Trianon-törvény, állampolgárság és túlkapások - tudósítás a parlamenti vitáról
2010. május 21. 11:11
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Trianon-törvény, állampolgárság és túlkapások - tudósítás a parlamenti vitáról
Mi bújik meg a kettős állampolgárságról szóló törvény részleteiben? Mi lesz a trianoni szerződés évfordulóján, és mit értenek fideszes politikusok azon, hogy a történelem ura Isten? Ezekről is szó volt a parlament pénteki ülésén, ahol több fontos törvényjavaslat vitája is zajlott. Olvassa el percről percre történő tudósításunkat a Trianon-emléknapról és a kettős állampolgárságról szóló törvények, valamint a 2006-os rendőri túlkapásokról szóló határozati javaslat vitájáról.
Cikkünk folyamatosan frissül48 bejegyzés
Először szerepel majd Isten egy törvényben
Pénteken kezdi meg az országgyűlés a Nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről címet viselő törvényjavaslat általános vitáját. A Kövér László fideszes választmányi elnök és Semjén Zsolt KDNP-elnök által benyújtott javaslat a nemzeti összetartozás emléknapjává nyilvánítaná június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóját. A jogszabály a tervek szerint már most június 4-én, a békeszerződés 90. évfordulóján hatályba lépne.
Ha elfogadják, a trianoni emléktörvény lesz az első a rendszerváltás óta, amely bevezetőjében utalást tesz Istenre. A jogszabálytervezet úgy kezdődik: "Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért (...) a következő törvényt alkotjuk".
Ez emlékeztet az Orbán Viktor által korábban remekműnek minősített lengyel alkotmány preambulumára, amelyben egyebek mellett ez olvasható: "Mi, a lengyel nemzet, a köztársaság minden polgára, azok, akik úgy hiszik, Isten az igazság, az igazságosság és a szépség forrása, ahogy azok is, akik nem a hitből, hanem más forrásból származtatják ezeket az egyetemes értékeket, egyenlők [vagyunk] jogokban és kötelezettségekben a közjó érdekében."
Újságolvasó képviselők a büfében
Húsz perccel az ülés meghirdetett kezdete előtt az ülésteremben csak néhány képviselő beszélget. A Duna felőli folyosó büféjében egy tucatnyi képviselő reggelizik, miközben szeinte mindenki újságot olvas.
Csengetnek a képviselőknek
Megszólalt a képviselőket az ülésre szólító csengő. A parlamenti padsorok még foghíjasak. A legkevesebben, mindössze ketten az MSZP soraiban vannak jelen.
Schmitt Pál megnyitotta az ülést
A Fidesz és a KDNP képviselői közel teljes létszámban jelen vannak, de Orbán Viktor pártelnök hiányzik. Majdnem teljes a Jobbik és az LMP frakciója is, a szocialisták továbbra is két fővel képviseltetik magukat.
Kövér: Trianon még nem sűrűsödött történelemmé
A trianoni békeszerződés és következményei még nem tudtak történelemmé sűrűsödni, az elmúlt 90 évben feldolgozhatatlan traumaként nyomasztották a magyar társadalmat és a szomszédos országokat is - mondta előterjesztői beszédében Kövér László, aki szerint épp ezért nyújtották be a Nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről címet viselő törvényjavaslatot. Kövér szerint nem folytatható, hogy nem nézünk szembe a történtekkel, de le kell zárni a "tudomásul nem vevés" korszakát is.
Vastapsot kapott Kövér
Kövér előbb Németh László, majd Móricz Zsigmond sorait idézte Trianonról. Beszéde után a Fidesz-KDNP képviselői vastapssal jutalmazták.
L. Simon: A Trianon-törvény erősíti a kettős állampolgárság iránti figyelmet
A Fidesz vezérszónoka, L. Simon László szerint az emléktörvény beterjesztői nem kérdőjelezik meg a szomszédos országok szuverenitását és területi integritását. A törvény segíti ugyanakkor az ottani magyarokat, hogy megélhessék magyarságukat, illetve erősíti az összetartozás-tudatot azzal, hogy emlékeztet a 90 évvel ezelőtt történtekre. L. Simon szerint a törvény felerősíti a kettős állampolgárság iránti hazai és nemzetközi figyelmet. A jogszabály ugyanakkor jelzi a magyar külpolitika és az "országkép-alakító kommunikáció" új irányát is.
