Cégbotrányok és lassuló növekedés

Az amerikai számviteli botrányok és a lassú gazdasági növekedés éve volt 2002 a világgazdaságban, míg itthon a kedvezményes lakáshitelek, az IBM-gyárbezárás és a növekvő egyensúlytalanság miatt marad emlékezetes az idei év.

A tavaszi parlamenti választások miatt az első félév jogalkotási munkája nem volt jelentős, azonban a nyári rendkívüli ülésszak óta számos jogszabályt módosított a törvényhozás, amelyek egyrészt a kormányprogram végrehajtását célozták, másrészt az uniós jogharmonizáció jegyében születtek, de az év végén szokásos adó- és járulékmódosítások s a maratoni költségvetési vita sem maradt el.

A kormányprogram végrehajtása

Az új kormány a választási kampányban ígért száznapos program végrehajtásaként még a nyáron döntött a közszféra átlagosan ötvenszázalékos béremeléséről, a minimálbér adómentességéről , az egyszeri nyugdíjkiegészítésről, az iskolakezdésre tekintettel augusztusban duplán folyósított családi pótlékról. Szintén a kormányprogramban ígérteknek megfelelően módosult a munka törvénykönyve, így szeptembertől újra kötelező pihenőnap lett a vasárnap .

A második száznapos program főként a gyermekekre és a családokra koncentrált, emelkedett a családi pótlék, és több támogatást kapnak az ikergyermeket nevelő családok, több szocpol jár az új lakás építéséhez vagy vásárlásához, és a támogatást a még nem született gyermekekre is megelőlegezik. Bevezették az édesapáknak újszülött gyermekükre tekintettel járó pótszabadságot. Jövőre a gyesen lévő nagyszülők erre az időre nem veszítik el nyugdíjjogosultságukat, a két ellátást párhuzamosan kapják. A kormány négy év alatt fokozatosan bevezeti a 13. havi nyugdíjat, jövőre karácsony előtt ezen a jogcímen egyhavi nyugdíja negyedét kapja meg minden nyugdíjas. A jóléti törvénycsomag részeként több pénz jut szociális ellátásra, emelkedik a kiegészítő családi pótlék is.

Uniós jogharmonizáció

Az uniós jogharmonizáció jegyében módosulnak a munkavédelem és a foglalkoztatás szabályai, valamint a fogyasztóvédelmi normák. Még az előző parlamenti ciklusban beterjesztették, de csak idén ősszel fogadta el a parlament azt a törvényjavaslatot, amely szerint jövőre már a hazai joggyakorlatban is alkalmazható lesz az úgynevezett közvetítői eljárás. A közvetítők a jogviták peren kívüli gyors rendezését hivatottak elősegíteni.

Év végi hajrá

A szokásos év végi hajrában módosultak az adó-, illeték- és járulékszabályok, s a kormányprogramban ígért egyszerűsített vállalkozási adó is alkalmazható lesz jövőre. A személyijövedelemadó-terhek számottevően nem csökkennek, viszont bővülnek az adókedvezmények, a társasági adókedvezmények pedig már az uniós rendszerhez fognak igazodni. Az áfamódosításokat is az uniós normákhoz közelítés követelményével indokolta a szaktárca, a változások azonban kedvezőtlenül érintenek jó néhány tárgyi mentes tevékenységet végző vállalkozást, és számos esetben (például a reprezentációnál) nem lesz érvényesíthető az áfalevonási jog. Az ígért járulékcsökkentés elmarad jövőre, csökkeni fog viszont a tételes egészségügyi hozzájárulás.

Sokak pénztárcája meg fogja érezni az illetékváltozásokat, ugyanis nemcsak az öröklési és ajándékozási illeték emelkedik, hanem az egyes államigazgatási és peres eljárásokért, valamint a cégügyekért is több illetéket kell leróni.

A maratoni költségvetési vita során a képviselők nemcsak az egyes költségvetési fejezetek főszámairól döntöttek, hanem a bírósági illetmények emeléséről, a járulékfizetési felső határról és a hallgatói normatíva emeléséről is határoztak.