A németek az eurózóna szegényei

Bár jószerével a német adófizetők mentik ki a déli tagállamokat az összeomlás közeli helyzetből, az Európai Központi Bank kutatása mégis azt mutatta ki, hogy az eurózónában éppen a németek a legszegényebbek. Igaz, nem a jövedelmet, hanem a vagyont vették figyelembe.

A németek szegényebbek, mint a ciprusiak vagy a görögök - áll az Európai Központi Bank az eurózóna országait vizsgáló tanulmányában. Igaz, hogy a kutatás főleg 2009-es és 2010-es adatokra épít, tehát még a válság első éveinek valóságára támaszkodik, de a meglepő eredmény nem erre, hanem a mérés módjára vezethető vissza - írta a Wall Street Journal.

A kutatás ugyanis nem a jövedelmet vette figyelembe, hanem a vagyont, amely lakás vagy magánvállalkozás formáját is jelentheti. Ezek összehasonlításából kiderült, hogy több esetben a déli tagállamokban lakó emberek jóval gazdagabbak, mint az északiak, igaz ez nem jelenti azt, hogy többet is keresnének.

Németország azért került a rangsor végére, mert ott nem a lakástulajdonlás, hanem a bérlés a jellemző. A németek átlagosan 200 ezer euró (60 millió forint) vagyonnal rendelkeznek, a németek tipikus vagyona pedig 51 ezer euró (15,3 millió forint) - a tipikus vagyon azt jelenti, hogy ennél többet és kevesebbet is ugyanannyian birtokolnak (ez azért jó mérőszám, mert kiszűri az extrém gazdag vagy szegény értékeket).

Egy német ezzel a legszegényebb az eurózóna tipikus állampolgárai között. Görögországban a tipikus vagyon 102 ezer euró (30,6 millió forint), Cipruson 267 ezer (80,1 millió forint) - vagyis kétszer, illetve ötször gazdagabbak, mint a németek.

Az átlagos vagyonban a németek nem a sor végén vannak, de a déliek így is jóval előttük járnak. Az átlagos vagyon Luxembourgban a legnagyobb, 700 ezer euró (210 millió forint), de a második Ciprus ebben a rangsorban 670 ezer euróval (201 millió forint).

Németországban az egy főre jutó GDP 29 ezer euró évente (8,7 millió forint), ez az EU-átlag 119 százaléka. Görögországban 87 százalék, Olaszországban 101, Spanyolországban 99 százalék - vagyis a jövedelemre utaló rangsorban a németek erősebbek a délieknél.

Azért kulloghatnak a vagyoni rangsor végén a németek, mert az állam itt nem támogatta a lakásvásárlást. A német bankok tipikusan magas fedezetet várnak el a lakáshitelekhez, így azok nem voltak kelendőek - szemben az eurózóna több más országával. A németek 44 százaléka birtokol csak lakást vagy házat, a ciprusiaknak viszont a 77, a spanyolok 83, az olaszok 69, a görögök 72 százaléka.

Az adatok alaposan átírhatják az érveket a déli és északi országok közti vitában. A déli tagállamok sorra kerülnek bajba, Portugália és Görögország már kapott jelentős segítséget, Cipruson pedig épp most adóztatták meg a bankbetéteket, amely mellé az eurózóna tagállamai 10 milliárd euró segélyt adtak. A hitel nagy részét a német adófizetők állják.