Hiller összekötné a Trianon-napot Európa napjával
A trianoni békeszerződés igazságtalan és megalázó, elhibázott és rossz béke volt - mondta Hiller István, az MSZP vezérszónoka. Erre azonban szerinte rossz választ adtak a következő majdnem egy évszázadban: a két világháború közti időszak revizionista politikája végül törvényszerűen vezetett a II. világháborúhoz és még nagyobb tragédiákhoz. Hibás volt azonban az 1945 utáni, az elhallgatásra építő politika is. Hiller szerint a magyarok számára az Európai Unió jelenthet megoldást, ezért azt javasolta, hogy kössék össze a május 9-i Európa-napot és a június 4-i Trianon-emléknapot, és mindkettő legyen a nemzeti összetartozás napja.
Simicskó: A ceruza a legkegyetlenebb fegyver
Egyetlen fegyvert sem használtak olyan kegyetlenül, mint a térképeket átrajzoló ceruzát - mondta Simicskó István, a KDNP vezérszónoka. Simicskó szerint csütörtökön, a kettős állampolgárságról szóló törvény tárgyalásának megkezdésével elindult egy folyamat, ami erősíti a nemzeti önbecsülést. A képviselő Klebergsberg Kúnó egykori kultuszminiszter tevékenységét ajánlotta az országgyűlés figyelmébe, aki az oktatás és a kultúra fejlesztésével igyekezett kompenzálni az ország veszteségeit.
Tapsot kapott a Fidesztől az MSZP-t támadó Vona
Az üléstermet díszítő, a feloszlatott Magyar Gárda által is használt árpádsávos, oroszlános címerpajzsra mutogatott beszéde közben Vona Gábor, a Jobbik vezérszónoka. A pártelnök élesen támadta az MSZP-t, amely szerinte a legaljasabb módon játszotta ki a "magyar kártyát", amikor 23 millió románnal ijesztgette a magyar közvéleményt. Szavait a Fidesz és a KDNP képviselői is tapssal jutalmazták.
Vona gratulált az emléktörvény előterjesztőinek, "bármilyen szándék vezette is őket". Utalt arra, hogy esetleg az önkormányzati törvényről akarják elterelni a figyelmet, de azt mondta, ők akkor is támogatják a törvényt. Vona derültséget keltett a teremben, amikor azt mondta: nem hitte volna, hogy dicsérni fogja Kövér Lászlót, akivel a következő négy évben még "biztosan összeakasztják majd a bajuszukat". "Nincs is bajsza, oszt már akasztaná" - csattant fel egy fideszes képviselő a hátső sorokban.
Csak a stílus nem tetszik az LMP-nek
Az LMP sok tekintetben előremutatónak tartja és támogatja az emléktörvényt - mondta Mile Lajos, a párt vezérszónoka. Az LMP szerint ugyanakkor a törvény nyelvezete disszonáns, a veretesnek szánt szöveg inkább terebélyes lett, némi romantikus és barokkos túlzással. Ez Mile szerint nemcsak a befogadást nehezíti - főleg a fiatalok számára -, de fogalmi problémákat is okoz. Az LMP módosító indítványt is benyújt, hogy a trianoni békeszerződést a törvény következetesen "az egyik legnagyobb" nemzeti tragédiaként emlegesse, illetve megemlékezzen azokról a nem magyarokról, akik szolidárisak voltak a magyarság ügyével.
Balczó iskolai megemlékezéseket is szeretne
A Jobbik kiegészítené a trianoni emléktörvényt egy olyan rendelkezéssel, amely előírná, hogy június 4-én az iskolákban is megemlékezéseket kell tartani - mondta Balczó Zoltán képviselő.
Nem mondana le a határmódosításról a jobbikos Gaudi-Nagy
Hibásnak és nemzetközi jogi szempontból érvénytelennek tartja az 1990-es évek alapszerződéseinek a határok sérthetetlenségére vonatkozó részeit a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás. Szerinte továbbra is fenn kell tartani a lehetőségét, hogy békés, demokratikus úton - példaként a soproni népszavazást említette - megváltoztassák a határokat.
