Magyar vizekre érkezett a második Duna Vízminőségi Expedíció

2007. augusztus 14-én Németországból, Regensburgból indult el a második Duna Vízminőségi Expedíció (Joint Danube Survey, JDS 2) három hajóból álló flottája, amely 50 nap alatt összesen 2375 kilométeres utat tesz meg a Dunán. A világviszonylatban legnagyobb és több mint egymillió euróba kerülő folyamexpedíció fő célkitűzése: megbízható adatokat szolgáltatni a Duna és fontosabb mellékfolyóinak vízminőségéről, valamint növény- és állatvilágáról. A három kutatóhajó augusztus 28-án reggel 9 órakor kötött ki a budapesti Batthyány téren.

Az első Duna Vízminőségi Expedíció eredményei

Az első expedíció során 98 helyszínen vettek minták. Az adatokat feldolgozó tanulmány tanulmány 40000 független eredményt tartalmaz. Ezek az eredmények átfogó képet adtak arról, hogy milyen környezetszennyezés történik a Duna medencében. A pozitív eredmények közé sorolható a Duna növény- és állatvilágának biológiai sokszínűsége, illetve, hogy a folyó számos biológiai ritkaságnak otthona. A negatív eredmények között említhető a víz szerves és mikrobiológiai szennyezettsége, a nehéz fémek jelenléte, a hajókból kifolyó olaj, a folyóba bekerülő növényvédőszerek és veszélyes vegyi anyagok.

A felmérés során lehetőség volt néhány "forró pont" behatárolására, amelyek nagy ipari, mezőgazdasági szennyezettségű helyszíneket jelentenek. Kitérve a magyarországi eredményekre: Budapest alatt nagymértékben nőtt a szerves szennyezők mennyisége, amelyek a befejezetlen szennyvíztisztító berendezéseknek tulajdoníthatóak, így a kommunális szennyvíz megfelelő kezelési művelet nélkül került a folyóba.

Az első expedíció fontos eredménye, a szakmai adatokon kívül az volt, hogy felhívta a figyelmet a Duna védelmének kiemelt fontosságára és arra, hogy jó eredmények csak nemzetközi összefogás alapján érhetők el.

Az Európai Unió Víz Keretirányelvének célkitűzései

A címben említett új környezetvédelmi törvénynek megfelelően Európa összes folyója 2015-ben egy úgynevezett "jó tisztasági állapotot" kell elérjen. Egy folyó állapotfelmérésének egyik eszköze a folyamatos megfigyelés (monitorozás). Többféle monitorozás típus van, egyik közülük az ellenőrzés, amelynek gyakorisága legkevesebb hat évente egy alkalom. A két Duna-expedíció pontosan beleillik ebbe az előírásba. A Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság segítséget jelent az összes dunai ország részére, hiszen ezen országok másként arra szorulnának, hogy az új törvényi követelményeknek nemzeti szinten tegyenek eleget. A nem európai uniós tagországok, a Bukaresti Nyilatkozatnak (1985) megfelelően már elkezdték vagy be is fejezték a törvény átvételét.

Mi történt a két Duna-expedíció között eltelt 5 évben?

A Duna Vízminőségi Expedíció egy felsőbb szintű nemzetközi cselekvést képvisel. Minden dunai ország rendszeresen ellenőrzi a Duna és főbb mellékfolyóinak vízminőségét a Nemzeti Monitor Sémának megfelelően, és van egy úgynevezett Nemzetközi Ellenőrző Hálózat, amely 1992-tól működik, és havi rendszerességgel gyűjti a mérési adatokat. Ezen monitor eredmények következtében sok befektetés valósult meg az elmúlt tíz évben, például a környezetbarát, korszerű technológiák bevezetése a legfontosabb szennyező iparágak esetén, szennyvíztisztító-telepek építése vagy újraépítése, a mezőgazdasági környezetvédelmi törvény módosítása, különös tekintettel a gyomírtók, műtrágyák és állatfarmok esetén.

A Széchényi a melki zsilipnél

Az egyes országok által indított programok mellett számtalan Európai Unió által szervezett kutatási program van. Ezek közé tartozik az Aquaterra program, amely negyvenhat vezető európai kutatóintézet együttműködése alapján jött létre. Az Aquaterra program keretein belül 2004-ben megtörtént a Duna állapotfelmérése Bécstől (Ausztria) Calafatig (Románia). Az eredmények segítenek megérteni a víz és a folyómeder üledék szennyezői közti összefüggéseket.

A második Duna Vízminőségi Expedíció várható eredményei

Az expedíció eredményei 2008 nyarán kerülnek nyilvánosságra, de a felmérés hivatalos honlapján folyamatosan figyelemmel kísérhető az Argus hajón berendezett laboratóriumban elvégzett helyszíni mérések adatai. A Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság és a dunai országok következő fontos feladata a Duna medence gazdálkodási tervének kifejlesztése 2009-re, amely útmutatóul szolgál az Európai Unió Víz Keretirányelvének 2015-re történő teljesítésében. Ennek a jelen pillanatban folyamatban lévő munkának a fő kérdése, hogy milyen intézkedések szükségesek a Duna szennyezettségének csökkentésére.

Egy másik lényeges lépés a rendszeres mintavételezés és vízminőség-ellenőrzés a Duna medence vizeiben, hogy ezáltal megismerhető legyen, mely vízminőségi adatok javulnak és melyek romlanak. E célt szolgálja a mindenkori Duna Vízminőségi Expedíció.

Koreh Orsolya