolgozótól válik meg két év alatt. A vállalat új stratégiája szerint az alaptevékenységhez nem tartozó részlegeket kiszerveznék a Dunaferrből, a termelési tevékenységhez nem tartozó vagyoni eszközöket - ingatlanokat, üzletrészeket - pedig értékesítenék. December 18-án kormánydöntés született arról, hogy az ÁPV Rt. 6,5 milliárd forintot fordít a Dunaferr likviditási helyzetének javítására.

Jó néhány veszteséges nagyvállalatot a kormány teljesen vagy részben magánosítani kíván, így magánkézben képzelik el a Malév, a Dunaferr, a Bábolna, a Postabank a Konzumbank és a Földhitel- és Jelzálogbank jövőjét.

Gyárbezárás az IBM-nél

Idén október végén az IBM Storage Products Kft. bejelentette, hogy a merevlemezek iránti gyenge kereslet miatt bezárja Székesfehérváron működő gyárát, és elbocsátja az ott dolgozó mintegy 3700 munkást. Az értékesítés árbevétele alapján a társaság a hatodik legnagyobb magyar vállalat. A cég 544 milliárd forintos árbevételével a második legnagyobb exportőr Magyarországon, kivitele a teljes magyar export 5 százalékát teszi ki, ezért az IBM exportjának "kiesésével" a jövő évre tervezett 6-7 százalékos export-bővülés jelentősen romlik.

Forrás: ORIGO

A vállalat alapításától, 1995-től kezdve 100 százalékos adókedvezményben részesült, azaz működése óta nem fizetett társasági adót, és 2008-ig élvez társaságiadó-mentességet. A gyár bezárásával előtérbe került a multinacionális cégeknek nyújtott adókedvezmények ügye, amelyek az uniós csatlakozást követően fokozatosan megszűnnek, így előfordulhat, hogy ezek a külföldi vállalatok sorra elhagyják az országot.

Ezt elkerülendő a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége a meglévő adókedvezmények megtartását, illetve a jelenlegi 18 százalékos - az uniós átlagnál magasabb - társasági adó 12 százalékosra, termelő vállalatok esetében pedig 10 százalékosra történő csökkentését javasolja. A Pénzügyminisztérium ugyanakkor közölte, hogy nem tervez semmiféle változtatást a társasági adó mértékén.

Szakértők szerint nem valószínű, hogy a nemzetközi cégek az esetlegesen megszűnő adókedvezmények miatt távoznának az országból, mert ezeknek a vállalatoknak az uniós tagság közelsége vonzerőt jelent, és nem kizárólag az olcsó munkaerő, illetve az adókedvezmények miatt jönnek Magyarországra.

A közel 4 ezer embert érintő székesfehérvári gyárbezárás nyomán fellépő munkaerő-felesleget gyorsan felszívja a térség, és a munkaerőpiac viszonylag rövid időn belül, 1-1,5 év alatt helyreáll - vélik a szakértők. A munkahelyhiány csökkentéshez az állam közvetlenül igen szerény mértékben járulhat hozzá, sokkal inkább a működőtőke beáramlásának élénkítésével segíthet.

Jól teljesített a tőzsde

A világ tőzsdéinek relatív teljesítményét összehasonlítva a részvénytársasággá alakult Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az idei évben világviszonylatban is jól teljesített az első háromnegyed évben. A magyar tőzsdét ebben az időszakban csak a prágai és a moszkvai börze előzte meg, ahol látványosabban emelkedtek az indexek. A börze adatai szerint az idén megállt a forgalom csökkenése, és a régió többi börzéjével ellentétben a forgalom kiegyensúlyozottnak volt mondható. A BÉT vesztesége is kisebb lett vártnál, mintegy 50 millió forint, a korábban becsült 223 milliós hiány helyett. Ezt főként a tervezettnél nagyobb - napi átlagos 5,8 milliárd forintos - forgalom okozta.

A nagy tőzsdei cégek közül a Matáv, a Richter és a Mol első háromnegyedévi eredményei messze fölülmúlták az előzetes várakozásokat, de például az OTP is 18 százalékkal növelte eredményét. Jelentősen visszaesett ugyanakkor a Pannonplast nyeresége (90 százalék), illetve a Fotex- és a Danubius-csoport profitja.