A lengyel alkotmány adta az ötletet Isten említésére
Először fordul elő a jelenkori magyar történelemben, hogy egy törvény Isten segítségül hívásával (vocatio Dei) kezdődik - hívta fel a figyelmet Balog Zoltán fideszes képviselő, református lelkész. Szerinte jó dolog, hogy erről vita bontakozott ki különböző blogokon. Balog szerint az ötletet a lengyel alkotmány adta, amely hasonló fordulattal kezdődik. "Ígérem, az áfatörvényt nem így fogjuk kezdeni" - mondta Balog, aki szerint a történelmi jelentősége miatt került a trianoni emléktörvény elejére ez a fordulat. A lelkész-képviselő szerint az, hogy Istent a történelem uraként emlegetik, azt jelenti: ez az a végső, transzcendens keret, amelyben a világot meg kívánják érteni.
Kövér megköszönte az ellenzéki kritikát, bírálta az MSZP-t
Előterjesztőként Kövér László megköszönte az ellenzék hozzászólásait, szerinte nem baj, hogy a támogatás mellett kritika is érte a javaslatot. Kövér ugyanakkor bírálta az MSZP, felemlegetve a kettős állampolgárságról rendezett népszavazást, illetve a 23 millió románnal történő fenyegetést. "Nem világos, hogy kerül a csizma az asztalra" - mondta Hiller javaslatára. Kövér szerint május 9. a győzők napja, amit csak átkereszteltek Európa napjává. Az az Európa, amelyben mi gondolkodunk, nagyon más, mint amit az MSZP emlegetni szokott - mondta Kövér.
Az LMP javaslataival kapcsolatban Kövér azt mondta: a stílusról szóló vitába nem menne bele, de támogatni tudják azt - ha megkapják a pontos szövegjavaslatot -, hogy a törvény megemlékezzen azokról a nem magyarokról, akik szolidárisak voltak a magarság ügyével. Cserébe azt kérte, az LMP támogassa a házszabálytól eltérést, hogy június 4-re hatályba léphessen a törvény.
Kövér lebeszélné a követségek előtti töntetésről a Jobbikot
"A történelem nem a Jobbikkal kezdődött" - mondta Vona Gábornak címezve Kövér, aki szerint jelenleg fogalmilag kizárt, hogy ő bajuszt akasszon a Jobbik elnökével. A vitában korábban felszólaló, esetleges határmódosítást emlegető Gaudi-Nagy Tamás szavaira reagálva azt mondta: nem érdemes irreális célokat kitűzni, mert az csak hátráltatja a nemzet határokon átívelő egyesítését. Kövér üzent Zagyva Gyula jobbikos képviselőnek is, aki korábban arról beszélt, hogy ő és társai tüntetéseket szerveztek a szerb, szlovák és román követségek előtt a békeszerződés évfordulóján. "Lebeszélném erről Zagyva képviselőtársamat" - mondta Kövér, aki szerint nem várható el a szerbektől és a románoktól, hogy ne tekintsék nemzeti céljaik beteljesülése napjának azt, ami a magyaroknak tragédia.
Lezárták az emléktörvény vitáját, jön az állampolgársági törvény
Az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a trianoni emléktörvény általános vitáját, a részletes vita a jövő héten lesz. Most a kettős állampolgársági törvény részletes vitája következik.
A csángókért és az amerikai magyarokért írná át a törvényt Gaudi-Nagy
Kivenné a kedvezményes honosítás feltételei közül a magyar nyelvtudást a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás. Ez szerinte a szórványban élők, illetve a nyugati magyarok 2-3. generációjának érdekeit szolgálná, akik nem vagy csak alig beszélnek magyarul. A moldvai csángók érdekében - akik a történelmi határokon kívül élnek - pedig egy külön rendelkezést javasol: e szerint kedvezményesen honosítható lenne, aki "román állampolgárként valószínűsíti a magyar nemzethez tartozását".
Az LMP nem valószínűsítené a magyar származást
Az LMP kihagyná a törvényből azt a rendelkezést, amely szerint az is kedvezményesen honosítható, aki "valószínűsíti magyarországi származását". Mile Lajos szerint ez a megfogalmazás bizonytalanságot okozna, anélkül egyértelműbb lenne a törvény.
