Közeledik a Rosetta-űrszonda a Steins-kisbolygóhoz - működési teszt élesben

Először próbálják ki "élesben" az üstököskutatásban várhatóan új korszakot nyitó Rosetta-űrszondát. Ez lesz az első űreszköz, mely tartósan vizsgál közelről egy üstökösmagot, és az első, amely egy üstökösmag felszínén landol. Minderre 2014-ig kell még várnunk, de idén szeptember 5-én már megkezdődik a tudományos munka: a Rosetta elhalad a Steins-kisbolygó mellett. A Rosetta-programban 14 európai állam, köztük Magyarország vesz részt. Filmes összeállításunk a szonda műszereiről, a várható tudományos eredményekről és az üstököskutatás fontosságáról, hazai szakemberek tolmácsolásában.

Az üstökösök nyomában címmel ismeretterjesztő filmet készített a Real Stúdió, a Magyar Mozgókép alapítvány támogatásával. A filmet az időközben elhunyt Erdőss Pál rendezte. A forgatókönyv és a szerkesztés a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet (KFKI RMKI) munkatársai, Jéki László és Szalai Sándor munkája.

A film az üstököskutatás eredményeit mutatja be. A magyar kutatók fontos szerepet játszottak és játszanak a legfontosabb nemzetközi üstököskutató programokban. A filmben megszólalnak az üstökösöket kutató magyar fizikusok, mérnökök és az Európai Űrtechnikai Központ (ESTEC, Noordwijk), az Európai Űrirányító Központ (ESOC, Darmstadt) és a Német Légi- és Űrkutatási Intézet (DLR, Köln) vezető munkatársai.

Az üstökösök nyomában - 1.

Az üstökösök nyomában - 2.

Az üstökösök nyomában - 3.

A film részletesen bemutatja az 1986-ban a Halley-üstököst tanulmányozó küldetéseket. A szovjet Vénusz-Halley (VEGA) programban való részvétel máig a legnagyobb magyar űrfizikai vállalkozás. A szondák műszereinek egyharmada Magyarországon, ennek jelentős hányada pedig a KFKI-ban készült. Az űrkutatás története során ekkor készítettek először képeket egy üstökös magjáról. Ez volt az űrkutatás történetében az első eset, amikor valósidejű képfeldolgozás alapján történt az autonóm vezérlés. A Halley-üstökös megismerése a "piszkos hógolyó" modellt igazolta, mely szerint az üstökösmag szilárd és túlnyomórészt jégbe fagyott porszemcsékből áll.

A film következő része az egy üstökös közeléből anyagmintát hozó Stardust és az egy üstökösbe becsapódott test hatását vizsgáló Deep Impact küldetések eredményeit ismerteti.

A film részletes képet ad a 2004-ben útnak indított Rosetta űrszondáról, amely 2012-ben éri el a Csurjumov-Geraszimenko-üstököst. A Rosetta valóban történelmi küldetésre indult, fedélzetén fontos magyar, nagyrészt a KFKI RMKI-ban tervezett és épített műszerekkel. Elsőként repül együtt egy a Nap felé közeledő üstökössel, elsőként figyeli meg, hogyan alakítja át a Nap melege az üstökös fagyott felszínét. Elsőként juttat műszerekkel felszerelt robotot egy üstökösmagra, és e leszállóegység műszerei közvetítenek először képet egy üstökös felszínéről és vizsgálják meg a helyszínen az üstökösmag anyagait. A Rosetta segíthet annak az alapvető kérdésnek a megválaszolásában is, hogy volt-e szerepe az üstökösöknek a földi élet megszületésében.