Államháztartási többlet Szlovéniában

Egyedül az infláció magas - az is csak az eurózónán belüli összevetésben -, Szlovénia többi gazdasági mutatója lenyűgöző. A gazdaság évi 6 százalékkal növekszik, az államháztartás pedig, a várt alacsony hiány helyett egyenesen többlettel zárt 2007-ben.

A független Szlovénia történetében először tavaly zárt az államháztartás többlettel, ami Andrej Bajuk pénzügyminiszter szerint a gyorsabb gazdasági növekedésnek és a közkiadások mérséklésének köszönhető. A többlet nagyságát egyelőre nem jelölték meg, de eredetileg 0,6 százalékos GDP-arányos hiányt terveztek.

A szlovén kormány előrejelzése szerint a 2008 évi hiány is a GDP 0,6 százalékára rúg majd, 2009-re pedig 0,3 százalékos GDP-arányos deficitet vár. (Magyarországon Veres János pénzügyminiszter reményei szerint a 2007-es hiány 6 százalék alatt marad.)

A közkiadások tavaly a hazai össztermék 43 százalékát tették ki, szemben a 2004. évi 46 százalékkal, a kormányzat ugyanis a gazdasági reformok és a magas növekedés révén csökkentette a kiadásokat. A növekedésnek az adóreform és az euró bevezetése adott lökést - fejtette ki a Finance című napilapnak adott nyilatkozatában Bajuk.

Az 1991-ben függetlenné vált volt jugoszláv köztársaság 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, és egy éve vezette be az eurót. 2007-ben a kormányzat mind az iparűzési, mind pedig a személyi jövedelemadót mérsékelte. A gazdaság tavaly 6 százalékkal bővült, szemben a 2006. évi 5,7 százalékkal.

Bajuk kifejtette, hogy az inflációt nem sikerült mérsékelni, az decemberre, éves szinten 5,7 százalékra gyorsult az egy évvel korábbi 3 százalékról. Ebben szerinte külső, globálisan ható tényezők, köztük a nyersolaj és az élelmiszerek drágulása játszott közre. Ezzel decemberben, éves szinten, a szlovéniai infláció volt a legnagyobb az eurózónában.