A Jobbik lefordítaná a családneveket is
A jobbikos Szávay István módosító indítványa szerint nem csak az utónevek, hanem a családnevek esetében is lehetővé tenné, hogy a kedvezményesen honosított állampolgárok annak magyar változatát vagy magyar fordítását használják.
Schiffer szerint alkotmányellenes, hogy nincs jogorvoslat
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint alkotmányellenes, hogy a törvény szerint nem kötelező megindokolni, miért utasítják el valakinek az állampolgársági kérelmét, illetve nincs jogorvoslati lehetőség. Ez a frakcióvezető szerint "elfogadhatatlan, XIX. századi gyakorlat", ami ráadásul megalázó is. A felvetéssel egyetértett Gaudi-Nagy Tamás is, aki konkrét példákat is említett saját ügyvédi praxisából.
Szili tapsot kapott a fideszesektől
Mivel a határon túli magyarok vagy felmenőik magyar állampolgárok voltak, honosítás helyett visszahonosítást írna a törvénybe az MSZP-s Szili Katalin. A korábbi házelnök szerint lehet ugyan vitatkozni a törvény időzítéséről, de a lényegét ők is támogatják. Szili tapsot kapott a fideszes képviselőktől is, amikor arról beszélt, hogy a történelem tanulságait mindenkinek le kell vonni, de ha valaki ezt nem tenné, akkor majd a választók megteszik helyette.
Balog szerint nem voltak összecsapások 2006 őszén
Húsz perc szünet után, nem sokkal fél három előtt az országgyűlés tárgyalni kezdte azt a határozati javaslatot, amely a 2006-os zavargásokban elkövetett állami vezetői mulasztások miatt adna kártérítést az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatainak. A javaslatot Balog Zoltán fideszes képviselő ismertette, aki hosszan beszélt az őszödi beszéd kiszivárgása utáni zavargásokról és a rendőri brutalitásról: a képviselő szerint máig tisztázatlan körülmények között torkolltak erőszakba a 2006-os tüntetések.
Balog szerint Budapest utcáin 2006-ban "bosszúra tüzelt rendőrség indított hajtóvadászatot mindenki ellen, aki mozog". A képviselő azt mondta, később a vádemelések 90 százalékában nem állapítottak meg bűncselekményt az őrizetbe vett civilek ügyében. Az Országos Mentőszolgálat 128, az ÁNTSZ 151 civil sérültről adott tájékoztatást a zavargások után, a rendőri sérültek száma azonban elenyésző volt - állította Balog, aki szerint így nem is voltak összecsapások Budapesten. Összecsapások esetén mindkét oldalon sérültek vannak, itt viszont csak a kormánypárti média állította be összecsapásnak a tömeges rendőri jogsértéseket - mondta.
Balog: beszélni kell az áldozatokról
A fideszes Balog Zoltán szerint azért kell beszélni a rendőri brutalitás áldozatairól, mert eddig csak szamizdat-formában terjedhettek a túlkapásokról szóló felvételek, információk. A képviselő szerint mindenkinek tudnia kell ezekről a túlkapásokról. Balog arról is beszélt, hogy a túlkapások megkérdőjelezhetetlenek, a civil jogvédők is egységesen léptek fel ellene a TASZ-tól a Nemzeti Jogvédő Szolgálatig.
"Kivételes egyetértés" a Fidesz és a Jobbik közt
A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás az alkotmányügyi bizottság előadójaként közölte: kivételes eset, hogy egy ellenzéki párt egyetértsen a többségi kormánnyal, de a rendőri brutalitás miatti jóvátétel főbb irányaiban teljesen egyetértenek a Fidesszel. Mint mondta, sajnálja, hogy Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök nincs ott a parlamentben, és így nem hallja, mi hangzik el az ő kormányzása alatt elkövetett rendőri túlkapásokról. Gaudi név szerint bemutatott négy embert, akik szerinte 2006-ban rendőri brutalitás áldozatává váltak, és most a parlament egyik páholyában hallgatják a kárpótlásukról szóló vitát.
