30 másodpercért 1,8 millió dollárt, vagyis körülbelül 323 millió forintot kellett fizetniük azoknak a cégeknek, amelyek az Oscar-gála szünetében akarták viszontlátni termékeiket. Az ár 6%-kal emelkedett a tavalyihoz képest, de egy ideig megvolt a veszélye, hogy a közvetítést adó ABC-nek vissza kell fizetnie a pénzt, ha az írósztrájk elhúzódik, és a díjátadót nem tudják megtartani.
Így azonban az ABC mindenképpen jól járt, alacsony nézettség esetén sem kell semmit visszafizetnie az összegből. Élő műsorok esetében ez a szokás a csatornánál, minden más reklámhelyre viszont olyan szerződést kötnek, melyben a várt nézettséget is megszabják: ha a nézők száma végül nem éri el a kívánt mértéket, az ABC további reklámhelyeket biztosít a hirdetőnek, teljesen ingyen.
Mint írtuk, élő műsorok esetében nem ez a helyzet, de az Oscar esetében nincs nagyon mit kockáztatniuk a hirdetőknek, tekintve, hogy az amerikaifoci-bajnokság döntője, a Super Bowl után ez számít a legnézettebb tévés eseménynek. A legtöbben 1998-ban voltak kíváncsiak az eseményre: az Egyesült Államokban 55 millióan figyelték, amint a Titanic besöpri a rekordmennyiségű (tizenegy) Oscar-díjat.
Ez évben az a különös helyzet állt elő, hogy a hirdetők ismertebbek voltak, mint maguk a nevezett filmek: az idei jelöltek között ugyanis nem szerepeltek óriási kasszasikerek, egyedül a Juno hozott érte el a 100 milliós bevételt a mozikban. A közvetítés szüneteiben olyan cégek reklámjait láthatták a nézők, mint a Coca-Cola, a McDonald's, a MasterCard vagy a L'Oreal.