Egy kislány rajzolgat az ülésteremben
A halálos tűzijátékra emlékeztet a Fidesz vezérszónoka
Gulyás Gergely, a Fidesz vezérszónoka a 2006. augusztus 20-i, halálos áldozatokat is követelő tűzijáték körülményeit idézte fel, illetve részletesen beszélt arról, ahogy a hatalmas vihar lecsapott a tűzijátékot néző tömegre. A képviselő szerint a hatóságok tudtak a közelgő veszélyről, mégsem intézkedtek idejében. Az események megmutatták, hogy a katasztrófa elhárításáért felelős szervek nem képesek jól együttműködni, és utólag sem hajlandók a kártérítési igényekről tárgyalni - tette hozzá.
Gulyás: megvédeni, nem szétverni kellett volna a gyűléseket
Gulyás Gergely fideszes képviselő szerint a gyülekezési szabadság nem csak azt jelenti, hogy az állam nem léphet fel a törvényesen bejelentett rendezvények ellen, hanem pozitív kötelezettségeket is magában hordoz. Az államnak szükség esetén akár erő alkalmazásával is biztosítani kell a rendezvények megtartását, meg kell akadályoznia azok megzavarását - mondta. A képviselő szerint ez 2006 őszén nem történt meg.
Árnyaltabb már a rendőrség véleménye a túlkapásokról
A rendőrségből hiányzik a szándék, hogy anyagi jóvátételt fizessenek a "barbár rendőri fellépés" áldozatainak - mondta Gulyás Gergely. Hozzátette ugyanakkor, hogy több esetben a rendőri vezetés már árnyaltabban viszonyult az eseményekhez, mint néhány éve, többször fizettek kártérítést, sok esetben pedig bíróságon sikerült kiharcolni a jóvátételt. Ismerjük el a 2006 őszi brutalitásért az állami felelősséget - kérte a képviselő.
Gyér taps kíséri Steiner Pál sajnálkozását
A szocialista Steiner Pál felszólalásában közölte: őszintén sajnálja azokat, akik 2006-ban megsérültek a rendőri intézkedésekben: a sajnálkozást gyér taps kísérte. Steiner ugyanakkor azt mondta, a 2006-os események ügyében szerinte tömeges alkotmányos alapjogsértésről beszélni erős túlzás.
Az MSZP-s politikus azt mondta, vigyázni kell a bírói függetlenségre, mert országgyűlési határozattal beavatkozni a 2006-os eseményekkel kapcsolatban folyamatban lévő polgári vagy büntetőügyekbe veszélyezteti a bírói függetlenséget. Káreseményeket nem lehet általában vizsgálni, csak konkrét esetekben - mondta. Szerinte ezért a szóban forgó ügyekben a független bíróságoknak, nem pedig a parlamentnek kell döntenie. Hozzátette: a törvénysértő rendőri brutalitást szerinte is a legszigorúbban kell büntetni.
Az állami terrorról tartott kiselőadást Steiner Pál
A 2006-os rendőri intézkedés a szocialista Steiner Pál szerint nem volt állami terror. "A deportálás vagy az 1956-os szabadságharc leverése terror volt, ez nem" - közölte Steiner, aki szerint épp ezért nem lehet a határozati javaslatban a 2006-os eseményeket állami terrornak nevezni. Steiner hozzátette: nem szabad elfelejteni, hogy néhány tüntető lábak eltörésére alkalmas kockaköveket dobált, ami szintén bűn. A politikus beszéde közben néhány képviselő azt kezdte skandálni, hogy "ÁVH".
A lélek kardjáról és a hit pajzsáról beszél a KDNP vezérszónoka
A kártérítés mértékének az okozott kár nagyságához, nem a károkozó szubjektív megítéléséhez kell igazodnia - mondta a KDNP vezérszónoka, Vejkey Imre. A politikus a Ptk-t idézve hosszan beszélt arról, hogy a személyhez fűződő jogok sértése esetén hogyan lehet követelni vagyoni és nem vagyoni kártérítést. A KDNP-s képviselő szerint a nem vagyoni kártérítés intézménye feszültségektől és ellentmondásoktól terhes, hiszen az ilyen kártérítés mértéke nem nagyon mérhető, pénzbeli egyenértékük voltaképpen nincs is. A kártérítésnek így szerinte az az értelme, hogy hitet adjon az embereknek. Vejkey szerint azért kell elfogadni a kártérítésről szóló határozati javaslatot, "hogy a lélek kardjával és a hit pajzsával felvértezve meggyökereztessük az igazságosságon alapuló jogalkotást".
Gaudi-Nagy Tamás közkegyelmet akar az elítélt tüntetőknek
A Jobbik vezérszónoka, Gaudi-Nagy Tamás a túlkapások újabb áldozatait mutatta be név szerint a parlamentben, és több rendőri túlkapást részletezett, amelyekkel korábban jogvédőként foglalkozott. Gaudi felvetette, hogy közkegyelmet kellene adni azoknak a tüntetőknek, akiket végül a 2006-os intézkedések során elítéltek. Egy konkrét esetben szerinte 2 évet kapott egy tüntető, aki a rendőrök szerint kövekkel dobálta a hatóságokat.
Az LMP frakcióvezetőjének mondott köszönetet a Jobbik
A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás köszönetet mondott az LMP frakcióvezetőjének, Schiffer Andrásnak, aki 2006-ban még a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) vezetőjeként emelte fel a szavát a rendőri jogsértések ellen. Gaudi szerint Schiffer folyamatosan és következetesen kiállt a rendőri jogsértések ellen, majd hozzátette: "talán ezért sem látják már szívesen azon az oldalon, ahol korábban volt".
Amerikai kártérítéssel példálózott a Jobbik
Gaudi-Nagy Tamás szerint megalázóan alacsony a rendőri túlkapások áldozatainak megítélt néhány millió forintos kártérítés, amit a bíróság néhány esetben megállapított. A Jobbik vezérszónoka egy amerikai példát említett, ahol szerinte egy bántalmazott afroamerikai fiatalember amerikai dollárban kapott milliós összeget kártérítésként rendőri brutalitás miatt.
Schiffer András meghatódott a határozati javaslaton
Schiffer András, az LMP vezérszónoka elismerését fejezte ki a határozati javaslatot benyújtó fideszes képviselőknek. A politikus azt mondta, meghatódott azon, hogy "a 2006-os jogtiprás után" részt vehet ennek a javaslatnak a megtárgyalásban. "Eljött az ideje a tiszta beszédnek és a szembenézésnek" - mondta, hozzátéve, szerinte is száműzni kéne a pártpolitikát ebből a témából. "Ehhez azonban az kellene, hogy a felelősök bocsánatot kérjenek" - mondta a szocialista frakció felé nézve.
Schiffer szerint 2006-ban a magyar állam csődöt mondott
Az LMP-s Schiffer András a 2006 augusztusi tűzijátékról szólva cinikusnak nevezte, hogy a tragédia másnapján a kormány azzal érvelt, a viharról nem ők tehetnek. A politikus szerint a kormány megpróbálta "rávarrni" a felelősséget a meteorológusokra, akik tették a dolgukat: "A magyar állam ezzel csődöt mondott" - fogalmazott.
LMP: Nem túlkapás, tudatos jogsértés volt a 2006-os brutalitás
A 2006-os őszi zavargásokról Schiffer András, az LMP vezérszónoka azt mondta, hogy a rendőrség azóta megpróbálta kijátszani, korlátozni a gyülekezési szabadságot, néha hatályon kívül helyezett jogszabályok alapján. Schiffer szerint a rendőrség a rossz törvényekre hivatkozik, pedig a hiba nem a gyülekezési törvényben van, "hanem azokban, akik politikai motivációt tettek a rendőri intézkedés mögé." A képviselő közölte: nem túlkapások történtek 2006 őszén, hiszen az azt jelentené, hogy az intézkedő rendőrnek "eljárt a keze". 2006-ban szerinte "szervezetten és tudatosan történtek jogsértések", amiket "nem az eljáró rendőrök terveltek ki". Schiffer felszólalását a parlament soraiból helyeslő bekiabálások és taps kísérte.
Egy szócskát és egy mondatot kifogásolt a határozatban az LMP
Schiffer András két kritikai észrevételt tett a Fidesz által benyújtott határozati javaslathoz. Az LMP frakcióvezetője azt kérte, mellőzzék a határozattervezetből a 2006-os ügyekben eljáró bírók munkáját minősítő részeket. A politikus szerint jogászként mindenkinek meg lehet a véleménye az ítéletekről, de a parlamentnek nem szabad beleszólnia a független igazságszolgáltatás munkájába.
Schiffer másik módosító javaslata azt a mondatot érintette, amely szerint a hatóságok 2006-ban "törvénytelen brutalitással léptek fel a békés és törvénytisztelő polgárokkal szemben". Schiffer közölte: egy "is" szócskát beletenne ebbe a mondatba, mert szerinte nem csak törvénytisztelők voltak 2006 őszén az utcán, a törvénysértőkkel szemben pedig - mint fogalmazott - el kell járniuk a magyar köztársaság rendőrseinek. De még az ellenük, a törvényszegők ellen eljáró rendőröknek sincs joga brutális fellépésre - tette hozzá.
Szimbolikus javaslatról szónokolt a Fidesz frakcióvezetője
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője közölte: a 2006-os kártalanításról szóló határozat egy szimbolikus javaslat, amely megmutatja, mit gondolnak ők az államról. A politikus szerint ezzel akarják megmutatni, hogy mit lehet, és mit nem lehet megtenni Magyarországon: mit tehet meg a magyar választópolgárokkal a mindenkori magyar kormány.
Szocialisták fölött csattogtatott ostorról beszélt Lázár János
"Nem szeretném a kétharmados többséggel a hátam mögött a szocialista párt fölött csattogtatni az ostort, mert ízléstelen lenne" - mondta Lázár János, miután előzőleg hosszan kritizálta a szocialista Steiner Pál korábbi felszólalását. Lázár arról beszélt, hogy a szocialista kormánynak nagyvonalú kártérítést kellett volna adnia 2006-ban, de ezt helyette 4 évvel később az új kormány teszi csak meg.
Lázár szerint mindenki tudja, hogy a rendőrök politikai utasításra cselekszenek
A fideszes Lázár János Steiner Pálhoz (MSZP) szólva arról beszélt, kizártnak tartja, hogy 2006 őszén nem politikai utasításra cselekedtek a rendőrök. Lázár azt mondta Steinernek, hogy mint tapasztalt politikus, a fővárosi MSZP-s képviselőnek is tudnia kell, hogy ez így működik. "Van olyan képviselő a teremben, aki elhiszi, hogy az október 23-ai forradalom 50. évfordulóján egy rendőrtiszt kardlapos lovasrohamra ad utasítást anélkül, hogy egyeztet a politikai vezetéssel? - kérdezte ironikusan a Fidesz frakcióvezetője.
MSZP: nem a rendőrök gyújtották fel a rendőrautókat
Az MSZP-s Bárándy Gergely a Fidesz frakcióvezetőjének szónoklatára reagálva azt mondta, azzal egyetért, hogy akinek jár a kártérítés, az mielőbb kapja meg. "A jogsértések tényét én magam sem vitatom"- fogalmazott, hozzátéve: szerinte azonban nem erről szól a határozati javaslat.
Bárándy szerint ha a dokumentum arról szólna, hogy a büntetőjogi eljárási törvény felülvizsgálatra szorul, hogy nézzék meg, szükséges-e felülvizsgálni a rendőrségi törvényt, vagy hogy állítsanak fel egy vizsgálóbizottságot, az MSZP azt is támogatná, jelen formájában azonban nem. A mostani javaslat ugyanis szerinte azt a látszatot kelti, hogy a rendőrök békés tüntetőkre támadtak brutálisan. "Ez nem igaz," - mondta, hozzátéve: szerinte nem a rendőrök sebesítették meg több tucat társakat, nem ők gyújtották fel a rendőrautókat, szedték fel a kockaköveket és ostromolták meg a tévészékházat.
Balog az MSZP hozzászólási jogát vitatta
A fideszes Balog Zoltán indulatosan közölte: szerinte a szocialistáknak nincs erkölcsi joguk ahhoz, hogy ehhez a vitához egyáltalán hozzászóljanak. A politikus azt mondta, nem vitatja, hogy minden mandátum egyenértékű, de szerinte amíg a szocialisták nem kérnek bocsánatot a 2006-os eseményekért, addig nincs alapjuk a felszólalásra. "Nem engedhetik meg maguknak, hogy itt nagyvonalúan jogászkodjanak. Kérjenek bocsánatot" - közölte Balog, akinek a felszólalását vastaps kísérte. Az MSZP-s Bárándy Gergely válaszában felháborítónak nevezte, hogy a Fidesz már az alakuló ülés utáni első héten kétségbe vonja az ellenzék hozzászólási jogát.
A rendőröket is megtévesztették Ékes Ilona szerint
Ékes Ilona szerint a rendőröket is megtévesztették azzal, hogy azt mondták nekik, csőcselékkel van dolgunk. A fideszes képviselő korábban beszélt arról is, hogy hallott olyan sérültről, aki később belehalt a szövődményekbe.
![Fotó: Hajdú D. András [origo]](/i/1005/20100521rendoribr.jpg "Fotó: Hajdú D. András [origo]")
Igazoltatás 2006. október 25-én
Pörzse a fokos használatát ajánlja figyelembe
A jobbikos Pörzse Sándor szerint a szocialisták, illetve főnökeik lehetővé tették, hogy az 56-os forradalom ötvenedik évfordulón ismét elverjék a magyarokat. A fokos használatát is figyelmébe ajánlja Lázár János fideszes frakcióvezetőnek, aki korábban arról beszélt, hogy nem akar a kétharmad birtokában ostort csattogtatni. Hozzátette, hogy nem szó szerint értette a fokos használatát.
"Péterkém, most leültetlek téged pár évre" - Pörzse fantáziál
Pörzse emlékeztetett arra, hogy Pintér Sándor leendő belügyminiszter jó barátja Gergényi Péter egykori budapesti rendőrkapitánynak, ezért nehezen tudja elképzelni, hogyan fog működni az elszámoltatás a 2006 októberi események miatt. "Egy vasárnapi ebédnél azt mondja, hogy te Péterkém, most leültetlek téged pár évre, de a nejedet elvisszük nyaralni?" - tette fel a kérdést Pörzse, miközben fideszes képviselők felhívták a figyelmet, hogy Balsai István kapta a feladatot a 2006-os események feltárására.
A Fidesz szónoka azt ígéri, ott lesz Kuncze mellett, ha fejbeverik
A határozati javaslat egyik beterjesztője, Balog Zoltán arról beszélt, hogy sok mindenben nem ért egyet a Jobbikkal, de hozzátette, ezt szeretné különválasztani attól, amit Morvai Krisztina tett a 2006-os túlkapások után. (Morvai jogászként vizsgálta a történteket egy civil csoport tagjaként.) A fideszes politikus felemlegette a rendőri túlkapásokon akkoriban viccelődő Kuncze Gábort, és megjegyezte, ha Kunczét fejbeverik a rendőrök, akkor ő ott lesz mellette. Balog hozzászólásával lezárult az általános vitája a határozati javaslatnak.
origo.hu
Szörnyű, új fotókon az emberi szenvedés az orosz-ukrán háborúban
origo.hu
A gigamellű golfszépség a rajongói szeme láttára kezdett öltözködni
borsonline.hu
Exkluzív fotók: Berki Mazsi leendő anyósával és kislányával pózol
magyarnemzet.hu
Ilyen állapotban van most a meglőtt Robert Fico + videó
ripost.hu
Ezt a három csillagjegyet nagy szerencse éri, míg a Nap és az Uránusz együtt áll
mandiner.hu
Hoppá: Somos András visszatért az ATV képernyőjére
origo.hu
Merénylet Robert Fico ellen: minden, amit eddig tudunk a kegyetlen támadásról
nemzetisport.hu
Szappanos Péter: Ez minden futballista álma...
origo.hu
Döbbenetes vallomás, vérző fejjel árulta el a szélsőbaloldali merénylő, hogy miért lőtte le Ficót - videó
origo.hu
Ezt mondta a Fradi edzője a drámai kupadöntő után
origo.hu
Friss információk érkeztek Fico műtétjéről
origo.hu
